Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-04-27 / 93. szám

2 MAimifkrT 1943 április 27. Élénk érdeklődés nyilvánult mes a hangya sümegi járási Őstermelő Csoportjának és Gépszövetkezetének értekezletén A napokban tartották Sümegen a Katolikus Legényegylet termében a Hangya járási Őster­melő Csoportjának és Gépszövetkezetének a megalakulását előkészítő értekezletét a sümegi, valamint a szomszédos tapolcai, zalaszentgróti és Vas vármegye celldömölki járásából meg­jelent szépszámú Hangya- és gazdaérdekeltség részvéielével.^Szabó Sándor sümegi esperes­plébános nyitotta meg az értekezlet és üdvö­zölte a megjelenteket, akiknek sorában ott volt vitéz Szecsányi László, a Hangya Központ őstermelő Osztályának igazgatója Budapestről, Rajczy Gáza, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara főtitkára Kaposvárról, Ledniczky Lajos káptalantóti esperesplébános, Novák Frigyes sümegi népiskolai igazgató, Ádám József ta­polcai Hangya ügyvezető, Kelemen János óhidi tanító, Bertha Gyula zalaszegvári nyug. tanító, Lőrincz Boldizsár sümegi Hangya körzetvezető és még sokan a Hangya- és gazdatársada­lom köréből. András Géza csabrendeki Hangya körzeti igazgató felkérte a kiküldött előadókat az értekezlet anyagának ismertetésére. Vitéz Szecsányi László szakszerű előadás keretében feltárta a kisgazdalársadalomnak a gazdálkodás terén elkövetett hibáit. Rá kell térni a korszerű gazdálkodásra. Ehhez azonban korszerű eszkö­zök kellenek. — Mint minden fontos dolog­hoz, ehhez is összefogásra van szükség. Ezt a felfogást százszázalékig igazolta az összponto­sított értékesítés. A bevételt csak úgy lehet fokozni, ha az összefogás keretébe kapcsolódik a ter­melés is Mivel a gazda egyedül van, a nagy és közép­birtokosokkal szemben drágábban termel, mert a munkája nincs arányban a termelés terén elért eredménnyel. De minden jó magyar gaz­dának elsőrendű érdeke, hogy tisztességes meg élhetést biztosiíson, amit viszont költségeinek csökkentésével és bevételeinek fokozásával lehet elérnie. Régi magyar közmondás: Az idő halad és a gazda marad! Minél előbb ki kell küszö­bölni a szakszerűiég hiányát, ezt a régóta kisértő sarkalatos hibát. A gazda eddig is drá­gán ráfizetett a maradiságára Nem tudott a széthúzás miatt szervezetlenül máradt gazda­társadalom boldogulni úgy, ahogy azt munkája után megérdemelte, mig vele szemben az ipar és kereskedelem már régen szervezett volta miatt boldogult. A kisgazdák minden újítással szemben bizalmatlanok, mert — valljuk meg őszintén — a szabadelvű világban tényleg sok­szor becsapták. Azóta lassan rátér ugyanis a haladás útjára. Azonban ezzel az ütemmel so­hasem tud a világ folyásával lépést tartani, mert az újításokról nem értesül idejében. A földmivelésügyi korminyzat tervbevette az or­szág gazdaközönségérek nagyobb mezőgazda- sági gépekkel és egyé) gépi berendezésekkel való nagyobbmérvü elátást. A Hangya Központ most elhatározásának eleget téve, vidéki szö­vetkezetei útján bekapsolódik e tervbe és hajlandó a vidéki gazdatársadalmat ős­termelői csoportokra szervezni és gép­szövetkezeteket létesíteni bizonyos kedvező feltételek mellett. Az ős­termelő csoport célja az, hogy tagjainak ered­ményes gazdálkodását, a közös üzletkezelés és kölcsönösség elve alapjai elősegítse. Ezért a tagok egyéni munkálkoiásának fenntartásával az őstermelő csoport í mező-, rét-, legelő-, erdő-, kert-, gyümölcss- és szőlőgazdaság, valamint az állattenyészés körébe tartozó kü­lönféle mozgalmakat mgszervezi és' lebonyo­lítja. Céljának megfelelen mezőgazdasági gé­peket és eszközöket vsáról, gépi berendezé­seket létesít, amelyeketnasználati díjak ellené­ben elsősorban az őstenelő-csoport tagjainak, másodsorban pedig nm tagjainak használat céljából rendelkezésre bocsátja. Munkássága kiterjed még vetőma, tenyészállat, üzem­anyag, műtrágya, takrmány (erőtakarmány), gép és egyéb mozgalnak lebonyolítására. Ta­lajvizsgálatokat is végetet, negszervezi a csa­ládtagok téli foglalkozatást. Gondoskodik szakszerű előadások megtartásáról, valamint az őstermelő-csoport munkáiáak szakszerű irá­nyításáról. A csoport iagj; lehet a csoport munkaterületén lakó mindé birtokos, bérlő, mezőgazdasággal, vág] állatenyésztéssel fog­lalkozó egyén, géptulqdoms, minden termé­szetes, vagy jogi szenély, aki az őstermelő­csoport munkájában irayítólag, vagy pártoló- lag résztvesz és a meplakulás előtt kibocsá­tott aláírási ívet aláírtí és belépési szándékát a megalakulás után a loport intéző bizottsá­gánál írásban bejelentet. A tagság megszűn­het a tag halála, kilépée