Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-01 / 97. szám
1943 május 1. HAwSxfffr.LT 3 AVVVVVVVVWWWVWVíixxixvWWWWWxWVWWWWWWWvi^xxvvW.VWWWíVWWwSwWVXWVJXNXWVWWWWi'kWVftV 4 (/"‘‘i • .*'*•••*• • '■) — Majjl minden háztartásban van höpalack. Ne csak kiránduláson, irodában, munkahelyen használja ki a hőpalack előnyeit, hanem otthonában is! A folyadékféléket (levest kávét stb.) nem kell újra melegíteni, ha azt forrón hőpa- Jackba tölti. — Időt, tüzelőanyagot (gázt, áramot) takarít meg és egyúttal kényelmét is szolgálja, — különösen a 48 órás >ALACK Mennyi élelmiszer készlet tartható a háztartásokban? A korlátozások életbeléptetése óta számos rendelet jelent meg, amely szabályozta a háztartásokban tartható készletmennyiségeket. A tojásból a magánháztartások személyenként legfeljebb 2 kilogramot tarthatnak. Ennél több tojás egy magánháztartásban készletként még átmenetileg sem lehet. Szappanból és mosóporból személyenként legfeljebb 2 kilót szabad tartani, orvosok 3 kiló szappant, vagy ennek megfelelő mennyiségű, minden 10 dekagram mosószappan helyett 25 deka mosóport tarthatnak készletben, de csak a saját személyükre. Amely háztartásnak ennél nagyobb készlete van, mosószappant, vagy mosóport mindaddig nem szerezhet be, amíg a készlet személyenként 2 kilóig nem csökkent. Cukorból, zsírból, lisztből és kenyérből a magánháztartásokban készletben tartható mennyiségeket közvetlenül nem határozták meg. Akinek azonban bizonyos mennyiségnél több van, nem kaphat cukrot, zsírt és kenyér- WMWWWWWWWWW************IMW»W»M>H»WWM*WWW**********W*********W jegyet. Akinek a birtokában 1 kilónál több zsír, háj, szalonna van szémélyenként, zsír- jegyét nem veheti át, illetve azt visszaszolgáltatni köteles. Akinek a tulajdonában a finomliszt- és kenyérjegy kézhezvétele előtt 2 kilót meghaladó mennyiségű finomliszt, vagy száraztészta van, akinek pedig 1 kilót meghaladó kenyérliszt van a birtokában, lisztjegyét, illetve kenyérjegyét nem veheti át. Helyesebben, az ilyen személy részére kiadott jegyről a megfelelő számú szelvényt levágják. Babból, borsóból, lencséből, hajdinából, mákból és cirokmagból senki sem vásárolhat többet, mint amennyit háztartásában ez év június 30-áig tényleg felhasznál. Ennél nagyobb mennyiség egy háztartásban csak akkor lehet, ha a háztartás őstermelő és ilyen terményeket termelt. A kenyérgabonából készletben tartható meny- nyiséget közvetlenül nem állapították meg, azonban a kenyérgabonajegy bevezetése folytán gabonája csak annak lehet, aki ilyen jegyet kapott. (MVS) Felhívás a magyar társadalomhoz a jégkárbiztositás elterjedése érdekében Ahogy a humorista látja: 15 millió KIsisíen Csapadékhiány lévén, ismét felmerült a mesterséges esőcsinálás gondolata. A Meteorologiai Társaság szakülésén két kiváló tekintélyünk előadás keretében ismertette elméletét. Eszerint nem elképzelhetetlen a mesterséges eső és hagsulyozták a kísérletek végzésének kívánatosságát. Nos, éppen az ellenkező az, amit én óhajtok hangsúlyozni. A magas kormány közbelépését és a kísérletek jóelőre való megtiltását kérem. Mert elképzelni is ijesztő, mi lesz itt, ha egyszer elérkezünk arra a fokra, hogy mesterségesen tudunk esőt csinálni. A kérdések özöne tolul az ember ajkára: ki fogja eldönteni, hogy mikor és hol, milyen és mennyi eső legyen ? Mi lesz, ha a kukoricára eső kell, a szöllőre meg nem? Kinek a javára döntenek, ha a krumpliföld tulajdonosa bemegy