Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-01 / 97. szám
i ARA 16 FILLER 1943 MÁJUS 1. SZOMBAT Zalaegerszeg város képviselőtestülete egyhangú határozattal tiltakozik az ellen, hogy az iskola mellett állandósuljon a mozi Itkolát építenek az Oneta-h átelepre Magyar lélek a viharban Két világháború egyetlen emberöltő alatt I Hol az a nemzedék, amely valaha is többet szenvedett volna, mint a mienk ? Esendő életünk e két világégés irtózatosan őrlő malomkövei között vergődik. Évszázadoknak is túl sok szenvedés, bánat, álmatlan gyötrődés kál- váriázza útunkat. Vér és könny-folyók sötét partjai között járunk és amerre tekintünk, a fejfák milliói merednek elénk. Olcsó lett az emberi élet. Mint a forgószél, sodorja az embert a két világháború szörnyű csapkodása. Az áldozatvállalások olyan terhét hordozzuk, hogy százszor összeroskadnánk alatta, ha nem tudnánk a rettentő valóságot: ha élni akarunk nincs más választás, mint viselni a terheket, a szenvedést. Egy emberöltő alatt egymást kergetik a bimbózó tavaszok, a kánikulás nyarak és az érlelő őszök. De tudunk-e örülni jöttük- nek, mint valamikor régen ? Nő körülöttünk a család és álmatlan éjtszakákon át gondba őszit a töprengés, mi lesz a sorsa a felnövekedő életnek?! Tudunk-e számukra biztos jövőt kialakítani amikor sivár gyermekkorukba is csak a gondnélküli örömök morzsáit tudjuk számukra biztosítani. És mégis! Ennyi gyötrődés, ilyen sivár és kietlen életkörülmények ellenére hol az a nemzedék, amelynek a hite szilárdabb lett volna, mint a mienk ? Mi akiket a sorsunk ezekbe a szörnyű időkbe állított élni az emberi életei, megtanulhattunk tűrni és szenvedni. Ember ennyi földi gyűlölködést, gonosz indulatot, elvetemültséget soha úgy nem ismerhetett meg, mint ez a nemzedék. Szomjasabb vágyakozással egyetlen nemzedék se kereste a jóságot, a szereletet, az áldozatosságot, soha senki nem kereste jobban a baráti kezet, az érző szivet, a könyörületet, irgalmat, az emberiességet, mint a mi nemzedékünk. A legparányibb tiszta örömnek soha nem volt nagyobb az értéke, mint a mi életünkben. Egyetlen nemzedék sem tapasztalhatta jobban a földi értékek múlandóságát, hiábavalóságát. Egyetlen kor se vágyódott olyan szomjúsággal a lélek leggazdagabb ajándéka: a minden földi bajt kiegyenlítő hit és áhitat után. Ha erre a békéltető, mindig új erőket adó hitre rá nem találtunk volna, ha azt nem őriznénk és táplálnánk Istenhez szárnyaló könyörgéseinkkel, soha neri tudnánk újra és újra talpra állni a két világháború csapásai után. Soha, egyetlen nemzedék se érezte olyan nagyon, hogy ha ebben az örök hitben nem újítjuk meg a világot, soha nem lesz szép az emberi élet. Ha mint tél után a zsendülő tavaszban, nem újul meg a világ, akkor mi sors vár még reánk és utódainkra ? Ki vállalhatná jobban a földi élet megújításának munkáját elvégezni, mint a mi nemzedékünk? Mi, akiknél többet egyetlen nemzedék sem szenvedett, akik oly keveset örülhettünk az életnek, akik mindig csak a vihart láttuk, de szivárványt sohase, akik mindig csak sírtunk és gyászoltunk, de soha nem örültünk. Mi, akik annyi szeretetlenséget, meg nem értést, bűnt és nyomort láttunk. Mi, akiket ez a szörnyű emberöltő úgy megedzett I Ha ez a nemzedék nem lenne képes megváltoztatni a főidnek ezt a vérgőzös tobzódását és újra széppé tenni az emberi életet, akkor a jövő elveszik és alig lesz érdemes élni a földön. Zalaegerszeg város képviselőtestülete tegnap dr. vitéz Tamásy István polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen napirend előtt Hollósy Ernő az építendő szálloda ügyében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a Baross Szövetség fiókjának támogatása mellett, áldozatos munkával szállodát akarnak építeni, amelyhez a városnak elsőrangú közérdeke fűződik. Közgazdasági életünk fejlődése el sem képzelhető ilyen intézmény