és kizárása által. A kilépő tag köteles kiléési szándékát a gaz­dasági év vége előtt 3 ónappal az intéző bi­zottságnak bejelenteni. \ gépszövetkezet ré­szére a központ megvaárolja a mezőgazda- sági gépeket és a tulajdnjog fenntartása mel­lett használatra a szövtkezet rendelkezésére bocsátja. A vásárolt gépek áránk ötven százalékát a kormányzat államsegély révén nyújtja. A másik 50 százalékát üzetrészjegyzéssel szán­dékozik. biztosítani. Ha tagok központi üz­MÁVAUT Menetdij Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2-töl Zalaegerszeg—Bak—Keszthely — — —14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tét ■ i 9 55 1*— — —•— 15T7 17 47 é. Bak Hangya szövetkezet 923 — — 8 30 1520 — i. Bak Hangya szövetkezet é 920 1-80 — 9 05 15-46 é. Zalaszentmihály—Pocsa p. u. i 8-54 4-50 — —•— —•— —•— é. Hévufürdő —•— 4-50 — 1025 17-20 —— é. Keszthely Hungária szálló i 7-30 10-35 17 30 — é. Keszthely pályaudvar i 723 Bak—Nova Menetdij —•— 9.20 15 30 i. Bak pályaudvar é. 655 13 15 —■— 9-30 15-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13T0 1 70 10-10 16 15 é. Nova i; 610 1230 Menetdij Zalaegerszeg­-Bak—Líspe—Szentadorján —•— 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­_•— T— 17-47 é. Bak Hangya szövetkezet é. T05 1-70 18 04 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19 30 é. Szentadorján i. 5-20 MAVAUT 1700 1628 16 26 1600 14 30 Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZÓJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jő zalai újságot letrészt óhajtanak jegyezni, akkor a gép a központ tulajdona lesz, ha pedig helyi üzlet­részt, akkor a helyi szövetkezet a gép tulaj­donosa. Azután hangsúlyozta, hogy csak ak­kor erős az ország, ha egyedei külön-külön is erősek. A Hangya ismét megmutatta, hogy önzetlenül akar segíteni. Fogadják el tehát a segítő kezet, mert csak így, kéz a kézben, összefogva tudjuk munkálni a szebb és bol­dogabb magyar jövő útját. A szakszerű előadást tapssal jutalmazta a hallgatóság. Rajczy Géza kamarai főtitkár, mint a gazdaérdekeltség szószólója kijelen­tette, hogy csakis a szövetkezésben találja meg a gazda a számítását és boldogulását. A gazda helyzetét régóta folytatott kísérletek segítsé­gével, vagyis tudományos alapon vizsgálták és megállapították a kisgazda gazdálkodásának előnyeit és hátrányait. Az utóbbiak, sajnos, az előbbiekkel szemben túlsúlyban vannak, azért hasznos a gazdatömörülés. Helyes az az elgondolása is a Hangya Szövetkezetnek, hogy oktatófilmek alkalmazásával is igyekszik minél gyorsabb eredményt elérni a gazdák. oktatásának és haladásának terén. Mindennek célja nem más, mint az, hogy a gazdák földjének hozamát kevesebb munkával és minél kevesebb kiadással növeljük. Azért Szükséges a mezőgazdaság gépesítése és a rendelkezésre álló gépek jó kihasználása, va­lamint a helyes terményértékesítés. A maga részéről azt kívánja, hogy a gazdák minél előbb megszívleljék a Hangyának ezt az em­lített mozgalmát, mert csak ezen az utón ér­heti el á gazda leghamarabb és legbiztosab­ban a már nagyon megérdemelt jobb sorsot. A kamarai főtitkár nagy tetszést aratott elő­adását érdekes hozzászólások és szakszerű fel­világosítások követték. A hallgatóság azzal az elhatározással távozott, hogy a Hangya köz­pont elgondolásaiba bekapcsplódik és saját javára fordítja a megalakítandó csoport és szövetkezet előnyeit. (K. K.) Rizs helyeit kölessel tölllk a hurkát Egyelőre rizst nem használhat a sülnivalő hurka elkészítéséhez az érvényben levő rendel­kezések szerint a husiparosság. Kérelmükre a legutóbbi napokban a közellátásügyi minisz­térium több vagon hántolt kölest utalt ki az iparosoknak, hurkakészités céljaira. (MVS) Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvátártelepen A Magyar Vidéki Sajtudósitó fővárosi jelen­tése szerint április 16 tói 22 ig az élő és vágottbaromfipiacon az árak változatlanok vol­tak, a tojáspiacon a Hatóságilag megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség- és főzelékfélék piacán a kalarábé ára 5, a Hó­napos reteké 10 fillérrel emelkedett, viszont á sóska, a fejessaláta és a töltenívaló zöldpaprika ára 10, a zöldhagymáé 16, a leveles karfiolé 200, a spárgáé 250 az uborkáé pedig 400 fillérrel csökkent. E héten megjelent a piacon a fojtott burgonya, amelynek hatósági árai: vörös 34 05, fehér és sárga 32 45 pengő. A gyümölcs- piacon a közönséges fajtájú alma ára 20 fillér­rel emelkedett, mig a vörösbélü narancsé 60, a sárgabélfi narancsé pedig 70 fillérrel csök­kent kilogramonként. ?

Next

/
Thumbnails
Contents