Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-15 / 109. szám

6 lentett. Azonos volt a népnyelvben ma is hasz­nálatos emse szóval és nyilván összefüggött az emlővel. Ebből a névből alakult ki egyes magyarázatok szerint a másik újra népszerűvé vált ősmagyar női név, az Emőke is. Barangolás egyes férfinevek körül A férfinevek közül legmagyarabbnak és a legelterjedtebbek egyikének érezzük például az András nevet. Az András név pedig görög eredetű. A görög andra szó a gyökere, férfit jelent s gazdag névtermés sarjadt ki belőle: Androsthenes és Andromachos, Andronikos és Androkles és sok egyéb pompás görög név, amely férfierőt és küzdelmet, dicsőséget, férfi­karral aratott győzelmet idéz. Ezekből lett az András név, illetőleg eredetiben Andreias. Má­sik kevésbbé elterjedt, de valóban ősi magyar hangzású nevünk az Álmos. Valószínű, hogy az álom szóból eredt, bár szaktudósok szerint ez a magyarázat gyermekes. A másik magya­rázat szerint az almus, vagyis jóságos szóból eredt Árpád apánk atyjának neve. Ha már Árpádnál tartunk, áruljuk el azt is, hogy e név valószínűleg az árpa szóból származik. Nyil­ván az Anyaföld hitregés képzete, a születés titokzatosságát a föld termésével kapcsolatba hozó ősi sejtelem viliódzik benne. A magyar­ban a legrégibb okiratokból ismert nevek még a Búza, Bab, Bors, Kender, Lencse, Zab..« Sok héber eredetű férfinevünk van, de igen sok olyan is, amelynek hangzása az idők] fo­lyamán sémita színezetű lett. Ezek között leg­érdekesebb az Adolf név, amely ősgermán származású. Erről a névről Kallós Ede tanul­mánya a következőket írja. „Kél germán szó nyomát fedezhetjük fel e névben. Az egyik a nemességet jelentő német „adel“ szónak germán őse, a másik az óger­mán szó, amelyből a német Wolf éá az angol woolf lett. A név jelentése tehát: „nemes far­kas“. Régesrégi világképek, a hitélet ősi megráz- kódásai húzódnak meg a meglepő jelentéstar­talom mögött. A „nemes farkast“ emlegető név születéskor még élt az ősgermán nagy isten, Odin Wotan. Azok a szülők, akik az Adolf nevet gyermekük számára megteremtették, úgy tudták, hogy amikor a germánok nagy istene — délcegen megülve nyolclábu paripáját — végigrobog az égbolton, utján nemcsak a harci szüzek, a Walkürök, valamint a harcmezőn el­esett, megdicsőült hősök kisérik, hanem két farkas is ott száguld mellette. De egyéb láto­mások is olt rezegtek a hitrege ködpárás leve­gőjében. Az Adolf név megteremtőinek tudása szerint a két farkas akkor sem marad el az isten mellől, amikor a földön jelenik meg, a harctéren, hogy a küzdelmet erős karjával irá­nyítsa. És ha majdan az istenekre is le fog csapni a kikerülhetetlen végzet, amikor a Wal­halla összedől és beköszönt az „Istenek alko­nya“, a vég szörnyűségébe beledöbbenő világ ott látja majd a nagy Odin-Wotant, amint a Fernir nevű farkassal párviadalt viv. És e küz­delemnek és vele együtt az egész világnak is az lesz a vége, hogy a farkas elnyeli a nagy istent. Ennek a hitrege-szerü elgondolásnak az igé­zete alatt állott az az apa, aki fia számára ezt a nevet találta ki, hogy „nemes farkas“. A név legrégibb ismert alakja úgy hangzott, hogy Athaulf. A nyugati gótok egyik királyát hívták >gy­Két német szentnek emléke telitette a nevet vallásos tartalommal. Az egyik 800 körül élt, a másik az aranybulla évében (1222) halt meg. Az egyik junius 17 éh, a másik február 11-én ád alkalmat a név megünneplésére. A nyugati nemzetek bőven élnek ezzel az alkalommal, ínért náluk az Adolf név nemcsak népszerű­ségre tett szert, hanem — főleg Franciaország­ban — nagyon előkelő színezetre is. Annál feltűnőbb, hogy nálunk Adolf a többi germán eredetű névtől teljesen elkülönülő elhelyezke­dést kapott. A magyar köztudatban ez ősger­mán keresztnév „zsidó“ névként van lajstro­mozva. A zsidóság körében csakugyan gyakori ez a név, mert az A-val kezdődő héber rituális nevek világi életbeli helyettesítésére használják. 1943 május 15. Ezért nálunk a latin eredetű Ignáccal és Mór­ral és a görög eredetű Izidorral együtt Ugyan­úgy elszigetelődött, mint egyes héber nevek, — ?! j&m • a Jakab, a Salamon, a Samu — amelyeknek külföldön szintén nincsen semmiféle „zsidós“ jellegük A Magyar Élet Pártia hírei j hangoztatta. Az értekezleten felszólalt még Ek- man István, Békefi Ferenc és Herpakker János községi biró. * PECSORNIK OTTÓ országgyűlési képviselő Drávaszentivánon mondott nagyszabású beszá­moló beszédet a nagy számban megjelent vá­lasztók előtt. A képviselőt sokan felkeresték a választó polgárok közül ügyes-bajos dolgaik­ban. SOHÁR BERTALAN kerületi szervező titkár Perlakon, .