Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-01 / 145. szám
/ ÁRA 10 FILLER 1943 JULIUS 1. CSÜTÖRTÖK ÍIAC^LET BW. évfolyam ♦ politikai napilap # 145. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. ♦ Az ui gazdasági rend Kállay Miklós miniszterelnök Szegeden az új gazdasági rendről, illetve azokról a mélyreható gazdasági intézkedésekről nyilatkozott^ amelyeket részletesen azután a pénzügyminiszter ismertetett és amelyekkel a kormány a mai nehéz időkben az egész magyar életet rendezni, szabályozni és feladatának betöltésére alkalmassá tenni kívánja. Ennek az új gazdasági rendnek alapja — így jellemezte a miniszterelnök — a kiegyensúlyozottság és összhangbahozatal a mezőgazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között, továbbá a társadalom minden rétegében a tisztességes kereset, az elethez és fejlődéshez szükséges javak biztosítása. A kormány a búza árát az eddigi 30 pengőről 40 pengőre emelte fel és az új árszint a 40 pengős búzaár jegyében alakul ki. Ez azonban a miniszterelnök hangsúlyozott megállapítása szerint nem azt jelenti, hogy az új árszint kialakulásának oka a búza árának fölemelése. Az új árszint felidézőjét sem a tisztviselői fizetésekben, sem a munkabérekben, sem az ipari, sem a mezőgazdasági árak alakulásában keresni nem lehet. Ennek kialakítása minden tényező egybevetésével a legigazságosabban történik. A feladatnak nehezebb része — a miniszter- elnök megállapítása szerint — nem is az árszint kialakítása, hanem az, hogy ebből az új árszintből ármegállapodás legyen. Hogy pedig az árak állandósuljanak, annak kimunkálása ezután következik. Az új rend végrehajtását három tényező akadályozhatja és pedig a feketépiac, a helytelen végrehajtás és az erkölcsi kilengés. Éppen ezért a kormány hadat üzen a feketepiacnak és gondoskodik arról, hogy a végrehajtás helyes legyen és sehol semmiféle kilengés be ne következhessék. A pénzügyminiszter részletesebben mutatott rá azokra a tényezőkre, amelyek a háború óta emelően hatottak az árszínvonalra. Az első tényező az, hogy 1939-ben a mezőgazdasági árak alacsonyabbak voltak annál, semhogy biztosítani tudták volna a mezőgazdaság kifizetődő voltát. Ezért a mezőgazdasági áraknak tovább kellett fejlődniük. A második tényező az, hogy az 1938-ban hozott szociális törvény végrehajtása a háború ellenére is változatlan erővel folyamatban van. Harmadszor: a termelést megdrágította az adók emelése és az új adók bevezetése is. Ezt viszont elkerülhetetlenné tették a hadsereg fölszerelésével és az új területek visszaszerzésével kapcsolatos költségek és a halaszthatatlanná vált beruházások. A negyedik ok a külföldi nyersanyagok drágulása. Mindezek a tényezők eddig mozgásban tartották az árszínvonalat. Ezt a fejlődési folyamatot most le kell zárni. A mezőgazdasági árakat, az ipari árakat, a munkabéreket, a fizetéseket, a nyugdíjakat és az adókat, mindezeket egyszerre és összhangzóan meg keli állapítani és ez az, ami most az új gazdasági évben megtörténik. Az alap a 40 pengős búzaár. A munkások, tisztviselők, nyugdíjasok és alkalmazottak fizetési viszonyait hozzá kell idomítani az árszínvonalhoz, legelsősorban azokét a kisebbekét, akik erre rá vannak szorulva. A gazdaságpolitika most következő feladata az árszínvonalnak minden erővel való tartása, az áraknak, a béreknek és fizetéseknek rögzítése. Éppen ezért a kormány az árellenőrzést meg fogja szigorítani és gondoskodik arról, hogy a pénzfölöslegek visszavezethetők legyenek az államkincstárba. Amikor az adókat is rögzíti a kormány, új áldozatokat kér a nemzettől. De kijelentette a pénzügyminiszter, hogy elsősorban a fényűzést kívánja megterhelni és ugyanakkor az A keszthelyi népművelési élőadóképző tanfolyam megnyitása után dr. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Hankiss János kultuszállamtitkár, vitéz gróf Teleki Béla főispán kíséretében a Balatoni Múzeum megtekintésére indult el. A gyönyörű reneszánsz stílusú palotának főbejárata előtt a község elöljárósága és a Balatoni Múzeum Egyesület vezetősége fogadta a minisztert és kíséretét, akiket aztán dr. Darnay-Dornyay Béla múzeumigazgató kalauzolt a termek hosszú során keresztül. A vendégekre mély hatást gyakorolt az áldozatkészségből épült palota, amelynek termeiben az állam adományából származó új tároló berendezés legnagyobb része ma üresen áll, mert a pótolhatatlan anyagot elővigyázatosságból óvóhelyen rakták le. Fájdalommal kell ezt a tényt tudomásul venni, mert Keszthelyt nyaranta döbbezer ember látogatja, akiknek meleg érdeklődése fordul a balatoni művelődés különböző korszakainak történelmi tárgyai felé. Az óvatosság elől azonban nem lehet kitérni. Mégis, hogy nyitva maradjon a múzeum, a természetrajzi tárgyaknak egy része látható, például a balatoni madárvilág, aztán a néprajzi és régészeti tárgyak közül is több darab, valamint a Capellaro Gottlieb által adományozott, színekben gazdag lepkegyűjtemény és a különleges balatoni könyvtár. Közel 40 államháztartásban fokozott takarékosságot kíván életbeléptetni. Az, ami az országban ma történik, nem a pénzduzzasztás jegyében történik. Meg,- mondotta a pénzügyminiszter, hogy más országokban, semleges országokban is vannak áremelkedések és mutatkozik bankjegyforgalomemelkedés is. Nálunk is volt ilyen emelkedés, amit drágaságnak neveztünk, nem pedig pénzduzzasztásnak. Nem lehet nálunk pénzduzzasztásról beszélni, hanem csak háborús feszültségről, amely feszültséget a háború befejeztével könnyen le lehet vezetni. Az ártartás egyik hatalmas biztosítéka azonban a tisztességes és fegyelmezett együttműködése az ország minden tényezőjének. Az együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedőinek és a társadalom élősdijeinek pusz- tulniok kell. (M. S.) évre megy vissza a Balatoni Múzeum létesítésének gondolata, a herceg, Keszthely város áldozatkészsége, országos gyűjtés és nagy- részben államsegély végre 1934-ben befejezhette azt az épületet, amelynek építése egyébként 1928-ban kezdődött meg. Mindmáig nem készült azonban el a művelődési előadások céljára szánt hatalmas díszterem. Ezt a még vakolatlanul csupasz falú és padlózaton, nyers helyiséget is megmutatták a miniszternek. Szinyei-Merse Jenő miniszter nagy érdeklődéssel figyelt és kérdezett ki mindent, aztán u csarnok zöldposztós asztalánál foglalt helyet kíséretével együtt. Itt Lang József községbíró intézett hozzá üdvözlő szavakat, majd dr. S z e r e c z Imre apátplébános, a Balatoni Múzeum Egyesület elnöke ismertette a múzeumpalota ügyét. Hálával állapította meg, hogy a nagy támogatás révén a Múzeum Egyesületnek már nincs adóssága és hogy az államosítás ügye a befejezéshez közeledik. A miniszternek hathatós segítségét kérte, hogy a díszterem minél előbb elkészüljön, továbbá, hogy a múzeum számúra a kormány megfelelő számú tudományos szakembert bocsásson rendelkezésre. (Eddig ugyanis a szervezés és rendezés, a kutatás munkáját — az igazgatás sok hivatali munkája mellett — egyedül dr. Darnay- Dornyay Béla tudományos tisztviselő végzi.) Boldog lehet Ke az iskolaváros, hogy csak 70 százalékos pótadőia van Szinyei-Merse kultuszminiszter: „A Balatoni Múzeum dísztermét elkészíttetjük. a polgári fiúiskola építésügyét a háború utáni átmeneti programba állitiuk be" A miniszter utia Göcsejen át i
