Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-04-16 / 86. szám

1943 április 17. 5 A Magyar Élet Pártia hírei Választmányi értekezlet Zalaszentgróton és Patsán Zalaszentgrót község Művelődés-házában megtartott Mép értekezleten 17 község vezető tisztviselője, körülbelül 200 személy jelent meg. Az értekezleten jelen volt vitéz gróf Teleki Béla főispán, Zala vármegyé Mép elnöke, dr. Huszovsz ky Lajos a kerület országgyűlési képviselője és a környék számos vezető egyé­nisége. Dr. Lux Béla kerületi társpártvezető megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a mai sorsdöntő időben pártunk programmja a nem­zeti összetartás ápolása és szoros együttműkö­dése a belső és külső arcvonalnak. Megemlé­kezett honvédeink dicsőséges teljesítményeiről és rámutatott arra, hogy a belső arcvonal szi­lárdságának megóvása az itthonmaradottak munkásságától és becsületes helytállásától függ Példaképpen állította fel a vármegye élén mun­kálkodó főispán odaadó és szociális munkássá­gát és azt kérte a megjelentektől, hogy a vár­megye vezetőjének a hazánk boldogulása érde­kében folytatott kiváló és fáradságot nem is­merő ténykedése legyen a serkentő példa a becsületes és maradéktalan munkára. Dr. Huszovszky Lajos hálás szavakkal kö­szönte meg főispánunknak a vármegye érdeké­ben kifejtett nagylelkű munkásságát és egyben ígéretet tett, hogy ebben az országépitő mun­kában az egész kerületével együtt, a legmesz- szebbmenően támogatja. Azután a képviselő a belpolitikai helyzetet ismertetve, meggyőzően mutatott rá a kormányzat emberfeletti munká­jára és hangoztatta, hogy e nagy időkben vál­lalt nehéz feladatot vezetőink is csak úgy bír­ják hiánytalanul folytatni, ha ebben mi is se­gítségükre leszünk. A hit és bizalom legyen a legelső feltétel, % akik pedig a fegyelem és a hit ellen izgatnak, azokat minden eszközzel távolítsuk el a társa­dalomból. A kormány munkásságával kapcso­latban még hangoztatta, hogy vannak kérdések, amelyek a legjobb akarat ellenére sem intéz­hetők el közmegelégedésre, mert az ország teherbíró képességét is számitásba kell venni. A szociális intézkedések folynak a háború da­cára is, de azt nem kívánhatja senki, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyekkel az ország gazdasági egyensúlyát felforditsák. Az iparcikkek magas árával kapcsolatban megvilá­gította a helyzetet és meggyőzően mutatott rá arra a tényre, hogy a szövöttáru és általában az iparcikkek nemcsak azéit drágultak, mert azok nagy részét külföldről kell beszerezni és hogy a saját termelésünket a honvédség részé­re kell feldolgozni, hanem mert az igények is túl magasra nőttek. Sok mindenről nem aka­runk lemondani, amiket nélkülözhetnénk, igy az árukészlet állandóan zsugorodik. Az általános drágaságot a feketepiac szüli, amelynek hatósági szigorú ellenőrzése megvan ugyan, de tökéletesen ellenőrizni nem lehet. Hogy a feketepiac hiénáit tökéletesen ártalmat­lanná tegyük, ahhoz a társadalom ellenőrzése szükséges. Megemlékezett a képviselő Német­országban, a nemzeti szocialista pártnál tett látogatásáról és az ott tapasztaltakról. Szomo­rúan állapította meg, hogy az angol megfélem­lítő bombázások nyomai mindenütt jól láthatók. A német nép csodálatosan tűri ezeket a fájdal­mas csapásokat. A türelmetlenség jelei sehol sem mutatkoznak, sőt ezeknek a borzalmas szenvedéseknek dacára is tapasztalható, hogy • a kimondhatatlan akaraterő és bizalom, a győzelembe vetett hit, nem hiányzik a német nép leikéből. A sors helyünket a tengelyhatalmak mellett jelölte ki, minden magyarnak kötelessége tehát, a tengely végső győzelmét a legnagyobb