Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-09 / 178. szám
HagvMlet 1943 augusztus 9. jenek az Egek Urához és az Ő Istenanyjához, minél inkább látják, hogy a bajok áradata szakad a világra. Mindezt annál hatékonyabban lehet megtenni, állapítja meg a Szentatya levele, Mária mennybemenetelének legközelebbi ünnepén, mert kérni lehet Isten Szent Anyját, aki oly könyörülettel van fiaink szenvedései, nyomorúsága és fájdalmai iránt, aki bocsánatot nyer számunkra bűneinkért, hogy szüntesse meg a gyűlöletet és egyenetlenséget és hozza helyre az emberek között az egyetértést, hogy végre ragyogjon fel a keresztényi béke, amely lehetővé teszi, hogy győztes és legyőzött népek, akiket nem az erőszak, hanem az igazság köt össze, végre hosszú nyugalmat és jólétet tudjanak élvezni. A Szentatya annak a kívánságának ad kifejezést levelében, hogy mindenki versenyezzen egymással a jó példa adásában. így eljön az az idő, amikor a hadviselők vérontó fegyvereit a jóság, imádság és testvéri szeretet békés munkája követi. Különösképpen buzdítást intéz a neki annyira kedves olasz fiaihoz, hogy ezekben a súlyos időkben törekedjenek arra, hogy hazájuk legnagyobb fiainak erényeivel vegyék föl a versenyt. (MTI) Berlinből jelentik r A keleti arcvonalon a német védőerő főparancsnokságának közlése szerint az arcvonal mögött levő területen a legutóbbi héten a szovjet bandák ellen vívott harcokban különösen a magyar csapatok váltak be, amelyek önálló vállalkozásokban, vagy a német hadsereg s az SS fegyveres kötelékeivel míködtek együtt. (MTI) Rómából jelentik, hogy tegnaptól kezdve az egész olasz királyság területére kiterjesztették a hadiállapot kihirdetését. (MTI) / Szicíliában az ellenség példátlan erejű légitámadásokat intéz a tengelycsapatok vonalai lelten. Az ellenség ismét megszállt több szicíliai várost. A keleti arcvonalon a miuszi szakaszon csökkent a harc hevessége. (MTI) Az olasz főhadiszállás közleménye szerint a német-olasz harci erők, amelyek az ellenség növekvő nyomása folytán bizonyos területek átadására kényszerültek, újabb állásokat foglaltak el és az Etna vidékén heves ellenállást fejtenek ki. Német légierők Bizerta kikötőjét bombázták, az ellenség pedig vasárnapra virradóra Torinót, Milánót és Genovát borm-. bázta. A károk jelentékenyek, a halódtak számát még nem állapították meg. Milánó föíött két ellenséges gépet lelőttek. (MTI) — \ Rómából jelentik: A Popolo di Roma szem- beiCC.r<^u*'azza* a felfogással, hogy július 25-én. forradalom tört volna ki Olaszországban. Az olasz nép nyugodtan aludt és csak másnap vette tudomásul nagy megdöbbenéssel, hogy a fasiszta kormány megbukott. Különbséget kelt tenni a fasizmus megbuktatása és a teljesen lelkülönített liberalizmus felszabadulása között. Az egyes kiváltságos emberek számára alakított rendszer bukásává! nem lehet az egesz Olasz nép bukására következtetni. A politikai pártok csak á háboru után kezdik meg. munkájukat. "Egyébként hangoztatja a lap, hogy az alkotmányos életre való áttérés fokozatosan történik. Az új képviselőválasztás a habom befejezése után négy hónappal történik. (MTI), Megtalálták Sztálinnak egy titkos parancsát, amelyg szerint Sztálin a háborút három szakaszra osztotta fel. Az első szakasz a visszavonulásé volt, mert a bolsevista csapatok meg nemi voltak fölkészülve és nem rendelkeztek kellő harci tapasztalatokkal. A második szakasz most van küszöbön, ez a fasiszta