Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-07 / 102. szám
2 hAfiMXtffa.F.T 1943 május 7. A magyarországi cigányok Néhány adat a legkülönösebb népfalról HETI ÉRDEKESSÉGEK Érdekesebb ingatlanforgalmi ügylet bonyolódott le a napokban Zalaegerszegen. A Kis- faludy-utca 20. számú sarokházat a hozzá tartozó telek legnagyobb részével együtt özv. Szigethy—özv. Fülöpnétől megvette 145 ezer pengőért dr. Pénzes László kir. törvényszéki tanácselnök. A vétel a legnagyobb örömet szerezte a tanácselnök feleségének, aki édesatyjától, boldogult Sümeghy József nyirespusztai földbirtokostól örökölte a gazdálkodás szere- tetét. Kitűnő gazdaasszony, aki mint szakiskolán képzett kertész is most kiélheti ebbeli kedvtelését. Érdekes, hogy ugyanerre az ingatlanra esett a figyelem a tanoncotthon létesítése szempontjából is. A Szigethy—Fülöp-ház a város központjában fekszik, alkalmasabb ingatlant nem is lehetett volna találni az említett célra. Mivel azonban a tárgyalások a vételár-ajánlaton elakadtak, a tanoncotthon legalkalmasabb elhelyezésének terve dugába dőlt. Mert nem azé a madár, aki elszalasztja. A 145 ezer pengő vételár igazán a legelőnyösebbnek mondható ma, amikor az ingatlanok eladásánál csillagászati számokról beszélnek. Az Apponyi-utcában egy »gyufaskatulya nagyságú« házért 40 ezer pengőt, a Rothermere-utcában egy istálló felépítménynyel ellátott telekért 120 ezer pengőt kérnek. Nem is lehet megjósolni, hová emelkednek az ingatlanárak a háború további folyamán. Annyi azonban bizonyos, hogy nem egészséges állapot ez és az ingatlanáraknak határtalansága majdnem a legrombolóbb hatású vész- hírterjesztéssel egyenlő. * Voltak idők, amikor a nők a szemérmetessé- gükkel védekeztek a tolakodó férfiak ellen. Voltak azonban idők s ilyen erkölcsi időjárás van ma is, amikor a nők kifestett ábrázatukkal, púderrel agyonmeszelt arcukkal, vörösítő rudacskával égő pirosra kent szájacskájukkal, gyufaszálvékonyra borotvált szemöldökükkel, kikent szemöldökszőrükkel, kékre mázolt szemkarikáikkal és 10 centiméter hosszúra megnövesztett, okkersárgára, vagy karminpirosra lakkozott körmeikkel riasztják el maguktól a férfiakat. A szemérem tudniillik már nem korszerű, a férfi ellen való védekezésnek is divatot kellett csinálni. Tény, hogy a kifestett nő az est csalóka világításában nagyon hatásos, igen csábító, — hogy is mondják? — »illúziót« kelt, mintha csak színpadon volna. Ilyenkor mégis csak nélkülözhetetlen a szemérem, ha nem akarja a nő, hogy... Nappal azonban, amikor az égitestnek világító, tiszta sugarai (»die Sonne bringt es an den Tag«) ráesnek a festékre, rettentő a kiábrándulás a drága nőből, ilyenkor van Mohamed futása — az asszonytól. Éppen most van folyamatban a zalai bíróság előtt egy különös válóper, amelynek kiinduló alapja a — festék. A szereplők jól ismert társasági személyek. A fiatal asszony lehetetlennek tartja a férjével való együttélést azután a kegyetlen sértés után, ami vele történt, A férj, aki este ‘szerelmes volt, nappal hűtlen kutya lett. Ezeket a szavakat vágta oda: — Asszony, de ronda lettél! P» P* Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell rlírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. Érdekes ismertetést közöl a Statisztikai Tudósító a magyarországi cigányságról. Magyar- országon a cigányokat — írja — az okiratok elsőízben 1417-ben. említik. Mivel