Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-30 / 144. szám
ezek a napok a magyar művelődés eszméjének és új intézményeinek ünn*epei voltak. Meghívta ezekre nemcsak a gazdasági élet vezetőit, barátait és az ifjúságot, de az ország kiváló íróit is, Berzsenyit, Kisfaludyt, Horváth Adá- mot és másokat, hogy lelkesítsék az ifjúságot, tanáccsal lássák'el, hogyan kell élni az idővel és örülni az élet szépségeinek. Azok a fák, amelyeket akkor a magyar talajba ültettek, örök emlékei a haza szent ügyéért folytatott magyar művelődési munkának. Keszthely példát mutatott akkor, amikor a szellemi művelődéssel együtt virágzott itt a gazdasági műveltség. Végül a miniszter azt a kívánságát fejezte ki, hogy amikor a hagyományoknak ilyen gazdag földjén jöttek össze Zala vármegyének népművelői, gazdagodjék az ő lelkűk és új, friss kedvet vigyenek be majd nemes hivatásuk gyakorlásába. ' Az első előadások A miniszternek nagy tetszéssel fogadott beszéde után két előadás hangzott el. Dr. Han- kiss János Népnevelés és népművelés címen kifejtette, hogy műveltté kell tennünk a magyar földnek népét, amelynek értékeit fölismertük. A félműveltség a legnagyobb veszedelem, azért vigyáznunk kell, hogy az ilyen hatásokat ellensúlyozzuk. A magyar népet a maga sajátságos műveltségének megtartásával kell beleépíteni az európai művelődés közösségébe. A magyar kormány a legnagyobb súllyal kívánja megtenni ezt a lépést. Majd kifejtette, hogy a korszerű népművelésnek három fő feladata van. Az első az, hogy tudatossá tegyük a nép számára az élet és az áldozat értelíttét és értékét. Teljes emberekké kell tennünk honfitársainkat. Az eszmény, amely felé törekszünk, az együttélés a néppel. Nem elég előadásokat rendezni, hanem állandó érintkezést tartsunk fenn a nép különböző rangú fiaival. Krisztus volt a legeszményibb népművelő, aki tizenkét különböző rangú és műveltségű embert beszélgetéssel oktatott színes, képes, gyakorlati példákkal megrakott nyelven. Jézus Krisztus mindig fölfelé mutatott, a természetfelettiek felé, de a földöntúli célt szolgálta az élet gyakorlati eszközeivel. Ily egyszerű módon érte el azt, hogy emelte a maga népének műveltségét. A másik népművelési főfeladat a műveltség maga. Nemcsak tudatosítás, de ismeretközlés is kell, hogy megállja a helyét az életben az, akit művelünk. A kiindulás a nép belső életéből történik, tehát a saját foglalkozásából, aztán folytatódik ott, ami nem közvetlenül az ő feladatköre. A népet leköti az érdeklődés olyan dolgok iránt is, amik nem tartoznak az ő élethivatásához. Mert nemcsak arra van az embernek gondja, hogy miből fog megélni, hanem az érdeklődése kiterjed arra is, milyen az az ismeretlen világ, amelyben él. A népművelésnek harmadik főfeladata a jellem- mevelés. Soha annyi csűszó-mászó, gerinctelen, ördögszekérszerű egyént nem láttunk, mint ma. Ha valóban új korszákot akarunk előkészíteni, akkor azok legyenek jellemnevelésben az eszményeink, akik mint »idealisták« szolgálták mindig a jövőt. Át kell alakítanunk a jövő nemzedék névtelenjeit annak az igének hirdetésével és tudatosításával, hogy nincs kétféle erkölcs, külön a templom és az állam, külön a férfi és a nő, külön i a földmívelő és iparos számára, hanem csak egy erkölcs van: a krisztusi erkölcs. (Nagy taps.) Ha Krisztust eszménynek fogadjuk el, még inkább el kell fogadnunk azt a tant, a keresztény erkölcsöt, amelyet ő hirv detett. Előadása végén az államtitkár hangoztatta, hogy a kultuszkormány a háborús viszonyok között is mindent megtesz arra, hogy a műveltség nyújtása tovább folytatódjék a 14 éves kortól a felnőttek, öregek számára is az emberképzés terén. A bizonytalan jellemű, ide-oda kóválygó lelkek helyett bátor nemzetet kell teremteni. Jelképes jelentősége van annak, hogy éppen Keszthely földjén kapnak a népművelők új indításokat arra, hogy fölemeljék a magyarságot arra a magaslatra, hogy amikor az örök élet felé törekszik, itt a földön is emberibb életet éljen. Markos Jenő népművelési titkár rövid, összevont előadást tartott a tájegységeknek a népéletre való alakító hatásáról és a hagyományoknak és népszokásoknak jelentőségéről a népművelésben. Bevezetésképpen hangoztatta, hogy ez a mai nap örök élménye lesz négy vármegye népművelőinek, akik a szellemi emelkedettségnek erőit viszik innen, ahol a magyar művelődéspolitika legfelsőbb tényezői nyitottak távlatokat. Mi, népművelők, mint apróbb világító fények akarunk közreműködni abban a munkatervben, amely a hagyományokból táplálkozó népneveléssel