rendszer megdöntésének ideje, a harmadik szakasz a fő cél, vagyis a világ bolsevizalasa. Malmost előkészületeket kell tenni a harmadik szakaszra, akkor is, ha a második szakasz elhúzódnék. Ezt a parancsot Sztálin ez ev ' ’ uáriában intézte a csapatokhoz^ herczeg fcrenc, a világhírű író és zalai szőlőbirtokos, aki a jövő hónapban lesz nyolcvanéves örökifjú ADAKOZZUNK a hádbavonultak rászorult hoízátmtozöf javára a Bajtársi Szolgálat útján. Herczeg Ferenc, azélő magyar íróknak legrangidősebbje irodahi súlyban, két évtizedes szokása szerintez évben is néhány hetet tölt badacsonyi íyaralójában, miután előzőleg másutt is töltelzett a dunántúli tájak levegőjével. Herczeg F'enc felé azonban az idén elvonult nyaralásábn is különös figyelem fordul: mondjuk meg gy, ahogy van: nem hagynak neki békét a hrátai (és ez az egész magyar nemzet), mert szeptember 22-én átlépi életkorával a nyolcdik ikszet. Ősszel született és elütött az élet őszéhez. Mi van ezen titkolnival neki, aki nemcsak a tegnapé, de övé a ma a holnap és még a holnapután is. Az erberi élet őszének is vannak csodálatos szépégei, amilyen szépségei vannak mindenkor pldául Herczeg Ferenc zalai szőlőbirtokos bad.csonyi környezetének, a Balatonnak nyáron így, mint ősszel: fény, színek orgiája, illatok bódító hatása, derű, hangulat, báj, nóta. Mlyen öreg a magyar tenger és mégis mennyre fiatal nekünk mindig! Az életkor őszéhez ejutott Herczeg Ferenc megérlelte írói munkájával a sok-sok gyümölcsöt, aminek édességét, zamatát, tápláló erejét élvezi mindenkor a magyarság. Mint a magyar fáj varázslatos, hódító erejének nagyszerű és eleven példája, a szüetésileg német anyanyelvű verseci honpolgár lelkét annyira megáldotta a szeretett hazai földnek az őrszelleme, hogy megnyitotta előtte a magyar nyelvnek minden rejtett gyönyörűségét, • lengedte átszívni minden mézét, muskátli illatát, muzsikáját. És Jókai és Mikszáth után ő> teremtette meg magának a legnagyobb olvasó- közönséget, műveit a világnak minden müveit nyelvére átültették és ez a tőke bőségesen kamatozza az ezeréves magyar értékek állandóan növekvő tekintélyét, tiszteletét. Mikszáth vagy negyven évvel ezelőtt így jellemezte Herczeg Ferencet: »...mindig fölfelé megy a pályáján s láttam őt magam alatt,, magam mellett & látni vélem már fölöttem- Csendesen jött, szerényen, szinte lábujjhegyera,. tiszta homlokkal és bízó tekintettel, a szürke küzdőkből bontakozott ki lassan, egy félfejjel, egy egész fejjel — majd az előtérbe lépett s azóta ott is maradt... Egészen modem ■ember, okos, dísztingvált gondolkozású, hideg eszű gentleman, aki illedelmes, előkelő; választékosán öltözik, választékosán beszél és választékosán cselekszik. A megtestesült korrektség. Este lefekvés előtt pontosan felhúzza a Pateck óráját és azzal a tudattal hajtja le .Altdeutsch típusú fejét dunai lúdpihéből töltött vánkosára, hogy a világ jól van teremtve é& ha az ember mindent jól elvégezve alszik, egyet, a reggel megint ilyen jó állapotban, találja.« Ez a klasszikus erejű jellemzés teljésen, érvényben van ma is, azzal a kivétellel, hogy Herczeg Ferencnek magas alakja engedett negyven év előtti karcsú soványságából, oldalt választott szőke haja ma már megritkulva, megfehéredve hátra simul. De tenger-kékes, szelíd szeme ma is fürge tekintetű és az álmok sugároznak belőle. Nem kell tőle kérdezni hétköznapi 'dolgokat: hogyan él, stb. Csak a könyveit kell kinyítani, azokban mindent elmond Herczeg, ami bennünket ilyen nagy embernél érdekelhet. A könyv — az ember. A könyveit kell lapozni, amelyekből egész könyvtárt írt meg. és pedig dicsőséggel, a legfelsőbb irodalmi ítélő köröknek épp olyan jutalmazó elismerése, mint a közönség tetszése mellett. Művei az ő gazdag életének valóságos tükörtermei: a magyar világ legkülönbözőbb korszakainak lelkét verik vissza a tükrök, a Gyurkovicsok gondtalan korát épp úgy, mint a válság éveinek megsejtett feszültségét s a trianoni idők kegyetlen napjait, amelyekben egyedül a munka ad vigasztalást és bátorítást. Lélektan és lélekelemzés van abban a rengeteg figurában^ akiket szerepeltet. De több ennél: bennük van az írónak világfelfogása, életszemlélete, az élet legkülönbözőbb kérdéseiről való nézete, nagy ember- és önismerete. Ez a világi- felfogás pedig európai, de elsősorban magyar, lovagias, világosan látó és szókimondóan pn- álló gondolkodású. Megfigyelő lencséje a legélesebb, a társadalmi állapotokba való betekintése a legmélyebb. Amellett a regényben,, novellában, rajzban, színműben annyi oldalról mutatja be magát, helyesebben az élet nagy és kis játékait, hogy az —- ismét Mikszáthot idézzük: —- »olyan elkápráztató kirakat,amely elképzelted velünk, hogy mi minden lehet a boltban«. Egy-tégy darab való élet és egy-egy ábránd- világ. Mind a kettő után a szépség vágtával ég a lelkünk. Azt mondja Herczeg Ferenc: — A mi nemzeti műveltségünknek nyolcvan százaléka a könyvekben van. A magyarság csakis mint kultúr nemzet maradhat meg: A könyv tehát nemzetvédő és nemzetépítő erő. De minden közéleti vonatkozástól eltekintve is a könyv a magánéletben is óriási hivatást tölt be: házibarát, nevelő, társalkodó, betegápoló, utitárs ... mit tudom én, mi még! Tud mindent, vagy majdnem mindent. Tud világítani a sötétségben,, kincseket ; előteremteni, szerelmeseket összehozni, bol- 1 dogtalanokat vigasztalni. Tud felhők fölé repülni, a föld központjába leszállói, visszatérni elmúlt évezredekbe, előreszáguldani a jövőbe. N,em lehetne könyvek nélkül emberi életet élni... . Ha tehát a könyv nemzetvédő és nemzetépítő erő, akkor az írójának része van a magyarság, a magyar erő fenntartásában. Nem kérdezzük tőle azt sem,, szerét-e ben-“ írünket, zalaiakat. Megtette a szerelmi vallomást akkor, amikor az ország sok. szép tája közül éppen a zalait, a badacsonyit, választotta ki magának, hogy ott nyári fészket verjen, hogy ennek az áldott földnek egy darabját a magáénak mondhassa. A színnek és fénynek százegy foka halmozódik ennek a tájjnak ábrázatán. Nagy királyi pompa varázsa ehhez képest csak gyermekjáték, esnek a tájnak vágyat kigyújtó ege van — ahogy a költő dalolja. Igen jóbérzi magát a hegyben, csak a bazalt robbantása zavarta, keserítette. Ö emelte feli először a tiltakozó szót a természetrombolás ellen. A badacsonyi lakás éppen költőnek való. Hiszen összefonódik itt a föld fenséges tragédiája a legromantikusabb regékkel, a néphit hagyományaivá!, irodalmi «^lékekkel és bájos legendákkal. A földkerekséget bejárt idegenek alig tudnak betelni a hegy tetejéről nyíló igazán festői látványossággal. Geológiailag is izgatóan érdekes hely, mert valamikor láva ömlött a hegy félelmes torkából. A láva érleli meg a Badacsony borát, azt a tápláló gyógyitalt, amitől — azt mondják — a vakok is látnak, a bénák iis táncra perdülnek és a némák is nótára gyújtanak. Innen küldte Szegedy Róza, a szép