nélkül. Kérte, hogy a polgármester tegyen meg minden lépést az építőanyagok biztosítására, hogy annak birtokában az építkezés a leggyorsabban megkezdődjék. A polgármester a felszólalásra adott válaszában teljes egyetértését fejezte ki a felszólalás tartalmával, de megtoldotta még azzal, hogy a szálloda építése honvédelmi szempontból is fontos, mert az átutazó tisztek beszállásolását biztosítja. Ilyen értelemben alátámasztva az ügyet, minden remény megvan arra, hogy a háborús nehézségek ellenére is az anyagigénylésnek jogosultsága kielégítést nyer. A város vezetőségének és polgárságának szív- és tekintélyügye ez a dolog, a megoldást minden más városi feladat elé kell helyezni és ilyen értelemben a város vezetősége a rendelkezésre álló összes lehetőségeket kihasználja. Ha pedig a szálloda már állni fog, az a Baross Szövetség önzetlenül buzgó és városszerető tevékenységét fogja dicsérni. A napirenden szereplő ügyek között kiemelkedett annak a beadványnak megvitatása, amelyet; a Magyar Élet Pártja zalaegerszegi szervezete és a Baross-fiók nevében Hollósy Ernő és 12 társa terjesztett elő az Edison mozi épületének tervezett átalakítása ügyében. Tudvalévőén Gábor Béláné, a mozi engedélyese állandósítani kívánja a mozit jelenlegi helyén, a kis Iskolaközben, ahol pedig a létezése állandó tűzveszedelmet jelent, az iskolába járó gyermekek érdekeit veszélyezteti. A polgármester megtagadta a mozi átépítésére kért engedélyt, Gáborék föllebbezé- sére azonban az alispán feloldotta az elutasító határozatot. Az alispán szerint ugyanis a közés tűzbiztonsági, valamint a közerkölcsi szempontokra való hivatkozás csak a játszási engedély elvonásának okául szolgálhat, de nem az építési engedély megtagadására. Erre a polgármester mégis kiadta a mozi átépítésére kért engedélyt és Gáborék már megtették az előkészületeket a munka elvégeztetésére. Ekkor dr. Á r v a y László ügyvédi kamarai elnök és városi tiszti főügyész alapos érvekkel alátámasztott megfellebbezésében többek között óva intett attól a kockázattól, hogy a mozinak a jelen szűk helyén való állandósításával a gyermekek képzeletvilágára gyakorolt ártalmak, a köztisztasági és közegészségügyi kíT vánalmak sérelme mellett esetleges szörnyű katasztrófa szolgáljon az elkövetett hiba tar nulságául. Hollósy Ernő szóbelileg is megokolta a közgyűlésen az indítványát. Megemlítette többek között, hogy a zalaegerszegi mozikedvelő közönség szinte agyontámogatta Gáborékat, mindazáltal több mint két évtizeden át szégyenkeznünk kellett a mozi hiányosságai miatt. Többízben felhangzottak a jogos óhajtások, hogy a szépérzéknek, a rendérzéknek és az egészségügyi előírásoknak megfelelően rendezzék a moziépület ügyét, Gáborék azonban a jobb idők ellenére semmibe se vették ezeket a kívánságokat. Csak akkor kezdtek mozgolódni, amikor már a második mozi létesülése iránt indult mozgalom és amikor versenytárs feltűnését látták. Gáborék esetleg külsőleg, belsőleg szebbé tudnák tenni most a mozihelyiséget az átalakítással, de egy fontos dolgot nem tudnak vele kiküszöbölni, azt, hogy az iskola ne legyen a mozi közvetlen közelében. A város az iskolát nem tudja onnan elhelyezni, szükség van tehát arra, hogy a mozi engedjen. Tiltakozunk az ellen, mondotta tovább Hollósy — hogy az skolá- nak közvetlen közelében mozi állandósuljon. A tanítói kar igazolja, hogy a mozi gépeinek kattogása, a filmek zenéje, szünetekben a gramofon hangja zavarja délután a tanítást, az ifjúság erkölcsi nevelése is veszélyeztetve van. De tiltakozásunk mellett követelésünk is van. Követeljük, hogy több levegőt biztosítsanak az iskolába járó tanulóknak, nagyobb mozgási lehetőséget, hogy a tanításközi szüneteket a szabadban tölthessék, nem pedig a huzatos, sötét, poros folyosókon. Itt vari az ideje, hogy az iskola terjeszkedhessék, tehát, ha másképp nem
