Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-10 / 80. szám
MAfflmkr.T 1943 április 10. Mesfellebbezték a zalaegerszegi moziépület átalakítására kiadott polgármesteri engedélyt Zalaegerszeg város képviselőtestületének a múlt év június 5-én tartott rendkívüli közgyűlése H o 11 ó s y Ernő felszólalása után azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy a Gábor Béláné tulajdonában lévő mozinak a jelenlegi helyén való állandósítását nem tartja kívánatosnak több igen nyomós szempontból. A képviselőtestület utasította is a polgármestert, hogy az Iskolaközben lévő moziüzem átépíté- tésére, vagy újraépítésére vonatkozó engedély kiadását tagadja meg. Hangsúlyozni kell minden félremagyarázással szemben, hogy a város képviselőtestületében összpontosult polgárság távolról sem azt kívánta, hogy Zalaegerszegen megszűnjék az egyetlen szórakozási alkalom, a mozi, vagy hogy egy esetleg létesítendő második mozi anyagi boldogulásának útját egyengesse. Minden okos ember meg van itt győződve arról, hogy nemcsak szükség van a mozi intézményre a megye székhelyén, de bárcsak két mozi lenne, hogy az egészséges versenynek a közérdek hasznát láthatná. Ha Muraszombatban megél két mozi, jó műsor mellett itt sem kellene félteni a vállalkozókat, hogy nem jut nekik közönség. A város képviselőtestülete csupán azt akarta megakadályozni, hogy a mozi a szűk Iskolaközben állandósuljon, ahol a létezése állandó tűzveszedelmet jelent és az iskolába járó kisgyermekek érdekeit veszélyezteti. Gáboréknak van igen megfelelő helyen, a Kazinczy-téren épületük, a Ján-féle, két térre mélyülő ház, amelynek helyén minden tekintetben megfelelő moziépület volna emelhető és pedig minden akadály nélkül. A polgármester tehát meg is tagadta az Iskolaközben lévő mozi átépítésére kért engedélyt a köz- és tűzbiztonsági, valamint köz- erkölcsi szempontokra való hivatkozással. Az alispán Gáborék fellebbezésére feloldotta az elutasító határozatot, mert szerinte a fent- említett szempontok csak a játszási engedély elvonásának okául szolgálhatnak, de nem az építési engedély megtagadásának. Erre a polgármester mégis kiadta a mozi átépítésére kért engedélyt és Gáborék már megtették az előkészületeket a munka elvégeztetésére. Dr. Á r v a y László ügyvédi kamarai elnök és városi tiszti főügyész azonban — értesülésünk szerint — most megfellebbezte a polgármester határozatát. Fellebbezésében részletesen kitér azokra az okokra, amelyek a képviselőtestület állásfoglalását és a polgármester elutasító határozatát alátámasztották és hivatkozik arra, hogy a mozinak a szűk IskolaAz Actio Cathoííca gyönyörű hajtása dr. Pesthy Pá! könyve; Életművészet a házasságban Ez a könyv mindig időszerű érték marad, amig lesz szerelem és házasság. Jegyesek, házasok olvassátok! Ára VÖO pengő. Kapható lapunk szerkesztőségében. közben való üzembentartása az átalakított állapotban is tűzveszélyes. A veszély ki nem küszöbölhető, mert a szűk, majdnem zsákutcaszerű szabad területre semilyen tűzoltószerelék be nem vihető és a moziból menekülő közönség különben is lehetetlenné tenne a terep szűk voltánál fogva mindenféle tűzoltói munkát. Óva int a fellebbezés attól a kockázattól, hogy esetleges szörnyű katasztrófa szolgáljon tanulságul. Hivatkozik továbbá a köztisztasági és közegészségügyi, valamint a gyermekek képzeletét befolyásoló ártalmakra, amelyek fennálla- nak olyan moziépületnél, amelynek bejárata majdnem szemben van az elemi iskola kapujával. Végül dr. Árvay rámutat az alispán és a vidéki főkapitány érvelésének feltűnő ellenmondására. Az utóbbi szerint ugyanis a fűzA tihanyi nemzeti park kérdéseivel foglalkozó cikkekben sűrűn felbukkan a kívánság : az ős- . lakosság kitelepítése. Az irók szerint a falu lakossága mai szociális viszonyai mellett nem tudja kellően értékelni a Nemzeti Park célját, nem segítene annak megvalósításában, ellenben érdekei ellen irányuló és mindenképpen megakadályozandó mozgalmat látna abban. A kitelepités, vagy áttelepítés kérdése tehát felmerült, szellőztették, mégpedig, amint a megalapozatlan dolgoknál lenni szokott, nagy széllel, kevés tartatommal, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy Tihany község lakóinak körében nyugtalanságot keltsen. Nekik még senki sem magyarázta meg, mi készül, nem tudják, a hivatalos körök mit akarnak és az egyszerű népnek bizalmatlansága már eddigi csekély megélhefésénék romlását vetíti szemük elé. Úgy érzem ideje, hogy ezt a kérdést komolyan felszínre vigyük és próbáljuk megvitatni a lehetőségek és az elérendő