azonban több adat arra vall, hogy már 1100-ban is vándoroltak ezen a tájon, föltételezhető, hogy megfordultak Magyarország területén is. A cigányok megjelenése — az egykorú följegyzések szerint — mindenütt nagy idegenkedést keltett és nem egy írás úgy beszél róluk, mint a sáskajárásról. Valószínűleg igen hosszú előzményei voltak annak, hogy Zsigmond magyar király és német-római császár 1344-ben néhány törzsnek menlevelet adott, amelynek birtokában szabadon járhatták az ország területét széltében-hosszában. De ez a kiváltságos állapot nem tartott sokáig. Egyszerre, mintegy parancsszóra az egész Európában üldözni kezdték a vándorló cigánytörzseket. Lipót császár 1701-ben a cigányokat törvényen kívül helyezi, IV. Károly pedig 1726-ban azt rendelte el, hogy minden cigánynak megjelölés végett le kell vágni az egyik fülét. A XVIII. század folyamán még változatlanul tartott a cigányüldözés. Mária Terézia volt az első, aki megkísérelte, hogy talán sikerül az örökké csavargó, mindig máshol felbukkanó, szétszórt cigányságot letelepíteni. Ennek érdekében elrendelte, hogy a »cigány« elnevezést nem szabad használni, mert ez megszégyenítő, hanem »újmagyar«-nak, vagy újparaszt«-nak kell nevezni őket. Ezzel a rendelkezéssel indult meg aztán a cigányokkal való emberségesebb bánásmód. Számtalan tervet dolgoztak ki, amelyeknek azonos volt a céljuk: a cigányságot valamiképpen helyhez kötni, letelepíteni. Széchenyi István is foglalkozott a cigány- kérdéssel, sőt olyan javaslattal állott elő, hogy a cigányokat, miként Angliában, Amerikában a négereket, inasnak, szolgáknak, lovászoknak alkalmazzák. Különösen hangzik, de való tény, hogy a cigányok, családok, vagy néha egész törzsek a XIX. század közepéig, tehát majdnem 1850-ig eladhatók voltak. Csak példaként említjük, hogy volt több olyan romániai kolostor, amelyeknek még a múlt század közepéig leltárukhoz tartozott tekintélyes számú cigány irabszolga. Magyarországon 1873-ban rendeztek először cigány »népszámlálást«. Számuk akkor 275.000 volt. Ezek közül 423.000 már állandó helyen letelepedett és 9.000 még vándorcigány volt. 20.000 volt azoknak a száma, akik ugyan már meghatározott környéken, de még mindig hol itt, hol ott ütötték fel tanyájukat. Azóta a cigányok száma valamivel emelkedett, de a vándorcigányok száma csökkent. A mai Magyarország területén körülbelül 200 ezer cigány élhet. A középső területen aránylag kevesebb a cigány, az újabban hazatért északi és keleti területen azonban még tekintélyes a számuk. Főként a keleti részek határszéli vidékein. A cigányság furcsa, szinte érthetetlen fajta. Eredetüket hasonlónak mondják a hindúhoz, bár ezt semmiképpen sem mutatja adottságuk. Ugyanis semmi fogékonysága sincs a művelődéshez, képtelenül lusta és éppen ezért szegény is. Igazi »tücsök« fajta, ahogy azt Arany János kitünően megmondotta. A magyar statisztikai adatok szerint a cigányság 12 évesnél idősebb elemét számítva, 1925 és 1937 között, százezer cigány közül évente 4400—11.000 volt azoknak a száma, akiket különböző bűncselekmények miatt elítéltek. Ugyanez magyar népi viszonylatban úgy hangzik, hogy százezer magyar közül 600 —800 között ítéltek ef embereket. Az arány és a következtetés nem meglepő, ha valaki ismeri ennek a furcsa népnek a »jellemét«. A magyar törekvés célja az lenne, hogy a cigányokat helyhez lehessen kötni és