Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-28 / 94. szám
2 1943 április 29. ■ Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR £LET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levélszekrénybe. Gondoljunk zalai honvédleinkre, akik sóvárogva várják a jő zalai újságot. Ugyancsak ellenséges gépek támadást intéztek Sant Antioeo Augusta, Bari és Trani városok ellen is, Grossettoban a halottak száma 145,, a sebesülteké pedig 200-on felül van. Az áldozatok nagyrésze asszony és gyermek, akiket az alacsonyan szálló amerikai gépek géppuska- tüze kaszált le. Genovai hír szerint egy gyermek meghalt, öt pedig megsebesült attól az ismeretlen eszköztől, amelyet az angolok az egyik támadás alkalmával ledobtak. Az olasz légvédelem több támadó gépet lelőtt. Brit bombázók támadták Duisburg, Oberhausen és Mülheim városokat. A németek 16 ellenséges gépet lelőttek. (MTI) A sümegi járási mezőgazdasági bizottság távirati köszönetét mondott a kormánynak a sümegi téli mezőaazdasádi iskola felállításáért A sümegi járási mezőgazdasági bizottság tavaszi közgyűlését vitéz gróf Komis Elemér országgyűlési képviselő, óhídi földbirtokos elnöklésével tartotta meg. Megjelent dr. Nagy Béla főszolgabíró, Wrana Lajos kamarai főintéző, Novák József gazdasági felügyelő, András Géza csabrendeki Hangya ügyvezető- igazgató és feltűnően sokan a bizottsági tagok sorából. Az elnök megnyitójában hálával és meghatottsággal emlékezett meg mindazokról, akik az elmúlt időben az ekét fegyverrel cserélvén fel, az európai műveltség és a kereszténység megvédése érdekében a szovjet ellen folytatott keresztes csatában vérüket áldozták fel. Ezt a küzdelmet áUjuk és továbbra is hősiesen állnunk kell. A termelési csatát pedig szintén meg kell nyernünk. Majd rátért a gazdasági vonatkozú kérdéseknél a Jurcsek-féle termésbeszolgáltatási rendelettel kapcsolatos észrevételek ismertetésére és a rendeletet helyesnek tartja. Örömmel üdvözölte a földmívefésügyi kormányzatnak azt az elhatározását, hogy Sümegen megvalósul a téli mezőgazdasági iskola felállításába vetett remény. A bejelentést a bizottság tudomásul vette, majd elhatározta, hogy köszönetét távirat útján tolmácsolja a kormányzatnak. Az elhangzott szakszerű elnöki megnyitóhoz többen, köztük Barcza Lajos zalaerdődi bérlő, András Géza, Kovács Károly zalaszegvári esperesplébános, Kocsis István nyirádi, Tóth János ukki, K'ss János sümegi bizottsági tag szólt hozzá. A felszólalásokra dr. Nagy Béla, Wrana Lajos és Novák József válaszolt. Az elnök indítványára a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a járási bizottság a jövőben minden év július, október, január és április havának első felében tartson gyűlést. A La Manche-csatornában a breton partok mentén német és ellenséges tengeri haderők között két óra hosszait tartó ütközet volt, amelynek során ellenséges rombolókon találatokat értek el a németek. (MTI) Nincsenek a Muravidéken Tokióból jelentik: Egy ellenséges tengeralattjáró április 20-án a kínai vizeken igen jó látási viszonyok mellett megtorpedózott egy japán vöröskeresztes hajót. 92 ember megsebesült. Ez a kórházhajó már a hatodik japán vöröskeresztes hajó, amelyet az ellenség megtorpedózott. (MTI) Erzerumból jelentik: Az egyik angol jelentésből kitűnik, hogy az Északirakban összevont lengyel csapatok magatartása a szovjet által legyilkolt lengyel tisztek miatt az angoloknak igen sok gondot okoz. A lengyelek hangulata a katyni tömegsírok feltárása óta egész a Iá* zongásig fokozódott, úgy hogy az angolok kénytelenek voltak egyes lengyel táborokat teljesen elszigetelni, nehogy a lázongás a többi lengyel csapatrészekre is átterjedjen. (MTI) HIRDETMÉNY. A városi Alsóerdőn május 1-én reggel 8 órai kezdettel nyilvános szóbeli árverésen 173 csomó ágfát eladok. Föltételek a helyszínen tudhatok meg. Zalaegerszeg, 1943 április 28, Polgármester. A Mura Sport Egyesület labdarugó csapatának húsvétvasárnapi zalaegerszegi bajnoki mérkőzése botrányba fulladt. A botrányt nem mindennapi esemény váltotta ki. Az történt, hogy a második félidő elején egy gól körül támadt vita hevében azt kiáltotta oda Molnár Lajos szombathelyi játékvezető a muraszombati labdarugó csapatnak: »Piszok csetnik banda! Jobb, ha visszamennek Szlovákiába!