Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-04-09 / 79. szám

1943 április 9. tlfättdlET 3 Szobrot emelnek Zalaegerszegen Donászy Ferenc ifjúsági írónak Donászy Ferenc, akinek számos ifjúsági re­génye jelent meg, irodalmi működésével nem­zetnevelés tekintetében az egyik legnagyobb szolgálatot tette a magyarságnak. Az a rend­kívüli érdeklődés, amely színekben gazdag és az önérzetet. egészségesen ápoló, a történeti tudatot elmélyítő regényei iránt megnyilvánult és ma is megnyilvánul a diákok körében, csak Verne, May Károly, Sebők Zsigmond ifjúsági könyveinek sikeréhez hasonlítható. Kevesen tudták ezt eddig méltányolni Zalaegerszegen, ahol erről a nagy nemzetnevelő íróról még csak utcát sem neveztek el. Most a főváros­ban bizottság alakult, amely elhatározta, hogy mozgalmat indít Donászy Ferenc szobrának felállítása érdekében a szülővárosában. A Hungária könyvkiadó részvénytársaság meg­jelenteti gyűjteményes kiadásban Donászy mű­veit 12 kötetben és a könyvsorozat tiszta jöve­delmét a szobor felállításának céljára fordít­ják. Tegnap ebben az ügyben a bizottság titkára, Ádám I. István író Zalaegerszegen járt, megbeszélést folytatott a polgármesterrel és más tényezőkkel az ügy előkészítése, illetve az abba való bekapcsolódás érdekében. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a megye székhelye a legnagyobb hálával fogadja azt a gondolatot, amely nagy szülöttének emlékét meg akarja örökíteni. Apró zalai hírek Hét asszonyból álló bűnszövetkezet követett el lopásokat a nagykanizsai vásáron. Marcali­ból ment be a városba a hét asszony és ruha­féléket csentek el. Az egyik elfogott asszony beismerte, hogy a kiskomáromi vásáron szin­tén loptak. — Kétheti fogházat kapott jog­erősen ifjú Fischl Györgyné szepetneki föld­míves, mivel a beszállásolás idején egy kato­nától ajándékból elfogadott egy pár teljesen új kincstári bakancsot. — Sérüléseket szenve­dett az arcán Pilhoffer Elemér 14 éves kánya­vári fiú, akit megrugott egy csikó. Hírek a törvénmzékrői Rudas István kapcai nőtlen kovácssegéd Kót község határában megtámadott egy kerék­pározó nőt és erőszakoskodott vele. A bíróság föltételesen, de jogerősen 21 napi fogház- büntetésre ítélte. * Lovrencsec Ferenc filóci földmíves még 1940 áprilisában dühében kapát ragadott és azzal úgy hasbavágta Császár Mártont, hogy az bélrepedés következtében meghalt. A bíróság a vádlottat nem jogerősen 3 hónapi fogházra ítélte. * Cserföldön 1942 július végén Rajbár József kisbirtokos tehenes szekerével az utcának me­netirány szerinti jobboldalán haladva nem vette figyelembe az őt motorkerékpáron kö­vető és az előzésre jelt adó Kenyeres József zalaapáti lakosnak figyelmeztető tülkölését. Majd anélkül, hogy kanyarodási szándékát jelezte volna, hirtelen az úttest baloldalára hajtott és így az előzni akaró motorkerékpár a szekér első bal kereke elé futott. Ekkor a a tehenek megriadtak és Kenyerest a szekérrel együtt az egyik udvarba rántották, közben a kerék keresztülment a mellkasán. A bíróság föltételesen, de jogerősen 10 napi fogházra változtatható 50 pengő pénzbüntetésre ítélte Rajbárt gondatlanságból okozott testi sértés miatt. * Hrenn Márton murabeszíercei földmíves az 1942—43 évre részére kiállított gabonalap tar­talmát önkényesen úgy változtatta meg, hogy a Hombárhoz beszolgáltatandó 19 mázsa és 52 