Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-23 / 140. szám
1943 június 23. n/ÄlLET 3 A sakkautomata titkairól beszél készítőjének unokája A múlt titkainak egyik legérdekesebb kérdése : miiben állt Kempelen Farkas, a lángeszű magyar feltaláló sakkautomatájának titka ? Valóban gép sakkozóit-e, vagy ember ült a rejtélyes szerkezetben ? A kérdés ma is eldöntetlen. Mindkét felfogásnak vannak hívei és van irodalma is. A gép maga állítólag akkor pusztult el, amikor Napóleont megverte sakkban és a császár dühében összetörte a masinát. Kempelen Farkasról nagy általánosságban -csak azt tudják, hogy ezt a „csodát“ szerkesztette. Pedig sok más feltáratlan találmánya is van ennek az elfelejtett magyar lángelmének. Kempelen Farkas dédunokája, Kempelen Béla, az ismert történész, akt közel 20 évvel ezelőtt rövid ideig Nagykanizsán lapszerkesztő is volt, mondotta el a Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti munkatársának: mit tud a család a világhíres dédapa életének még feltáratlan titkairól? Érdekes dolgokat tudtunk meg. Kempelen Farkas 1734-ben született. Győrben és Pozsonyban tanult és a kamara-hivatalnál volt tisztviselő. így helyezték át Bécsbe, ahol bemutatták Mária Teréziának. Ennek a bemutatásnak kevesen tudják a történetét. Hire járt, hogy a császárné-királyné roppant szomorú, mert gyakori betegeskedése miatt kénytelen naphosszat az ágyat őrizni. Kempelen Farkas megtudta ezt és olyan önműködően mozgatható ágyat szerkesztett, amelyet az ágyban fekvő beteg saját maga ide-oda irányíthatott. Bemutatták ezt a találmányt a királynőnek, akinek nagyon megtetszett a furcsa ágy és feljegyezték róla, hogy naphosszat azzal szórakozott, hogy az ágyat a szoba egyik végéből a másikba tologatta. így kezdte Kempelen Farkas az életpályáját. Néhány nap múlva megbízták Kempelent a schőnbrunni palota előtt álló hatalmas kút megtervezésével. Ezt követte gyors egymás utánban a budai várpalota tatarozása, az apatini szövőgyár felállítása és a budavári régi színház felépítése. A jó budaiak ugyanis panaszkodtak a nádornak, hogy semmi szórakozásuk nincs Ennek a panasznak eredménye lett, hogy Kempelent megbízták a budai várszínház — akkor rendházkolostor — átépítésével. így özönlöttek a megbízások Kempelen Farkashoz, akinek rendkivüti találmányára a királynő akkor figyelt fel, amikor tologatható ágyával meggyógyította őt idegbajától. Mária Terézia ekkor már minden fontosabb ügyben kikérte Kempelen Farkas tanácsát. Leányaihoz irt leveleiben minduntalan emlegette: . . megbeszéltem Kempelennel ezt, vagy azt . . .“ Ekkoriban már Kempelen irta az udvari ünnepélyekre az alkalmi színdarabokat is. A fiatalember igy az egész udvari társasággal megismerkedett. Egy alkalommal valami Pelletier nevű francia bűvész pompás mutatványokkal szerepeit az udvarnál. Mária Terézia nagyon érdeklődött az ilyesmi iránt és megkérdezte Kempelent: nem csalás e a francia bűvész mutatványa? Kempelen válasz helyett három hónapos szabadságot kért. Aztán bemutatta gépemberét, a hires sakkautomatát. Épp ekkor járt a bécsi udvarnál Pál orosz nagyherceg. Katalin cárnő fia. A királynő sietett megmutatni az orosz trónörökösnek Kempelen találmányát. A trónörökösnek tetszését roppantul megnyerte a csodálatos gép, igy került ki Kempelen Szentpétervárra. Legalább is igy Írták eddig a történészek. Kempelen Bélának, a dédp1 "|. um. iiw'vj "■■■I, in.n.u»wü..i Erdőgazdaság