Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-03 / 75. szám
f ARA 16 FILLÉR 1943 ÁPRILIS 3. SZOMBAT Zrínyi és Prohászka szellemében Kitűnőbb példaképe a háborús magyar világnak nem lehetne, mint minden magyar vitéznek eszménye, a költő-hadvezér s századának Magyarországban legműveltebb fia: gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája. Az ő nagy elve, a szociális osztó igazság mélységesen gyökerezett a lelkében, amikor előmozdította a maga vagyoni áldozatosságával is, hogy seregei megkapják a megérdemelt jussukat és ellátásukat. ő vetette fel a befolyó jövedelmek megadóztatásának gondolatát is a háborúban megrokkantak, valamint az elesettek hozzátartozóinak segélyezhetésére. Zrínyi azonban a maga dicsőséges seregét csak úgy tudta fenntartani s jobbágyait embersorba emelni, hogy a termelés rendszerezése mellett az értékesítést is kezében tartotta'. Hol volt akkor még az a híres mondás, amivel ötven, vagy száz éve mérgezik a közvéleményt, hogy a magyar nem termett kereskedőnek s az üzletvilág nem a mi világunk. A 16. századig, sőt a 17. század elején is virágzó, tősgyökeres magyar kereskedelmünk volt, amelynek gócpontját Komárom és Buda alkotta. Ki hinné, hogy olyan neves magyarok, mint a két Zrínyi Miklós, a Bethlenek, -a, Thökölyek, a Rákócziak kereskedő családból származtak, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy mindaz a nagy magyar családi vagyon, amit nem rablólovagok módjára, nem udvari szolgálatokért szereztek, — kereskedelemből származott. E kereskedők között a Thurzók, Endrődyek, Sza- layak, Sebestyén, Varga, Tolnai családok neveit találjuk. Ezért kívánjuk, hogy a Vitézi Rend a várományosok nevelése során a kereskedelemtől való vonakodás rögeszméjéből gyógyítsa ki a következő nemzedéket. Ne engedjük magunkat félrevezettetni s legyen igaz Dante szava: »Boldog Magyarország, ha nem engedi magát tévútra vezetni.« Itt az ideje, hogy rámutassunk arra is, amit eddig még kiaknázatlanul hagyott a magyar szellemi élet, vagyis Zrínyi Miklós és Prohászka Ottokár püspök gondolkozásmódjának egyezésére és arra a gondviselésszerű alakulásra, amely mindkettőjüket idegen nemzetiségükből magyarrá tette. Eme fordulat nélkül ma nem volna Zrínyiászunk, nem vált volna Zrínyi Miklós gyorsan határozó, de messzelátó hadvezérünkké, de Prohászka Ottokár se lett volna a magyar öncélúságnak apostola. Pedig ő bölcsen hangoztatta, hogy ha valakinek rög jár ebben az országban, akkor annak jár, aki azt vérével öntözte. S nincs senki, akinek annyi jussa volna az ősi földhöz, a hazai kenyérhez, mint annak a hősnek, aki azt saját vérével megvédelmezte és kiküzdötte. Hogy pedig ne ismétlődhessék az, hogy aki hős volt a csatatéren, az koldusrongyokban járjon idehaza, — arról a Vitézi Rendnek van módjában gondoskodni és gondoskodik is. És bár Prohászka püspökünk indította el azt a mozgalmat, amelynek nyomán a földbirtokreform 1,600.000 katasztrális holdat próbált juttatni a kisembereknek, ez mégis csaknem megfeneklett azon, hogy a földdel együtt nem reformálták meg a sokkal nagyobb tőkét képviselő üzletvilágot is. Pedig éppen erre lett volna a legnagyobb szüksége mindazoknak, akiknek valamijük van még országunkban. Mert hiába alacsony a búza és rozs ára, ha drága a csizma,- hiába minden, ha az üzleti világ cikkeinek ára aránytalanul magasabb, mint az őstermelésé. Meg kell tanítanunk a magyar parasztot és kisbérlőt arra, hogy egységben van az erő, a szövetkezésben van a hatalom s az összefogás nemcsak a koldusbottól ment meg minket, hanem elvezet az egészséges haladás útjára, amelynek három eszköze Széchenyi István szerint: a nemzetiség, a közlekedés és' a más nemzetekkel való kereskedelmi összefogás. Fölmerült eset kapcsán 162.541—1942 K. K. M. szám alatt kimondta a kereskedelmi