és Murakirályon tartott pártértekezie- tet és meglátogatta Muraszombat, Bányavár pártvezetőségét. W. : SABJÁN ISTVÁN kerületi szervező“ titkár Lendvaerdő, Bántornya, Zorkóháza, ; Lend- vaszentjózsef, Lendvanyires községek pártveze­tőit látogatta meg. A MAGYAR ELET PARTJA zalavármegyei el­nöksége ezúton is értesíti a meghívottakat, hogy május 23 án Zalaegerszegen délelőtt 11 órakor a Korona szálló nagytermében tartandó nagyválasztmányi értekezleten, a Mép. Orszá­gos Központja részéről Kölcsey István ország­gyűlési képviselő, Mép. országos ügyvezető al- elnök, vitéz Horváth Ferenc, dr. Huszovszky Lajos, Ilovszky János, vitéz gróf Kornis Elemér, dr. Ország Pál és Pecsornik Oltó országgyű­lési képviselők, valamint vitéz gróf Teleki Bála főispán, Zala vármegye Mép elnöke fog meg­jelenni. A nemzet sorsdöntő kérdéseit érintő felszólalások miatt az elrökség feltétlenül szá­mit a meghívottak pontos megjelenésére. * ILOVSZKY JÁNOS országgyűlési képviselő beszámoló kőrútján Eszteregnye, Rigyác, Tót- szentmárton, Perlak, Tótszerdahely, Petrivente községekben tett látogatást. Kőrútjára elkísérte dr. Domonkos László miniszteri tanácsos, aki Ilovszky János országgyűlési képviselővel együtt minden községben felszólalt. A népszerű kép­viselőt, aki a mai körülmények között is gyak­ran meglátogatja kerületének községeit, minde­nütt őszinte szeretettel fogadták és hallgatták beszámolóját. Beszédében nemcsak az általános helyzetről tájékoztatta hallgatóit, hanem lelket öntött beléjük és tanáccsal, útbaigazítással szolgált. Meghallgatta panaszaikat és ügyes­bajos dolgaikat. Ilovszky János négy esztendő óta minden alkalmas megragad, hogy kerületé­be jöjjön, elbeszélgessen a falvak népével, ér­deklődjék személyi ügyeik és a közületek kí­vánságai iránt, amelyekben fáradságot nem is­merve el is jár az illetékes helyeken. * i ZALAAPÁTI község Mép szervezete május 8 án tartotta szokásos havi értekezletét. Kovács Gyula elnök több közérdekű fontos cikket ol­vasott fel a legutóbb megjelent Pártértesitőből. Póvics István kerületi szervező titkár az áldo­zatkészséget, a többtermelést és a kitartást PRO PATRIA Egyed János tanító, Al- sórajk község Mép. szer­vezetének titkára tartalé­kos honvéd zászlós, a szovjet ellen vívott ke­resztes háborúban hősi halált halt. Emlékét az országos szervezet örökké ápolni fogja Bevált szer rézgálic pótlására az aluminiumszulfát Minden gyümölcstermesztőnek és szőlőbir­tokosnak érdeke az, hogy a gombakártevők el­len megtalálja a megfelelő védekezőszert ak­kor is, amikor a rézgálicellátásban nehézségek vannak. Ilyen gyakorlatilag bevált védekezőszer az aluminiumszulfát, amelynek eredményes hasz­nálhatóságát a Növényvédelem című szaklap 1941 február 15-i számában megjelent közle­mény is igazolja. A cikk szerint Ábrahámhe­gyen dr. Kerekes Lajos gyümölcsösében az Általában 2<y0 oldattal permetezünk, ame­lyet a következőkép készítünk el. 2 kg alumi- niumszulfátot 50 liter vízben feloldunk és külön ugyancsak 50 liter vízben 2.70 kg kövér szalonnás oltott meszet oldunk fel. Állandó keverés közben a két oldatot összeöntjük. Ez­után ellenőrizni kell az oldat semlegességét, illetve lúgosságát, piros lakmuszpapírral, vagy fehér fenolftalein papírral. Ha az így készített oldatunk még savanyú lenne, akkor apró rész­letekben addig adunk hozzá meszet, míg az oldat a piros lakmuszt megkékíti, illetve a fehér fenolftalein papírt megvörösíti. Gyümölcsfákat rügyfakadás előtt 4o/0-os- alu­ilyen permetlét kapott fák szépek, egészsége­sek, gombabetegségtől majdnem mentesek voltak és a tisztán bordóilével permetezett fák sem mutattak szebb képet. A Kémikusok Lapjá-ban Gedeon Tihamér tollából megjelent tanulmány adatai szerint pedig az aluminiumszulfátot peronoszpóra el­len való védekezésben is felhasználták és két százalékos aluminiumszulfátos permedéhez fél százalék rézszulfát keverése mellett jó ered­ményt értek el. I miniumszulfáttal kell permetezni, továbbá vi­rágzás előtt, valamint a nyár folyamán már 20/o-os oldattal végezzük a permetezést. Szőlőt általában hétszer permetezünk és pe­dig a következőképpen. Az első permetezést 20/o-os oldattal a fent leírt utasítás szerint ké­szítve. A 2. és 3. permetezést 4o/0-os oldattal végezzük, ahol 50 liter vízhez 4 kg aluminium­szulfátot és ugyancsak 50 liter vízhez 5.40 kg szalonnás oltott meszet veszünk. A 4—7. per­metezés szükség szerint 2—4o/0-os oldattal történik. Aluminiumszulfáthoz a szőlőperme­tezésnél 1/2°/o rézgálicot is kell venni, amely esetben az eredmény teljesen kielégítő lesz. Megrendelhető a Frankó Export-Import Kereskedelmi Kit. zala- megyei megbízottiénál. Retek Józsefnél Szentkozmadomb/án. (u. p. Zalatárnok), vagy Zsiborás Istvánnál Zalaszentmihályon. Az aluminiumszulfát használati utasítása:

Next

/
Thumbnails
Contents