Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-04 / 147. szám
íl/yá^ílET A fogyasztó közönség termeli a háború uzsorásait Nagyrészt a közönség közönye az oka annak, hogy még mindig garázdálkodhatnak a háború vámszedői — jelenlelte ki dr. Kotsis Miklós budapesti ügyészségi elnök, aki egyúttal a valutaügyészség legfőbb irányítója. Sajnos, a háború kiterjedése és az életviszonyok megváltozása világszerte együttjár az erkölcsök lazulásával. De épen ezért mindent el kell kö- követnünk, hogy e háborúnak ne legyenek haszonélvezői, arhikor mások dolgoznak és megpróbáltatásokat állanak ki. Az uzsoraA repülőgép és a rádió teljesen megváltoztatta a világot. Igen okos embernek bölcs megállapítása ez. Vagy elképzelhető-e például Hitler Adolf szédületes pályafutása és az egész mai világhelyzet — rádió és repülőgép nélkül ? A rádió elődje a telegráf volt. A mi szerény úttörőinket könnyen elfelejtő közvélemény nem is nagyon tudja, hogy a telegráf egyik fajtáját, a távirgányt egy lángeszű magyar honfitársunk találta fel. Hogy a telefon létrejötténél Puskás, Amerikában élő magyar mérnök volt Edison jobbkeze, azt tudjuk. De hogy Andreán Károly találmánya miben állt, azt csak a Nemzeti Múzeumban őrzött egykorú magyar szaklapok és könyvek adataiból tudjuk meg. A táviró ősalakja Franciaországban született meg. Mi a francia forradalomból általában csak a nyaktilót és háborúkat ismerjük, pedig hát volt az emberiség akkori nagy nekibuzdulásában egynémely okos eredmény is. Így például a telegráf. Egy francia katolikus pap, Chappe atya találta fel az első fénytani telegráfot. A francia forradalom ötödik évében állította fel az öreg páter ezt, egy hetvenkilométeres országúton Páristól délre. Sajátságos, de igy van, hogy az első üzenet, amit ezzel a géppel küldöttek, az a katolikus páternek üdvözlete volt — a forradalmi konventnek... A franciák ördögi találmánynak mondották ezt a csodálatos újítást. Azelőtt lovasküldönbök nyargalták halálra magukat — és mégis három napig is eltartott, mig Páristól a tengerpartig üzenet jutott. Chappe atya lángelméje megoldotta ezt a kérdést. Nemsokára világhírre emelkedetl ez a gép. Még Oroszországban is bevezették a hatóságok, ügyészség forgalma az idei év első három hónapjában a múlt év előző negyedéhez képest 50—60 százalékkal emelkedett az árdrágitási cselekmények száma tekintetében. E hullám megakadályozására a gazdasági minisztériumok erélyes intézkedéseket léptetteK életbe. Ennek tulajdonítom, hogy a közben eltelt három hónap alatt a statisztika nem romlott. Legtöbbször a közönség közönye és hallgatólagos beleegyezése teszi lehetővé a háború vámszedőinek lelkiismeretlen garázdálkodását. (MVS) csak éppen Törökország és a Habsburg birodalom nem vette át. A Szent Szövetség békekorszakában, amikor a napóleoni erőszakos világváltozások romjait a józan utódok már jórészben elsöpörték, a sürgönyküldés állása, bizony, még igen gyenge lábon állott. Különösen az akadályozta az optikai telegráfnak jó felhasználását, hogy a kezelésével sok baj volt. ügy képzeljük el ezt a masinát, hogy bizonyos távolságokra, magas póznákon különböző lécek csüngtek, amelyeknek ide-oda rángatása mutatta a betűket. A Morse- jelzésnek előfutárai voltak ezek a lécek. A léceket éjjel lámpák helyettesítették, de a kezelésük igen bonyolult volt. Eleinte negyvenöt ilyen léc himbálásával állították össze az A—B^-C-t. Amilyen újszerű és ötletes volt az optikai telegráf első alkalmazása, annyira csődöt mondott aztán, amikor hosszabb szövegek küldésére akarták felhasználni. József nádor, Magyarország összes Íróinak, művészeinek és feltalálóinak védnöke volt az első ember, aki felfigyelt egy magyar mérnök lángész ügyességére. Ezt az embert Andreán Károlynak hívták. Móra Ferenc, a nagy magyar iró dolgozta fel életét. A budai várban lakozó főherceggel úgy került összeköttetésbe, hogy Andreán elvette Nagy Jenőnek, az udvari ' kamara regisztrátorának a leányát. A magyar udvari kamara, a pénzügyminisztérium jogelődje volt. A regisztrátor úr azonban magas hivatali állásánál fogva bejáratos volt a főhercegi udvarba. Egyszer elmondta a nádornak, hogy az ő veje, Andreán Károly, megoldotta a már több évtizede megfeneklett 1943 július 3. Vadászok figyelmébe! lÉÉII! lilfl inn