hasznos munkára lehessen nevelni, a beolvadás lehetősége nélkül. Vannak azonban erélyesebb javaslatok is, amelyek a teljes kitelepítést, de mindenesetre a teljes elkülönítést tartanák az egyetlen célravezető megoldásnak. Hogy később majd hogyan alakulnak a dolgok, még nem tisztázott kérdés. Tény az, hogy a cigányok létezése és természete súlyos gondot jelent az állam közigazgatásának. ****ft**WWWW*MVMWM»V*¥VNA<ni****** Tudja-e Ön... ... hogy a középkorban napirenden voltak az állatok, különösen az országos csapással fenyegető kártevők, mint patkányok, egerek, sáskák, cserebogarak stb. ellen intézett szabályszerű perek, amelyek leggyakrabban az illető országból, vagy városból való »kiutasítással«, sokszor azonban halálos ítélettel végződtek? Ezek a perek, amelyeknek célja természetesen csak a babonás lakosság megnyugtatása volt, komolytalanságuk ellenére mindig a perrendtartás legszigorúbb megtartásával folytak le. Chur svájci város bírósága például egyízben a beperelt cserebogarakat »kicsinységük és fiatal korukra való méltányos tekintetből« háromszor is megidézte az ítélet- hozatal előtt. Sőt néha élettelen tárgyak is bíróság elé kerültek, mint például 1498-ban. Firenzében egy harang, amely egy lázadásszerű zavargás alkalmával földerítetten okból vészjeleket adott le. A nagytanács a harangot szamarakkal vontatta végig a városokon és útközben a városi hóhérral korbácsoltatta. Tíz év múlva a tanács megkegyelmezett a bűnösnek és ismét visszahelyezte régi helyére. Németországban egyes állatok ellen még a tizenhetedik században is sor került halálos ítéletekre, de a világ más részeiben sokkal később is fordultak elő állatperek. Így Atlantic City, az Egyesült Államok egyik legkeresettebb fürdőhelyének bírósága 1932 nyarán két kutyát ítélt halálra, mert egy fürdővendéget ösz- iszeharapdáltak. * ... hogy a röntgensugár fölfedezése, amelynek az idén van ötvenedik évfordulója, a nem szakértő közönség körében a legfurcsább elképzelésekre adott alkalmat? A legszélesebb rétegek hittek abban, hogy a jövőben mindenki Röntgen-készüléket hordhat magával és embertársait tetszés szerint átvilágíthatja. — Amerikában egy élelmes vállalkozó nyomban forgalomba is hozta »a Röntgen-sugaras színházi látócsövet«, mire egy másik amerikai cég elérkezettnek látta az alkalmat, hogy az aggodalmas hölgyek megnyugtatására »Röntgensugármentes fehérneműt« vessen piacra. ... hogy a kövérség Kínában a jólét jele és az európai kereskedők Kínában annál nagyobb hitelnyújtási készségre számíthattak, minél nagyobb testi terjedelemre hivatkozhattak? A -anghaji kereskedők ezért újévkor programszerűen megméretkeztek, hogy az ilyenkor szokásos udvariassági látogatások alkalmával kínai üzletfeleiknek beszámolhassanak 1 estsúlyukról. Amióta azonban a leggazdagabb kereskedők is gépkocsi helyett kerékpáron mennek naponként irodájukba, a Buddha- pocak természetesen ritkaság lett és ezzel együtt a korlátlan hitel korának is befellegzett. ★ ... hogy a legújabb német orvosi kutatások szerint a savanyúkáposztalének vitaminokban, ásványi sókban, mészben és vasban való gazdagsága folytán igen értékes táplálék, ezenkívül pedig enyhe tejsavtartalmánál fogva az étvágyat és emésztést is fokozza és így az anyagcsere élénkítésével is jótékony hatást fejt ki. A német orvosok a tejsav ellensúlyozására a káposztalé édesítését ajánlják. (MN)