kiló kukorica mennyiségről szóló bejegyzést gumival kitörölte, hogy a kukorica beszolgál­tatása alól szabaduljon. A közokirat meghami­sítása miatt jogerősen 14 napi fogházzal súj­tották. * Útlevél nélkül közlekedett az ország határán ki és be Varasanecz Antalné és Györek Ivánné murabesztercei lakos. Az előbbi jogerősen 6 napi fogházra változtatható 30, az utóbbi ugyancsak jogerősen, de föltételesen 5 napi fogházra változtatható 20 pengő pénzbüntetést kapott. Jaksics János felsőmurabesztercei fia­talember viszont mint hadköteles egyén hagy­ta el az ország területét engedély nélkül, őt jogerősen négynapi fogházzá! büntette a bí­róság. Sztankó Ferencné murabesztercei lakos szintén útlevél nélkül közlekedett. Jogerősen ötnapi fogházra változtatható 30 pengő pénz- büntetésre ítélték. Zvér Antal lendvahídvégi napszámosnak is dolga akadt a külföldön, de nem vette figyelembe, hogy a határátlépéshez útlevél is szükséges. Most jogerősen ötnapi fogházzal leckéztették meg. Népművelő ünnepéi? Bezeréden B'ezeréden alig pár hete folyt le a község­nek minden szép és jó iránt érdeklődő közön­sége előtt a családvédelmi előadás, amelyet Vitéz Gyula nemesapáti igazgató-tanító és Áb­rahám József szepetki gazdálkodó tartott. Áp­rilis 4-én pedig újabb felejthetetlen élményben volt része a kis falu lakosságának. Markos Jenő igazgató, népművelési titkár tartott előadást a zsúfolásig megtelt iskolateremben. Megjelent Kovács Lajos főjegyző, Gaál János jegyző, Boda János zalakoppányi igazgató-tanító, Vil­lányi Lajos gyürüsi kántortanító, valamint a község elöljárósága és tűzharcosai teljes szám­ban, Gerencsér József községi bíróval az élü­kön. A Himnusz eléneklése, Béres József üdvözlő beszéde, Vida József, Dézsqjiyi János és Vida István leventék magyaros lendülettel előadott szavalata adta a műsor egy részét, amelynek fénypontja Markos Jenő beszéde volt. Európa térképe előtt hazánk földrajzi helyzetét is­mertette. Világosan kifejtette, hogy miért kel­lett résztvennünk a mai világháborúban. A rettenetes orosz túlerővel szemben egyedül nem tudtunk volna ellenállni, amelynek egyik része már hazánk ellen volt irányítva. Méltatta nagy szövetségeseink felmérhetetlen erőfeszí­téseit, meggyőződéssel jelentette ki, hogy nem lesz hiába a súlyos áldozat. Olyan arányú né­met támadás következik, amilyent a világ még nem látott, amely teljesen meg fogja semmi­síteni a máris hátráló orosz haderőt. Több lelkes, helyeslő felkiáltás hangzott el a tűzharcosok köréből, a mindvégig rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatott beszéd alatt. Szűnni nem akaró taps és helyeslés után a levente énekkar adott elő néhány élénk ütemű magyar dalt, majd Ácsmán Ilona és Bujtor Margit KALÁSz leányok és az iskolásgyer­mekek kedves szavalatai után a Magyar Hi­szekeggyel fejeződött be az ünnepély. HIRDETMÉNY. A zalaegerszegi m. kir. pánztigyigazgatóság 22 844 —1943—V. sz. rendeletére közhírré teszi a városi adóhivatal, hogy mindazon birtokosok, akiknek ingatlanában állandó jellegű művelési ág változás történt, saját érdekükben a körül­ményt jelentsék be a városi adóhivatal katasz­teri ügyosztályának 1943 április 30 áig, hogy a művelési ág változások a gazdalajstromok elkészítésénél, illetve a terménybeszolgáltatási kötelezettség mértékének megállapításánál még kel'ő időben figyeiembeveheiők