kíván érvényt szerezni a nemzeteket fenntartó Isten akaratának. Azután azt fejtegette, hogy egy nép csak a vére szerinti hagyományokból és saját szokásaiból újulhat, meg. Ezekben a zordon és mégis hősies napokban, amikor a jövő fejlődéséért folyik a birkózás, minden nép ösztönösen nyúl múltjának még érintetlen szellemi tartalékához. Nekünk, magyaroknak is vannak ilyen megfoghatatlan, csodálatos értékeink, amelyek legalább is olyan súllyal jelentkeznek, mint az anyagi erők. Divat volt eddig mindent kigúnyolni, ami a né1WAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-töl MÁVÁUT Menetdíj —- 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 1705 1-30 — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 928 16-33 — 810 1520 —i. Bak Hangya szövetkezei é. 9-26 1631 2-30 8 55 15 45 é. Zalaszentmihály—Pscsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 1030 17 25 é. Hévizfürdő i —14-20 5 80 10 45 17 40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 5 80 1055 1750 —— é. Keszthely pályaudvar i. —•— —•— Bak—Nova Menetdíj — 8 35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9 30 15-45 i Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13T0 2 20 1010 16 25 é. Nova i. 6 10 12 30 Merietdíj Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —17 25 i. Zalaegerszeg Szécbenvi-tér é. _• — —•— 1-30 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-OŰ 15 20 2 20 1458 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 085-80 —■— 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 1943 június 30. Vadászok figyelmébe! Szarvasét, őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. Radu Dezső tímár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55 — 57. púnkét megkülönbözteti minden más néptől. Ennek az időnek vége, mert tudatára ébredtünk annak, hogy a hagyományainkhoz való ragaszkodás ad erőt á keserves nélkülözésekhez. A magyar hagyományok közül is sokat eltemetett az idő, új eszmék vonultak be, amelyek úgyneyezett világosságot akarnak teremteni. Mi aggódva fürkésszük ezt a világosságot, nehogy eltűnjenek az évezredes magyar életformák, amelyek íratlan törvények az élet minden vonalára kiterjedően. Az jgazi jó népművelő programja a környezet, a hagyományok és a népszokások ismeretén épülhet csak fel. Zala az eredeti népszokások hazája. Dunántúl műveltségén meglátszik a nyugati és keleti két ellentétes életfelfogás, de Göcsej és Hetés népe a maga elzártságánál fogva megtartotta leghívebben az ősi életformákat. Foglalkozott ezután az előadó a göcseji kérdés ismertetésével, a szó származtatásával, azokkal, akik először hívták fel a figyelmet erre a népre, a Göcseji Egyesület nemes törekvésével és a Göcseji Gyűjtemény szerepével. Felhívta a népművelők figyelmét, hogy sokat foglalkozzanak a népi hagyamányokkal és szokásokkal, amelyek magyarrá teszik a magyart. A népművelők azokért az eszmékért harcolnak, amikért érdemes élni, amikkel ajkorszerü életet kialakíthatjuk, amely élet rendezett, szociális, korszerű, de mindenekfelett magyar lesz. A nagyértékű előadásokat többízben szakította meg a tetszésnyilvánítás, maga a miniszter is élénken résztvett a tapsokban, majd őszinte köszönetét fejezte ki az előadóknak és a hat napon át tartó tanfolyamnak gazdag termékenységet kívánt. Szinyei-Merse miniszter a maga közvetlen, szeretetreméltó modorával azután a hallgatóság közé vegyült, mindenkivel szíves, bizalmas szavakat váltott, minden népművelőt kikérdezett a körülményei felől és barátságos kézszorítással fejezte ki együttérzését. Megható jelenet következett, amikor előállt Jámbor Dezső, az országos református kántorszövetség elnöke és a kántorok nevében szívből jött szavakkal köszönte meg a miniszter jóindulatát, amellyel a kántoroknak évtizedes sérelmeit orvosolta a fizetésrendezésnek rendeleti utón való életbeléptetésével. A miniszternek jól esett a hála nyilvánítása és azt kívánta válaszában, hogy a megnyugodott lelkű kántorok ajkúról most már zengzetesen szálljon tovább is a djcsőítő ének Istenhez a boldog magyar jövendőért. A közel egyórás társalgás végeztével a miniszter kíséretével együtt a Balatoni Múzeumot szemlélte meg, majd a főispán pölöskei kastélyába utazott, ahonnét ebéd után Göcsej megtekintésére indult. Este újra Keszthelyen tartózkodott, mint a hercegi kastély vendége. Tegnap utazott vissza a fővárosba. A miniszter látogatásairól, valamint a tanfolyamon elhangzott többi emlékezetes előadásról lapunk legközelebbi számaiban fogunk beszámolni. P. P.