házi téglaégetéshez tégiamestert, vagy szakértőt keres. : Cima kiadóba küldendö„Eidőgazdaság“jeligére unokának családi adatai szerint azonban a hiteles oroszországi ut története nem ilyen regényes. Egyszerűen az történt, hogy Kempelen fivére, János egyébként magasrangu katonatiszt, akkoriban Mária Terézia megbízásából Oroszországba, a cári udvarhoz készült. Ez a tábornok vitte ki öccsét Oroszországba ... Oroszországban Nagy Katalin cárnő uralkodott ekkor. Igen megkedvelte Kempelent és sokat tanácskozott vele. Kempelen Farkas majdnem ott ragadt Oroszországban, mert Az ember szívesen nevezi magát a teremtés koronájának. A valóságban azonban minden lépésében és minden lélegzetvételében a természet rabszolgája. Hiszen még a nap és éj, a hónapok és évszakok változásának hatásai alól sem tudja magát kivonni. Akár életéről és egészségéről, akár haláláról is legyeu szó, testi mivolta és szellemi teljesítőképessége ezekkel a természetes változásokkal mindenképpen szorosan összefonódik. A tavasz és az ősz a nátha évszakai. Erről égövünk alatt mindenki szerezhetett tapasztalatokat. Tavasszal 60 százalékkal több ember hal meg tuberkulózisban, mint ősszel. Néhány évtizeddel ezelőtt a nyári hónapokban átlag négyszer—hatszor annyi csecsemő halt meg, mint az év egyéb részeiben. Ezzel szemben a difiériás halálozások száma ősszel éri el csúcspontját Ezek szerint alig lehet kétséges — és a közönség mindig ezen a véleményen volt — hogy a betegségek és az évszakok között szoros összefüggés áll fenn. Azonban nem árt az óvatosság : Az, hogy egy betegség bizonyos évszakokat kedvel, még korántsem jelenti, hogy az illető évszak lenne felelős érte. A régi Oroszországban minden tél végével szinte jarványszerüieg lépett fel a sötétben való vakság. Ma már tudjuk, hogy ennek a jelenségnek a közelgő tavaszhoz semmi köze sem volt, hanem a húsvéti böjtöt terhelte érte a felelősség. A böjti időszakban megengedett ételek A vitaminban szegények voltak, már pedig a sötétben való vakság egyedüli oka az A-vitaminhiány. Efféle példákat tömegével lehetne felsorolni. A kanyaró elsősorban téli betegség és az orvosok hosszú ideig kutatták a hideg és a kanyaróra való hajlam közölt levő összefüggést. A rejtély megoldásakor azután kiderült, hogy a kanyarónak sincsen közvetlen köze a télhez. A kanyaró egyszerűen közvetien érintkezés útján terjedő fertőző betegség, télen pedig, amikor az emberek szorosabban érintkezést tartanak fel egymással, több alkalom van a fertőzésre. A nyári világosság és a téli sötétség hatásának ezzel szemben menthetetlenül ki vagyunk szolgáltatva. Akármilyen erős körték és ivlám- pák világítsák is meg a hosszú téli estéken és a reggeli szürkületben a munkahelyre vezető utat, a napot nem pótolhatják. Éppen a fény sokkal nagyobb hatással van az emberre, mint ahogyan általában gondolják. Mint sok állatnál, az embernél is közvetlen összeköttetés áll fenn a látóidegek és az agyfüggvénymirigy között, mely mint „a belső mirigyek karmestere“ irányítja a többi hormonmirigyek mű ödését. Ezek pedig a maguk részéről a növekedést, a különböző tápanyagok feldolgozását, a szervezet teljesiiőképessegét stb. szabályozzák. Valószínűleg a fényjel, illetőleg a napoknak ősszel beköszöntő rövidülésével van összefüggésben a vándormadarak őszi költözködése is. A télen pihenőre vonuló ájiaioji téli álmát haA szerelem azonban szerencsétlenül végződött; Kempelennek haza kellett utaznia — a hercegnő nélkül. Legendák terjedtek el, hogy Kempelen Farkas elkészítette a hercegnő pontos viaszmását és ez a viaszbáb élethűen tudta utánozni a hercegnő mozgását és hangját is... Kempelen aztán idehaza mégis megnősült és családot alapitott. Első felesége Piani Franciska volt. Ennek halála után Gobelius Anna Máriát vette feleségül. Kempelen Farkas gyermekei, eladva a csallóközi javakat, beköltöztek Pozsonyba. Ft született Kempelen Rudolf is, aki Kempelen Bélának, a ma élő leszármazottnak nagyapja volt. Ritka dolog, hogy egy „gépember“ dédunokája beszél a dédapja titkairól 1 sonlóképpen jói meglehet magyarázni a fény csökkenésével. Abból, hogy pajzsmirigykivonat befecskendezésével meg lehet szakítani, arra lehet következtetni, hogy a téliálom közvetlen oka az anyagcsere meglassúbbodása, ezt a Tneglassúbbodást pedig minden nehézség nélkül a fénnyel befolyásolható hormonok számlájára lehet írni. Az állatokról természetesen nem szabad köny-? nyelmüen az emberi szervezetre következtetéseket levonni. Azonban éppen a mirigyrendszer terén az ember és az állat között messzemenő hasonlóság áll fenn. Erre való hivatkozással Rudder, a frankfurti egyetem tanára annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a diftéria és sarlah azért kedveii annyira a téli hónapokat, mert az irántuk való fogékonyság valószínűleg a fényhiány következtében meglassúb- bodott anyagcserével van kapcsolatban. A fény és sötétség hatásának az élőlénye^ közül legjobban mégis a növényvilág van alávetve. Egyes növényeket a hosszú nappalok gyors növekedésre bírnak, ami az érési folyamatot lassítja, mások éppen fordítva viselkednek. Az előbbi csoportba tartozik többek között a búza is. E tulajdonságát a búzanemesitőknek is sikerült kihasználniok. Ha a búzát mindjárt kicsirázása után, tehát akkor, amikor még különösen érzékeny, hosszabb ideig sötétnek vetik alá, alvását felraktározza úgy, hogy a hosszabb nyári napok megérkeztével már minden erejét az érésre fordíthatja. Am a fénnyel nemcsak a növényeket, hanem az emberi természetet is erős mértékben lehet befolyásolni. A magaslati gyógyhelyek már régóta bizonyos népszerűségre tettek szert. Ép úgy, mint a kiadós lorna után, 8 napos magaslati napozás után a szervezet sokkal kevesebb bomlásterméket ad le a vérnek, az ember teljesitőkessége tehát fokozódik. A sugarak hatása valószínűleg abbin áll, hogy a szervezet bizonyos hatóanyagjait tevékenységre készteti. Ebből a szempontból elsősorban az ergosz- terin, a sejiek anyagcsereforgalmának hatóanyaga jön számításba. Parade, az insbrucki egyelem tanára kimutatta, hogy a magaslati napnak az ergoszierinra gyakorolt hatása meglehetősen tariós. A kiadós magaslati gyógyítással az ember tehát valóban gyűjthet erőtartalékokat. Mivel egyébként már sikerült javított magaslati napot mesterségesen kisugárzó készülékeket gyártani, amelyek hosszúhullámú ultraviola sugarakat sugároznak, a jövőben még több lehetőség fog nyílni arra, hogy a sötét tél következményeinek hatását a műszaki tudomány segítségével ellensúlyozhassuk. (MN) ADAKOZZUNK a hadbavonultak rászorult j hozzátartozói javára a Bajtársi Szolgálat útján. beleszeretett egy orosz hercegkisasszonyba. KEREKESHÁZY JÓZSEF A rászedett évszakok A tavaszi- és őszi nátha rejtélye A kanyaró nem „téli betegség“ A búza a sötétben aiszik és álmát tartalékolni is tudja Magaslati nap és teljesítmény
