Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-30 / 144. szám

ezek a napok a magyar művelődés eszméjének és új intézményeinek ünn*epei voltak. Meg­hívta ezekre nemcsak a gazdasági élet vezetőit, barátait és az ifjúságot, de az ország kiváló íróit is, Berzsenyit, Kisfaludyt, Horváth Adá- mot és másokat, hogy lelkesítsék az ifjúságot, tanáccsal lássák'el, hogyan kell élni az idővel és örülni az élet szépségeinek. Azok a fák, amelyeket akkor a magyar talajba ültettek, örök emlékei a haza szent ügyéért folytatott magyar művelődési munkának. Keszthely pél­dát mutatott akkor, amikor a szellemi művelő­déssel együtt virágzott itt a gazdasági művelt­ség. Végül a miniszter azt a kívánságát fejezte ki, hogy amikor a hagyományoknak ilyen gaz­dag földjén jöttek össze Zala vármegyének népművelői, gazdagodjék az ő lelkűk és új, friss kedvet vigyenek be majd nemes hivatá­suk gyakorlásába. ' Az első előadások A miniszternek nagy tetszéssel fogadott be­széde után két előadás hangzott el. Dr. Han- kiss János Népnevelés és népművelés címen kifejtette, hogy műveltté kell tennünk a ma­gyar földnek népét, amelynek értékeit fölis­mertük. A félműveltség a legnagyobb veszedelem, azért vigyáznunk kell, hogy az ilyen hatásokat ellensúlyozzuk. A magyar népet a maga saját­ságos műveltségének megtartásával kell bele­építeni az európai művelődés közösségébe. A magyar kormány a legnagyobb súllyal kívánja megtenni ezt a lépést. Majd kifejtette, hogy a korszerű népművelésnek három fő feladata van. Az első az, hogy tudatossá tegyük a nép számára az élet és az áldozat értelíttét és ér­tékét. Teljes emberekké kell tennünk honfi­társainkat. Az eszmény, amely felé törekszünk, az együttélés a néppel. Nem elég előadásokat rendezni, hanem állandó érintkezést tartsunk fenn a nép különböző rangú fiaival. Krisztus volt a legeszményibb népművelő, aki tizenkét különböző rangú és műveltségű embert beszélgetéssel oktatott szí­nes, képes, gyakorlati példákkal megrakott nyelven. Jézus Krisztus mindig fölfelé muta­tott, a természetfelettiek felé, de a földöntúli célt szolgálta az élet gyakorlati eszközeivel. Ily egyszerű módon érte el azt, hogy emelte a maga népének műveltségét. A másik nép­művelési főfeladat a műveltség maga. Nemcsak tudatosítás, de ismeretközlés is kell, hogy megállja a helyét az életben az, akit művelünk. A kiindulás a nép belső életéből történik, tehát a saját foglalkozásából, aztán folytatódik ott, ami nem közvetlenül az ő feladatköre. A népet leköti az érdeklődés olyan dolgok iránt is, amik nem tartoznak az ő élethivatásához. Mert nemcsak arra van az embernek gondja, hogy miből fog megélni, hanem az érdeklődése kiterjed arra is, milyen az az ismeretlen világ, amelyben él. A nép­művelésnek harmadik főfeladata a jellem- mevelés. Soha annyi csűszó-mászó, gerinctelen, ör­dögszekérszerű egyént nem láttunk, mint ma. Ha valóban új korszákot akarunk előkészíteni, akkor azok legyenek jellemnevelésben az esz­ményeink, akik mint »idealisták« szolgálták mindig a jövőt. Át kell alakítanunk a jövő nemzedék névtelenjeit annak az igének hir­detésével és tudatosításával, hogy nincs kétféle erkölcs, külön a templom és az állam, külön a férfi és a nő, külön i a földmívelő és iparos számára, hanem csak egy erkölcs van: a krisztusi er­kölcs. (Nagy taps.) Ha Krisztust eszménynek fogadjuk el, még inkább el kell fogadnunk azt a tant, a keresztény erkölcsöt, amelyet ő hirv detett. Előadása végén az államtitkár hangoz­tatta, hogy a kultuszkormány a háborús viszo­nyok között is mindent megtesz arra, hogy a műveltség nyújtása tovább folytatódjék a 14 éves kortól a felnőttek, öregek számára is az emberképzés terén. A bizonytalan jellemű, ide-oda kóválygó lelkek helyett bátor nemze­tet kell teremteni. Jelképes jelentősége van annak, hogy éppen Keszthely földjén kapnak a népművelők új indításokat arra, hogy fölemel­jék a magyarságot arra a magaslatra, hogy amikor az örök élet felé törekszik, itt a földön is emberibb életet éljen. Markos Jenő népművelési titkár rövid, összevont előadást tartott a tájegységeknek a népéletre való alakító hatásáról és a hagyo­mányoknak és népszokásoknak jelentőségéről a népművelésben. Bevezetésképpen hangoz­tatta, hogy ez a mai nap örök élménye lesz négy vármegye népművelőinek, akik a szel­lemi emelkedettségnek erőit viszik innen, ahol a magyar művelődéspolitika legfelsőbb ténye­zői nyitottak távlatokat. Mi, népművelők, mint apróbb világító fények akarunk közreműködni abban a munkatervben, amely a hagyomá­nyokból táplálkozó népneveléssel kíván ér­vényt szerezni a