erő­vel támogatni, mert földrajz-politikai szempont­ból nem közönbös az országra nézve, hogy a tengely lesz-e a szomszédunk, vagy az orosz. Belső ellenségeink azt is el akarják hitetni, orosz győzelem esetén Sztálin nem kíván be­jönni az országba. Ezt csak olyan egyének állítják, akik nemcsak hogy nem magyarok, hanem közönséges hazaárulók. Ebben a harc­ban, mondotta a képviselő, amit Európa sza­badságáért és művelődésének megvédelmezésé- re folytatunk, csak győzelmesen kerülhetünk ki, az orosz bolsevizmussal végleg le kell számolnunk, mert ha nem sikerül a végleges leszámolás, akkor nem lesz feltámadás sem. A magyar honvéd már bebizonyította a háború folyamán, hogy mindig hűen teljesítette a rábízott felada­tát, tehát nekünk itthonlevőknek mindent el kell követnünk és semmiféle áldozattól sem lehet visszariadnunk, hogy méltók lehessünk hozzájuk. Szövetségeseink nélkülöznek, lemon­danak és harcolnak, mi pedig becsülettel és tőlünk kívánható legnagyobb odaadással vesz- szük ki részünket ebből a harcból, a végső győzelem reményében. Külpolitikánk vonalve­zetése helyes utón halad együtt a tengelypoli­tikával. Célunk a magyar nemzet önállóságának biztosítása és a Nagymagyarország gondo­latának megvalósítása. Zárószavaiban hangoztatta a képviselő, hogy a háború győzelmes befejezésének legfontosabb feltétele, a belső béke és rend megőrzése, a vezetők és vezetettek egymás iránt való bizal­ma és a hiánytalan munkateljesítés. Vitéz gróf Teleki Béla főispán idézve a képviselő be­szédében elhangzottakat, hangoztatta, hogy a munkát, amelyet a vármegye élén végez, szív­vel és lélekkel végzi, mert úgy érzi, hogy ez­zel is előbbre segíti a várva-várt győzelmet. Szívesen jön mindig a nép közé. hogy a fel­vetett kérdéseket szemtől-szembe vitathassa meg. Szívesen dolgozik a vármegye érdekében, de feltétlenül elvárja elsősorban is a Magyar Élet Pártja tisztségviselőitől, hogy munkájában támogassák. A belső arcvonal fenntartása érde­kében a legcsekélyebb munkára is éppen olyan szükség lehet, mint a nagymunkára. A MÉP tisztségviselői tartsák kötelességüknek, hogy a belső arcvonal ellen irányított ellenséges tevé­kenykedéseket elhárítsák, s a rendet és fegyel­met megőrizzék. A magyar érdekek azt követe­lik, és a történelem is azt bizonyítja, hogy a tengely mellett a helyünk. Az angol-szász politika régen sem törődött velünk és ma sem törődik, erre legékesebb bizonyíték a trianoni békeszerződés. Németor­szág az első világháborúban isv fegyvertársunk volt. A sors ismét egymásmellé állított bennün­ket, a magyar becsület pedig azt kívánja, hogy azokkal a barátainkkal együtt küzdjünk, akikre a háború után is számíthatunk. Nem kell tartanunk német győzelem esetén függetlensé­günk elvesztének veszélyétől. Sokkal nagyobb ennél a bolsevizmus fenyegetése és győzelmük esetén a pán-szlávizmus megvalósítása. Hosz- szan foglalkozott a főispán a belpolitikai kér­désekkel kapcsolatban a kormányzat szociális jelentőségű ténykedésével. Bőven ismertette a belügyitárca kölségvetését. A vármegyei Nép­jóléti Szövetkezet működését ismertetve említést tett az Oncsa-házak építéséről, amelyek a szegény sorsú falusi nagy-családok számára épülnek. A mezőgazdasági fejlődés a háború HOGYAN JUTHAT KORAI NAPOS CSIBÉHEZ? Érdeklődőknek erről, valamint a nemrégi­ben megindult bérkeltetés föltételeiről és a csibék fölnevelésének módjáról szóló is­mertetőt díjtalanul küldünk. Elvállalunk friss, fias és jó tojásokat bérkeltetésre oly­képpen, hogy az előjegyzés elfogadásakor tojásonként 12 fillért, keléskor pedig min­den kibújt csibe után ugyancsak 12 fillért számítunk