célok keretei között. Két kérdés áll előttünk. Van-e egyáltalán szükség kitelepítésre és milyen mértékű legyen az ? Másodszor: hogyan lehet ezt a kitelepítést megoldani ? Az első kérdésre nem is kell azonnal válaszolnom. Előtárom itt Tihany község birtok- viszonyaira vonatkozóan meglévő adataimat, úgy, amint azokat az aszófői körjegyzőség kataszteri birtokiveiből kijegyeztem. Ezek az adatok önmaguktól beszélnek. Tihany község egész területe a legutolsó kataszteri felmérés szerint 4748 katasztrális hold. Ebből a Balaton 2725 katasztrális hold, a szárazföldre tehát 2023 katasztrális hold esik. Ezen területből a tihanyi apátság tulajdonában van 686 katasztrális hold, a község lakóinak a tulajdonában viszont 1337 hold. Ebből művelésre alkalmas szántóterület 558 hold, a többi erdő, szőlő, legelő, nádas, művelésre alkalmatlan terület, A község lakossága az 1941, évi nép- számlálás szerint 1003 A két adat egybevetése már megmutatja Tihany nehéz szociális helyzetét. Az ősi foglalkozásuk, a halászat a múlt században megszűnt, azóta a földmivelésre vannak ráutalva. Földjük rossz, köves, az évi termésátlag magyar holdanként 4—5 mázsa búza Ritka az olyan család, amelynek 10 kát. holdnál több földje van, a legtöbb 4—5 magyar holdon sínylődik. A földműveléssel elért jövedelem csak a létfenntartásra elég, igy érthető, hogy minden talpalatnyi földet igyekszik megmunkálni. Állattenyésztésük nem lehet eredményes a kevés és rossz legelőterület Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et. hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot keli ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi 1 evél - szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot rendészeti és közegészségügyi szabálytalanságok elbírálása az önkormányzati hatóságok, a közigazgatás hatáskörébe tartozik, a rendőrség hatásköre pedig csak a személy- és vagyonbiztonság kérdésére terjed ki. Ezekután kíváncsian várjuk a szűk Iskolaközben tervezett moziátalakítás ügyének további fejleményeit annál inkább, mivel az engedély kiadásával nem kis felelősség van egybekapcsolva a jövőt illetőleg. miatt. Ez is egyre csökken, mert mindig újabb területeket adnak el belőle villatelkek céljára. Erdőjük kevés, tüzelőszükségletüket nem elégíti ki, igy aztán télen nem kímélik a védőerdőket és a nagy költséggel, fáradsággal telepitett növényzetet pusztítják. Ha a Nemzeti Park szebb részleteit a Természetvédelmi Tanács védett területté nyilvánítja — ami úgy emlékezem, folyamatban is van, — ebből következik, hogy azok környékén a földművelést is bizonyos területen meg kell szüntetni, ami ismét csak a tihanyi lakosság művelhető területeinek nagyságát csökkentené. Ez nagy ellenérzést váltana ki a lakosságból és az a meggyőződésem, hogy még csendöri karhatalommal is alig lehetne megakadályozni őket, hogy földjeiket ne úgy használják tovább, mint eddig. Ezen a helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha a lakosság egy részét más vidékre telepitik, ahol kedvezőbb birtokviszonyok közé jutva, anyagi megélhetésüket és sorsuk jobbrafordu- lását elérhetik. A megmaradt kevesebb lakos pedig több föld, több munkaalkalom birtokában magasabb életszínvonalhoz jut és látva azt, hogy a Nemzeti Park megvalósítása és kifejlesztése az ő javát is szolgálja, készségesen adja a munkaerejét annak szolgálatába. A kitelepítésre tehát szükség van, de — és ezt erősen hangsúlyoznom kell — szó sem lehet a község egész lakosságának kitelepítéséről. * m Elsősorban a szegényebb, tehát sokgyermekes családok kitelepítését kell megoldani. A tihanyi szegény emberek boldogan elhagynák a félszigetet, ha rossz, köves, silány földjeik helyett a megélhetésükhöz szükséges elegendő földet máshol kapnának. Tihanyi pihenésem alatt sokszor beszélgettem erről a kérdésről ottani földmívesekkel, fuvarosokkal, az órákhosszat tartó kocsiutak alatt. A válasz mindig egyforma volt. Ha egy család 10—15 katasztrális hold földet kaphatna, boldogan otthagynák a tihanyi földet, mert azon csak nyomorogni lehet. A telepítésnek tehát a lakosság részéről nem volna akadálya, mert ha az javát szolgálná, — már pedig azt szolgálja, — szívesen belemenne abba. A második kérdés, vájjon meg lehet-e oldani ? Erre a kérdésre annyiban felelhetek, hogy tételes törvényünk van, anely a kitelepítést lehetővé teszi. Az 1936. évi XXVII. törvénycikk 1. szakasza szerint ezen törvény célja, hogy olyan vidéken, ahol a kisbirtokok szaporítása közszempontból kívánatos, egy-egy család Tihany község kitelepítésének kérdése