Szarvasét, őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. Radu Dezső fimár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. telegráf-tudománynak akkori kérdését. Olyan masinát talált ki, amelyen százszorta gyorsabban lehet a legbonyolultabb szövegeket sokkal messzebb is elküldeni, mint Chappe páter gépezetével. Az új találmány lényege abból áll, hogy valami bonyolult szerkezet folytán Andreán elérte azt, hogy mindössze három léc villámsebes ide-oda rángatásával küldhetett üzenetet egész távolra is. Andreán Németországban ismerkedett meg a Chappe-féle találmánnyal; attól kezdve életének jórészét a telegráf tökéletesítésének szánta. Éjjel-nappal dolgozott a találmány megjavításán és nemsokára elérte azt, hogy a Pest-budai közönség előtt bemutathatta. A Gellérthegyen volt a próbatétel, illetve a Gellérthegy tetején. A Szép Juhászné irányában volt az egyik állomás, 4300 ölnyire pedig odalent állott a másik „háromágú akasztófa“. A nádor egész fényes kíséretével személyesen veit részt a bemutatón. Széchenyi nem lévén éppen Pest-Budán, nem tudott eljönni, amiért utólag legmélyebb sajnálkozását nyilvánította ez a minden újítás iránt lelkesedő magyar főúr. A nádor gróf Pálffy Fídél, az osztrákbarát tárnokmester és Mércy őexcellanciája „Őfelsége személyes jelenlétének itélőmeslere“ kíséretében érkezett meg a bemutatóra. Az összegyülekezett nép nagy éljenzéssel és üdvrivalgással fogadta. Nagy regisztrátor uram és Andreán Károly is ott álltak izgalommal. — Mit parancsol, fenséged, mit sürgönyöz- zek a Gellérthegyre ? — kérdezte Andreán a nádortól. A nádor helyett Splényi tábornok, József nádor egyik bizalmas hive válaszolt: — Legjobb lenne fenséges uram, ha azt jelentené Andreán úr, hogy fenséged megérkezett. Andreán elkezdte rángatni a köteleket és jegyezte, mit válaszol a Gellérthegy. Nem is egész két perc alatt megvolt a válasz: — Éljen a Nádor! Éljen Magyarország! Odaát tehát, persze szintén szigorú ellenőrzés mellett, pontosan ki tudták olvasni, kinek a jövetelét sürgönyözte meg Andreán. Ezután hosszú és villámsebes üzenetváltások mentek ide-oda. A nádor belepirult az örömbe, azt mondotta, a találmány meg fogja változtatni a nemzetek és emberek közötti érintkezést és két kézzel rázta Nagy Jenőnek és fiatal vejének kezét. Azonban minden hiába volt Alighogy Bécs- ben hire ment Andreán sikerének, az amúgy is lázadással gyanúsított magyarokra megne- hezteit a bécsi hatalom. Udvari futár vitte József nádornak a császár-király sajátkezű leiratát : Andreán találmányának elfogadásáról szó sem lehet. „... mivel ezen jakobinus-találmány a népek között való köznyugtalanság előmozdítására szolgáló eszköz lenne, elvárjuk fenségedtől, hogy ezen rebelliós újitásnak útját állandja...“ A nádornak nem volt mit tenni és Andreán Károlynak sem volt mit tenni — a bécsi hatalom ennek az elfelejtett magyar tehetségnek viiágelismerését is elfürészelle. Ha nem jegyezték volna fel egykorú mérnökök és műszaki emberek Andreán lángeszű találmányának adatait, ma talán még ennyit sem tudnánk róla. KEREKESHÁZY JÓZSEF MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10-0Ü 17-05 1-30 — 15'17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 1520 —• — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-30 855 15 45 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 10 30 17 25 — é. Hévizfürdő i. —*--14-20 580 1045 17-40 —-■— é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 5 80 1055 17 50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova-—---*--Me netdíj — 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6 55 1315 — 930 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 1310 2'20 Menetdíj 1010 16 25 é. Nova i. 610 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 1230 — —•— 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• —--*--1-30 1420 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15 20 220 1458 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1508 5'80---*--19-50 é. Szentadorján i. 5-10---•--mm******************************************************************** A bécsi kamarilla magyarfaló makacssága buktatta mes száz éve esy magyar lángelme távirógépét József nádor sem tudta megvédeni Andreán Károly nagyszerű „távirgányát"