legyenek. Polgármester, PRO PATRIA Kaltróy Antal m. kir. al­ezredes a harctérről tüdő- gyulladással került Buda­pestre, majd onnan az ál­lomáshelyére, Csáktornyára. Még nem gyó- gyűlt meg egészen, máris fölkelt, mert szólí­totta a túlérzékeny lelkiismeret a kötelesség­teljesítésre. Betegségébe azután visszaesett és most a hazáért odaadta nemes életét. A hősi halottak sorába belépett vitéz katona végig- küzdvén a legborzalmasabb telet az orosz harctéren, csapatával együtt vitézül kivágta magát a pokolból, közben hősi magatartásával ezer meg ezer honvéd életét mentette meg. A legkiválóbbak közül való katona volt, a katonai és polgári élet mintaképe, mindkét világháborúban és a békeszolgálatban egya­ránt. Erről tanúskodnak kitüntetései és soron- kívüli előléptetése. Lelki nagyságát hősi halá­lával is megpecsételte. Emléke örökké él! @= =§> MAGYAR HŐSÖK A semmitől vissza nem riadó önfeláldozás igazi hőse volt Nagy Sándor hadapródőr- mester, egyik honvéd páncéltörő ágyús kötelék szakaszparancsnoka. 1942 szeptember 13-án honvédeink rendkí­vül elkeseredett küzdelmet vívtak Uryw község birtokáért a bolsevistákkal. Nagy Sándor had- aptódőrmester a községtől északnyugatra emel­kedő magaslaton állott páncéltörő ágyús szaka­szával, amikor észrevette, hogy az egyik hon­védszázadot két váratlanul felbukkanó ellen­séges harckocsi, valamint az azok mögött sürü csoportokban előrohanó szovjet gyalogság keríti be. Az ellenséges csoport már a század hátát fenyegette. Ugyanebben a pillanatban megsebe­sült Nagy hadapródőrmester egyik irányzója s annak lövege elnému't. A hőslelkü hadapród- őrmesíer maga rohant a löveghez és szembe­fordult a támadó vörös harckocsikkal. Az egyik ellenséges páncélosnak mégis sikerült megtsö- zelitenie a páncéltörő ágyút. Mialatt az a má­sik harckocsival állott harcban, közvetlen közel­ből vehette tűz alá az őnfeiádozóan küzdő hadapródőrmestert és halálosan eltalálta. Nagy Sándor hadapródőrmester mindenkor példája marad az utolsó pillanatig rendületlenül küzdő és önfeláldozó magyar katonának. INNEN IS — ONNAN IS • A Kúria kéthónapi fogházra ítélte Hubay Kálmán volt nyilas képviselőt, mivel ellensze­gülésre izgatott akkor, amikor a rendőrség le akart foglalni a nyilaspárt helyiségében egy írógépet. — Görögországban kormányváltozás történt, az új miniszterelnök Joannis Rhal- lysz. — Eddig 26 vármegye területén kezdték meg működésüket a községi gazdasági elöl­járók. — Meghalt dr. Marschalkó József ügy­véd Iglón, a szlovákiai magyarok egyik leg­kiválóbb szervezője. — Megfelelő tőkével és színházi fölszereléssel rendelkező színművészeti kamarai tagok május 15-éig pályázhatnak a vi­déki színigazgatói kerületekre. — Agyonlőtte magát a zugligeti Tündérhegyen Halász Már­ton egyetemi hallgató, a debreceni református lelkész fia. — Csepelen a Magyar Posztógyár munkásnői részére rendezett házi betegápoló tanfolyam záróvizsgáján a hősi halált halt kormányzóhelyettes úr özvegye elnökölt és adta fel a kérdéseket. — Sertésoltó-telep épül a kormány költségén Dévaványán. — Meg­szervezik a kertészeti felügyelői szolgálatot a törvényhatóságokban. A felügyelőség az ér­vényben levő kertészeti rendelkezések végre­hajtását ellenőrzi, a kertészeti termények érté­kesítését előmozdítja és szaktanácsadásban részesíti az érdekelteket.

Next

/
Thumbnails
Contents