a városi esőcsináló hivatalba és bő csapadékot kér, ugyanakkor pedig a gyümölcsösgazda barackot akar szedni a másnapi piacra és öklével veri az asztalt, hogy neki száraz idő legyen és meg ne próbálja nyitni a város az ég csatornáit ?! Ki vállalja a felelősséget, ha valami befolyásos egyesület a kerti ünnepélyére szép napsütést kíván, de ugyanakkor nagymosásra készül a Tini néni és azt követeli, hogy neki esőt varázsoljanak a lugzóhordójába ? ? ? Kétségtelen ugyebár, hogy a megoldás kissé bonyolultnak látszik. Mert nyilvánvaló, hogy például a zöldvendéglősök, fagylaltosok, strandok, vendéglősök az egész nyárra meleg, száraz időt kívánnak, ugyanakkor sürü és kiadós csapadékért fog kilincselni a zöldségesek és a porban fuldokló városi lakósságnak az a része, amelyhez fedezet hiányában nem jut el a locsoló kocsi. Kinek a javára döntenek és ki dönt ? Kit kell megkörnyékezni, kihez kell pártfogás ? És mégis van megoldás. Az egyetlen lehetséges. Parcellázni kell az égboltot. Parcellázni a napot, a felhőket, a széljárást. Kiki a háza és birtoka felett tulajdonba veszi a természeti erőket, a maga felhőjét, napját, szelét és azokkal tetszése szerint gazdálkodik. Ha akarja, nap süt, ha akarja, eső esik, ha akarja, szél fu. Eszményi lesz. Egyazon percben Kovács János földjére hullik az alkalmas eső, jobb szomszédja szőllőjét süti a napocska, és bal szomszédjánál fujdogál a hideg szél. Vagy esetleg Kis Péter udvarán a virágoskertre esik az eső, két méterrel odébb a kiterített tarhonyára süt a nap és tőle öt lépésre langy szellő száritgatja a frissen mosott fehérneműt. Kiki megkapja a maga egét. Honunk 15 millió lakosa megannyi kisisten lesz. Hiszen manapság úgyis mindenki az szeretne lenni. KISS JÓZSEF. Az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Biztosításügyi Országos Gazdaválasztmányt alakítottak azzal a céllal, hogy rendszeresen negyedévenként tartandó üléseken megvitassák a magyar gazdatársadalom egyetemét érdeklő időszerű biztosítási kérdéseket, kialakítsák a helyes biztosításügyi közvéleményt a magyar gazdatársadalom körében és tájékoztatást adjanak gyakorlati biztosítási ügyekben. A Biztosításügyi Országos Gazdaválasztmány a napokban tartotta első ülését bárói V a y László m. kir. titkos tanácsos, a Gazdák Biztosító Szövetkezete ügyvezető elnökének elnökletével. Dr. vitéz Násfay Zoltán igazgató javaslatára a jégkár elleni biztosításnak minél nagyobb körben való elterjedése érdekében felhívással fordul a gazdatársadalomhoz. Ez a felhívás rámutat arra, hogy a gazda sohasem lehet biztos abban, hogy földjét a jégverés elkerüli, a jégverést mellőzni, bekövetkezését elhárítani nem lehet. El lehet azonban kerülni a jégverés által okozott károsodás anyagi következményeit a jégkárbiztosítás útján. A termésnek jégkár ellen való biztosítása, ezáltal a termés anyagi eredményének és folytonosságának megvédése nemcsak egyéni érdeke a gazdának, hanem kötelessége is családjával és nemzetével szemben. A jégkár ellen való biztosítás különösen kötelesség ma, amikor az ország sorsa függ a termelés folytonosságától és eredményétől. Az emberbaráti célokat szolgáló, kartellen kívül álló Gazdák Biztosító Szövetkezete a jégkárbiztosítási díjtételeket és föltételeket évről-évre a gazdatársadalom hivatott érdekképviseleteivel egyetértésben állapítja meg, ami által a biztosított gazdatársadalom érdekeit a legmess'zebbmenően figyelembe veszik. (MVS)