miniszter a következőket: Az iparnak az 1922 évi XII. törvénycikk 7. vagy 8. szakasza alapján való jogszerű gyakorlásához az szükséges, hogy a fenti törvényhelyek szerint az arra jogosított (özvegy, vagy kiskorú örökös) az ipar folytatását az iparos halálától számított három hónap alatt megkezdje. Az üzlet átvételét ugyanezen idő alatt az iparhatóságnak be kell jelenteni. Az ipar folytatásának megkezdése tekintetében e háromhónapos határidő jogvesztő határidő, vagyis, ha az iparos halálától számított három hónap alatt az arra jogosított az elAz 1939: II. törvénycikk alapján kibocsátott és 1943 március 14-én életbelépett 1200—1943 M. E. számú rendelet értelmében a légitámadás kapcsán előálló károk fedezésére 1943 január 1. napjától kezdődően kártalanítási hozzájárulást tartoznak fizetni a földadó, a házadó, az általános kereseti adó és társulati adó alá eső személyek. A kártalanítási hozzájárulást a városi adóhivatal az említett adókkal kapcsolatosan egyidejűleg veti ki. . A kártalanítási hozzájárulás kulcsa házadó alá eső ingatlanoknál a nyers házbérjövedelem, illetőleg a haszonérték 4 százaléka. A rendelet értelmében azonban a bérbeadó e kártalanítási hozzájárulást részben áthárítA Vitézi Rendre e téren is óriási feladat vár. A magyar gazdasági, társadalmi és közélet átállítása megtörtént ugyan, de ez nem lehet politika, nem lehet a magyar nemzet derékhadának elhanyagolása, miként a múltakban, a szabadelvű kormányok alatt, amikor milliószámra engedték kivándorolni a magyart és bevándorolni Keletnek és Galíciának söpredékét. Az átállításnak a közélet megtisztításával, emelkedett keresztény szellem kialakításával kell történelmi hivatását betölteni. Ma már ildomtalanság és erkölcstelenség verseny- futást végezni régi — állítólagos — szolgálatok, sőt urambátyám-szálak és tőkeérdekeltségi viszonylat alapján. Egészséges közfelfogás és bajtársi összefogás leplezze le azokat, akik a nemzet nagy érdekeit önző egyéni célok elérésére használják fel. Legyen a mienk Zrínyinek vezérgondolata: hódolat a gondviselő Istennek, a haza lángoló szeretete, s a nemzet jövő sorsán való aggódás. A pogány méreg ellen pedig most is tartsuk nyolcadik szentségként a katonás fegyelmet és az egyetértést, mert ezek nincsenek ellentétben a szabadság eszméjével. húnyt iparának folytatását nem kezdi meg, az ipar gyakorlására az elhúnyt iparigazolványa, illetőleg iparengedélye már nem nyújt alapot, hanem ahhoz új iparigazolvány, illetőleg iparengedély szükséges. Ha azonban az arra jogosított az ipar gyakorlásának folytatását az iparos halálától számított három hónap alatt megkezdte, az ai körülmény, hogy az üzlet átvételét az iparhatóságnak nem jelenti be, nem vonja maga után az 1922 évi XII. törvénycikk 7., illetőleg 8. szakaszában foglalt jogi elenyészést, hanem csupán az 1922 évi XII. törvénycikk 126. sza-’ kasza első bekezdésének 1. pontjában foglalt kihágás miatt eljárás megindítására szolgáltat okot. hatja a bérlőre, a lakóra. Utóbbi az általa fizetett és 1939 szeptember 1. napjával rögzített bérnek ugyanis a 3 százalékát tartozik a háztulajdonosnak a bérrel együtt fizetni, akként, hogy 1943 április, május és június hónapokban 6—6 százalékát, 1943 július 1-től kezdődően pedig 3 százalékát köteles megfizetni. Tehát a kártalanítási hozzájárulást a ház- tulajdonosok az adóval együtt a városi adóhivatalba fizetik, viszont a lakók kötelesek a háztulajdonosok kezeihez megtéríteni, illetőleg megfizetni kártalanítási hozzájárulás fejében a bér 3 százalékát. Mivel a kártalanítási hozzájárulás 1943 január 1-étől jár, az elmúlt három havit a következő 3 hónap alatt tartoznak megfizetni. Az iparnak özvegyi jogon való folytatását három hónap alatt meg kell kezdeni Háztulajdonosok figyelmébe! Kártalanítási hozzájárulási adó