fel. Míg napos csibéket előzetes igénylésre csibénként 80 fillérért bárkinek szállítunk. Szakértők véleménye szerint leg­modernebbül berendezett keltető gépünk előnyös kelési eredményt biztosít az igény­bevevőknek a kotlóval való keltetéssel szemben, mivel sok esetben a kotlótól tetvet kap a csibe, a fészkén elpusztult tyúk tojásai tönkremennek, a fészekben a tojás sokszor megfázik és elpusztul, de nem ritkaság a tojásevő kotlő sem, amellett sok munkától és veszteségtől óvja meg bérkeltető állomásunk. Tojásértékesítő Telep, Sümeg. dacára is nagy lépésekben halad előre. Itt is ismertette a mezőgazdasági költségvetést és a kormányzatnak e téren folytatott munkáját. A birtokpolitikára áttérve hangoztatta a főispán, hogy ennek nemzetvédelmi rendeltetése van. Említést tett a Jurcsek-féle rendszerről és ismer­tette annak előnyeit, különösképpen a több gyermekes és silány földtulajdonosokra vonat­kozóan’ Ennek a rendeletnek kapcsán a végre­hajtó-bizottság nehéz feladata előtt áll, de mégis megvan minden remény arra, hogy ezzel a nyugodtabb rendszerrel a gazdák is nyugod­tan tudnak elegei tenni kötelességüknek. Kikelt a fekete-piac mozgatói ellen, akik a nem ős­termelők szájától vonják el a falatot, csak azért, hogy az ellenséges propagandát erősít­hessék. Emelt hangon figyelmeztetett, hogy mindent a hazának, semmit a feketepiacnak. Aki ezt nem teszi, az nem becsületes magyar, hanem közönséges hazaáruló. A zsidó kérdést a kormányzat állandóan programon tartja és olyan ütemben fogja megoldani, amelyet a háborús helyzet megenged. A gazdasági átállí­tás alapvető követelménye a keresztény keres­kedelem becsületessége, a hirtelen meggazda­godás elvének kiküszöbölése. A meg nem en­gedett haszonvágy, nem a keresztény, hanem a zsidószellemmel egyeztethető össze. Az állások halmozása szintén a zsidó erkölcstelenség ma­radványa. Azért, aki biztos megélhetést szerzett magának a keresztény gazdasági átállítás al­kalmával, az elégedjék meg vele és ne akarjon mások kárára, magának előnyt szerezni. A folyamatos szociális intézkedéseket ne bírálhas­suk, hanem segítsük azokat előbbre vinni. A hadigondozás és a bajtársi szolgálattal kap­csolatban örömmel állapította meg, hogy a vármegye területén azok működése kielégítő. Minthogy a pártszervezet a mai nehéz időkben nem pártpolitikát, hanem nemzeti politikát folytat, figyelmeztette a megjelent pártvezetőket, hogy ennek szemelőtt tartásával folytassák tovább munkásságukat, a végső győzelembe vetet hittel. PACSÄN dr. T o r o n d i László elnök nyi­totta meg az értekezletet. Harminchárom köz­ségből közel 300 ember jelent meg. Felszólal­tak vitéz gróf Teleki Béla főispán és dr. Huszovszky Lajos országgyűlési képviselő. Az értekezletek résztvevői nagy megértéssel hallgatták meg a felvilágosító beszédeket és a szónokokat lelkes szeretettel vették körül. A főispán és Huszovszky képviselő számos pol­gár ügyes-bajos dolgát hallgatta meg az ér­tekezletek után és segítésre való készségük a megnyugvás érzését keltette fel a lelkekben. * Dr. HUSZOVSZKY LAJOS, a zalaszentgrót —pacsai választókerület országgyűlési képvise­lője április 9-én Alsórajkon és Felsőrajkon, 10-én Gyülevész, Zalaszentlászló, Zalaudvar- nok, Egeraracsa és Dióskál községekben be­számoló beszédet mondott. Ugyanakkor vá­lasztmányi értekezletet, valamint panasznapot tartott. Az országgyűlési képviselő kíséretében volt Póvics István kerületi szervező titkár. Öltözködjünk jÁfh GvuIb Vóu nőllrahát és ruliaasziálv " ^ Kész nőlkabát és rufiaoszfáfy Urldlvat és szöveteladás úri és női szabóságából

Next

/
Thumbnails
Contents