« A gyalázkodást, amelyre 7 magyar labdarugó és több polgári személy (köztük zalaegerszegiek) a tanúk, annyira szívükre vették a muraszombati fiúk, hogy a közönség üdvözlése után levonultak a pályáról. Muraszombatban nemcsak sportkörökben, hanem a társadalom legszélesebb rétegeiben is nagy felháborodást és izgalmat keltett a zalaegerszegi esemény. Azonnal elhatározták, hogy becsületsértés miatt bűnvácfi följelentést tesznek a meggondolatlan játékvezető ellen és az illetékes sportfórumokhoz is elégtételért fordulnak. Muraszombat felháborodásának ellenére sem tartottam volna érdemesnek szót vesztegetni egy idegeit vesztett futballbíró felelőtlen és kétségkívül műveletlenségről tanúskodó kijelentésére, ha a sértő szavak most hangzottak volna el először. Sajnos, azonban nem így van. Magam is hányszor szomorodtam el, amikor a becsületes és hűséges muravidéki vendeket magukat nagyon szellemesnek képzelő emberek a csetnik jelzővel »tüntették ki«. Nem mondom én, hogy rosszindulatból tették, vagy ártani akartak vele, sőt, ha tudták volna, hogy szavaikkal milyen mély sebet ejtenek, biztosan nem »szellemeskedtek« volna ilyen ügyetlen módon. Ezért tartom szükségesnek, hogy ne menjünk el szó nélkül az olyan érthető felháborodást keltő zalaegerszegi eset mellett, hanem vonjuk le belőle a tanulságot egyszers- mindenkprra. A muravidékiek sokat szenvedtek Jugoszláv viában magyarságuk miatt. Hamar a fejükhöz vágták a sértést: »Piszkos magyar!« Megkapták ezt magánemberek, de megkapták testületek is. A magyar urilányokból álló mura- szombati női kézilabda-csapat maribori mérkőzésein a közönség kórusban üvöltötte a két jó magyar étel nevét: »gulyás«, »paprikás«. Gondolom, sértésnek szánták... A muravidékiek nem is védekeztek magyarságuk szidása ellen. Egyik barátom mondta: »Ők mondták, hogy magyarok vagyunk, mi meg csak rájuk hagytuk«... A felszabadításkor mégis föllélegeztek: nem fognak ezután sértegetni bennünket nemzeti! érzelmeink miatt. Sajnos, azonban csalódtak. Az a nép, amely olyan híven és példásan tartott ki a történelem folyamán mellettünk, most egy-két meggondolatlan és felületes embertől, néhány felelőtlen és üresfejű suhanctól a »csetnik« jelzőt kapja jutalmul. Milyen szomorú jelenség is ez a politikai éretlenség és felelőtlenség. A jóérzésű, komoly magyar társadalomnak kell Összefognia, hogy ennek vége legyen. Ismétlem, a Muravidéken nincsenek csetnir kek, Derék, szorgalmas, becsületes, vend, anyar nyelvű, de magyar szívű emberek élnek itt. Törökveiő hős, a szabadságharcban vérző, hazafi, világháborús hpnyéd tízezerszámna akadt közöttük erdőkben bujkáló, alattomosan támadó- csetnik azonban egy se. Polgári- ruhában csak egyszer nyúlt még ez- a- nép fegyverhez: akkor, amikor 1:919-ben kiverte Muraszombatból a- megszálló szerb katonaságot. Mindig magyar volt és az akar maradni. Magyar oktatást követel, magyar tanítót és MA VAUT Menetűi) _.__ 14 45 17-15 i. l-— —---•---15-17 17-47 é. — — 830 15-20 t. 1--80 905 15-46 é. 4-50' ---•_-•----------•— é. 450 — 1025 17-20 é. 10-35 17-30 é. Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1942. november 2-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. Bak Hangya szövetkezet. i. Bak Hangya szövetkezet é. alaszentmihály—Pöcsa p. u. i. Hévízfürdő i. Keszthely Hungária szálló i, Keszthely pályaudvar i, Bak—Nova Menetdij 9.20 15 30 i . Bak; pályaudvar 4 6; 55 —•— 9:30 15:35, L 16T54 Bak Haqgya szövetkezet 4 650. tXQ 10-10 Nova. ú 6/1-0 Menetdij Zalaegerszeg 1715 i. Bak—Liape—Szentadorján Zalaegerszeg Széchenyi'tér 4 __. 1-— 17-47 é Bak Hangya szövetkezet Söjtőr Búza-vendéglő é. 705 1-70 18.044 i. 6-47 *50 19 304 Szentadorján i. 5-20 MAVAUT 9-55 17QQ 9 23 16-23 9 20 16 26 354 1600 7-30 14 30 723 — 1315 1310 np