nemzeteket fenntartó Isten akaratának. Azután azt fejtegette, hogy egy nép csak a vére szerinti hagyomá­nyokból és saját szokásaiból újulhat, meg. Ezekben a zordon és mégis hősies napokban, amikor a jövő fejlődéséért folyik a birkózás, minden nép ösztönösen nyúl múltjának még érintetlen szellemi tartalékához. Nekünk, ma­gyaroknak is vannak ilyen megfoghatatlan, csodálatos értékeink, amelyek legalább is olyan súllyal jelentkeznek, mint az anyagi erők. Di­vat volt eddig mindent kigúnyolni, ami a né­1WAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-töl MÁVÁUT Menetdíj —- 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 1705 1-30 — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 928 16-33 — 810 1520 —­i. Bak Hangya szövetkezei é. 9-26 1631 2-30 8 55 15 45 é. Zalaszentmihály—Pscsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 1030 17 25 é. Hévizfürdő i —14-20 5 80 10 45 17 40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 5 80 1055 1750 —— é. Keszthely pályaudvar i. —•— —•— Bak—Nova Menetdíj — 8 35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9 30 15-45 i Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13T0 2 20 1010 16 25 é. Nova i. 6 10 12 30 Merietdíj Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján — —17 25 i. Zalaegerszeg Szécbenvi-tér é. ­_• — —•— 1-30 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-OŰ 15 20 2 20 1458 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 08­5-80 —■— 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 1943 június 30. Vadászok figyelmébe! Szarvasét, őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. Radu Dezső tímár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55 — 57. púnkét megkülönbözteti minden más néptől. Ennek az időnek vége, mert tudatára ébred­tünk annak, hogy a hagyományainkhoz való ragaszkodás ad erőt á keserves nélkülözésekhez. A magyar hagyományok közül is sokat elteme­tett az idő, új eszmék vonultak be, amelyek úgyneyezett világosságot akarnak teremteni. Mi aggódva fürkésszük ezt a világosságot, ne­hogy eltűnjenek az évezredes magyar életfor­mák, amelyek íratlan törvények az élet minden vonalára kiterjedően. Az jgazi jó népművelő programja a kör­nyezet, a hagyományok és a népszokások is­meretén épülhet csak fel. Zala az eredeti nép­szokások hazája. Dunántúl műveltségén meg­látszik a nyugati és keleti két ellentétes élet­felfogás, de Göcsej és Hetés népe a maga el­zártságánál fogva megtartotta leghívebben az ősi életformákat. Foglalkozott ezután az elő­adó a göcseji kérdés ismertetésével, a szó származtatásával, azokkal, akik először hív­ták fel a figyelmet erre a népre, a Göcseji Egyesület nemes törekvésével és a Göcseji Gyűjtemény szerepével. Felhívta a népműve­lők figyelmét, hogy sokat foglalkozzanak a népi hagyamányokkal és szokásokkal, amelyek magyarrá teszik a magyart. A népművelők azokért az eszmékért harcolnak, amikért ér­demes élni, amikkel ajkorszerü életet kialakít­hatjuk, amely élet rendezett, szociális, kor­szerű, de mindenekfelett magyar lesz. A nagyértékű előadásokat többízben szakí­totta meg a tetszésnyilvánítás, maga a mi­niszter is élénken résztvett a tapsokban, majd őszinte köszönetét fejezte ki az előadóknak és a hat napon át tartó tanfolyamnak gaz­dag termékenységet kívánt. Szinyei-Merse miniszter a maga közvetlen, szeretetreméltó modorával azután a hallga­tóság közé vegyült, mindenkivel szíves, bizal­mas szavakat váltott, minden népművelőt ki­kérdezett a körülményei felől és barátságos kézszorítással fejezte ki együttérzését. Megható jelenet következett, amikor előállt Jámbor Dezső, az országos református kán­torszövetség elnöke és a kántorok nevében szívből jött szavakkal köszönte meg a miniszter jóindulatát, amellyel a kántoroknak évtizedes sérelmeit or­vosolta a fizetésrendezésnek rendeleti utón való életbeléptetésével. A miniszternek jól esett a hála nyilvánítása és azt kívánta vála­szában, hogy a megnyugodott lelkű kántorok ajkúról most már zengzetesen szálljon tovább is a djcsőítő ének Istenhez a boldog magyar jövendőért. A közel egyórás társalgás végez­tével a miniszter kíséretével együtt a Balatoni Múzeumot szemlélte meg, majd a főispán pölöskei kastélyába utazott, ahonnét ebéd után Göcsej megtekintésére indult. Este újra Keszt­helyen tartózkodott, mint a hercegi kastély vendége. Tegnap utazott vissza a fővárosba. A miniszter látogatásairól, valamint a tan­folyamon elhangzott többi emlékezetes elő­adásról lapunk legközelebbi számaiban fogunk beszámolni. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents