Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

ÄRA 10 FILLÉR \ 1943 JUNIUS 23. SZERDA IV. évfolyam ♦ politikai napilap # 140. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: • Előfizetés: 1 hátlapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL ' Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A. mai nap országos és világ- vonatkozású A Magyar Élet Pártja ma ünnepélyes párt­értekezletet tartott akadémia-utcai palotájában. Az értekezletnek egyetlen tárgya volt vitéz nagybányai Horthy István, a hősi halált halt kormányzóhelyettes arcképének leleplezése. Vi­téz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MÉP országos elnöke megnyitó beszédet mondott, majd Tasnádi-Nagy András, a képviselöház el­nöke mondott emlékbeszédet. Kállay ’Miklós miniszterelnök múltkori ha­talmas beszédében megemlítette a törvényho­zás jövő feladatait is. Ezek között szerepel a (gyámügyi igazgatás továbbfejlesztése is, amelynek előmunkálatai folyamatban vannak. Évekkel ezelőtt már hír terjédt el arról, hogy a kormány a gyámügyi igazgatás jogkörének kiterjesztése mellett annak államosításával fog­lalkozik. A terv keresztülvitelének kérdése az­óta is napirenden van és a jelek arra utalnak, hogy az államosítás már a legközelebbi jövő feladatait képezi. Az előkészítés igen előre­haladott állapotban van. Értesülésünk szerint már a rendszerbeosztásnál tart az előkészítő munka, vagyis a személyi kérdések eldöntését tárgyalják. A Budapesten tartózkodó Biggini olasz nép­nevelési miniszter Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter kíséretében ki­rándulást tett Aquincumba, Visegrádra és Esz- jtergomba. A marosvásárhelyi református kollégium könyvtárában fölfedeztek egy könyvet, amely Horthy István néhai erdélyi református püs­pök életrajzát és életét ismerteti. Horthy Ist­ván annakidején Nagybányán volt lelkipásztor. Apafi Mihály erdélyi fejedelem azonban fel­figyelt működésére és előbb Fogarasra, majd Gyulafehérvárra helyezte át. 1684-ben válasz­tották meg Erdély református püspökévé. A könyv szerint ő volt az első, aki megkísérelte a katolikus és a református egyházak közös nevezőre hozását. A közellátási miniszter rendelete szerint jú­lius elsejétől kezdve a kenyérfejadag 20 deka, a nehéz testi munkások pótadagja pedig 15 deka lesz az ország egész területén. A finom­liszt fejadag havonként másfél kiló, a kenyér- Usztadag pedig fél kiló. Ennek megfelelő mennyiséget lehet vásárolni a száraz tészta­félékből is. Szeptemberben ismét emelik a liszt- és kenyérfejadagokat. A búza termelői árát a miniszter 40, a rozsét és kétszeresét pe­dig 37 pengőben állapította meg métermázsán­ként. A kopaszárpa métermázsája 50 pengő. A visszatért felvidéki, kárpátaljai és erdélyi részek oklevéllel nem bíró, de jegyzői teen­dőket végző jegyzőjelöltjei számára a szom­bathelyi községi közigazgatási tanfolyamon 1941-ben és 1942-ben két évre terjedő, éven­ként 3—3 hónapos rendkívüli tanfolyamot ren­deztek. Alig hagyták el a végzett jegyzők a szombathelyi tanfolyamot, a visszatért ré­szekből újabb 120 jegyzőjelölt érkezett ha­sonló^ tanfolyamra. Szombathelyen ünnepé­lyesen fogadták a hallgatókat és már meg is kezdődött a 3 hónapos tanfolyam. A közellátásügyi miniszter rendelettel sza­bályozta a befőzési cukor kiadását. A rendelet szerint a gyümölcsnek házi feldolgozásához cukrot igényelhet az 1931 január 1-e óta szü­letett személy, továbbá az az ingatlantulajdo­nos, akinek legalább 300 négyszögöles gyü­mölcsöse van. A gyermekek számára fejenként fél kiló cukrot lehet igényelni június 30-áig a községi elöljáróságnál. A cukorvásárlási en­gedélyt az elöljáróság adja ki július 8-áig. A gyümölcstermelők, tekintet nélkül a gyümöl­csös nagyságára, háztartásonként 5 kiló cukrot igényelhetnek. Azok a gyümölcstermelők, akik üzletszerűen foglalkoznak befőttek és ízek el­adásával, legalább egy mázsa befőzési cukrot igényelhetnek a közellátási minisztertől. *" • ­Berlinből jelentik: A keleti arcvonalon nyu­galom van, csak a volchovi szakaszon voltak említésreméftó harci cselekmények. A magyar repülők eredményesen bombázták a szovjet két repülőterét és legalább 12 gépet pusztítot­tak el .(NTI) A légvédelmi tüzérség és a német vadászok 27 ellenséges repülőgépet lőttek le német és holland területek fölött. A krehfeldi, megfé­lemlítést célzó támadás alkalmával az angolok 44 bombázó gépet vesztettek. (NTI) A Duce javaslatára a minisztertanács az egyik legutóbbi ülésén tiszteletadásban része­sítette az olasz vasutasokat. Eddig 182 vasutas esett el szolgálat teljesítése közben légitáma­dások következtében, 341 megsebesült, 9 pe­dig eltűnt. Harminc vasutast tüntettek ki ed­dig különféle rendjelekkel, azonkívül 969 ka­pott nyilvános dicséretet. Különösen Szardí­nia és Délolaszország vasútvonalain életük kockáztatásával gondoskodtak arról az olasz vasutasok, hogy a forgalom, bár a légitáma­dások sűrűn megismétlődtek, zavartalanul bo­nyolódjék le. (MTI) A legutóbbi angolszász légitámadás alkal­mával bombák hullottak Garibaldi Caprera szi­getén levő sírjának környékére. A bombák teljesen elpusztították a Garibaldi által ültetett olajfákat és csak néhány méterre csapódtak be a hős sírjától. (Stefani) Az olasz katonák felkészültek az esetlegesen bekövetkező ellenséges támadásra olasz föl­dön. Olyan előjelek is vannak azonban, hogy a Földközi-tenger partvidékének más részén is elképzelhető az angolszászoknak támadó kí­sérlete. Olaszország katonai felvonulással el­lensúlyozza a partraszállási fenyegetéseket. A Rómától délre eső területekre és az olasz szi­getekre külföldiek nem tehetik be a lábukat, mert ezhk a területek hatalmas haderők fel­vonulásának színhelyévé váltak. (NST) Sanders, a newyorki toborzó iroda leszere­lési osztályának vezetője közölte, hogy az év végére egymillió főre emelkedik az amerikai hadseregből 1940 óta elbocsátott katonák szá­ma. A leszerelt katonák 20 százalékánál a szol­gálatból .való elbocsátás oka »idegzavar«. Mind nagyobb méreteket öltenek a Detroit- ban kitört zavargások. A zavargás oka az* hogy a Packard-művek vezetősége néger mun­kásokat is alkalmazott. Véres összetűzésekre és számos letartóztatásra került sor. A város vezetője kajonai segítséget kért, mert tehe­tetlen a lázadókkal szemben. (Búd. Tud.) A le creusoti angol légitámadás francia ál­dozatainak száma elérte a 400-at. (NTI) A Stefani-iroda jelentésé szerint Róma park­jaiban 450 métermázsa búzát arattak. A vidéki pénzintézetek szavatossági üzletköre <• A vidéki pénzintézetek a Pénzintézeti Köz­ponton keresztül mozgalmat indítottak, hogy a pénzügyminisztérium vegye felülvizsgálat alá azt a 14 évvel ezelőtt kiadott kormányrende­letet, amely szerint a pénzintézet egy-egy köz­szállításnál, vagy közmunkánál 15.000 pen­gőnél nagyobb összegű biztosítékot nem nyújthat a közszállításban résztvevő tőkesze­gény vidéki kisiparosnak. Annakidején a kor­mánynak az volt a szándéka a rendelet kiadá­sával, hogy megóvja a vidéki pénzintézeteket a túlzott kockázatok vállalásától. Időközben azonban az értékhatárok és a közmunkák ösz- szegszerűsége is érthetően eltolódott s ma már a 15.000 pengős határ fentartása nemcsak megbénítja a vidéki bankok legtöbbjének sza­vatossági üzletkörét, de megnehezíti a köz- szállítások, közmunkák eredményességét is* Figyelembe kell venni ugyanis, hogy számos vidéki városban csupán egy pénzintézet van, tehát ha valamelyik iparos, vagy keres­kedő már biztosítékot kapott a banktól, az más, versenytársként jelentkező ajánlkozónak nem nyújthat ilyen szavatosságot. (MVS) Detent ős emelkedést mutat az IBUSz üzleteredménye Elkészült az IBUSz évi jelentése, amely a legközelebb megtartandó évi közgyűlésen be­számol az 1942 évi üzletév eredményeiről. Az IBUSz, mint a magyar közgazdasági életnek az egész világon előnyösen ismert jelentékeny tényezője, a tartós háború miatt még mindig gátolva volt legfőbb üzletágában, a külföldi forgalomban, illetve világhálózati kapcsolatai­nak gyakorlásában. Ennek ellenére a tavalyt üzletév jelentős emelkedést mutat, amennyi­ben az 1942 évi üzemi nyersbevétel 9.1 millió pengő volt az 1941 évi 6.2 millió pengővel szemben. A mérlegszámla az előző évi nye­reség áthozattal együtt 474 ezer pengő nyere­séget mutat, ami az 1941 év eredményéhez képest rendkívüli emelkedést jelent. Az IBUSz tehát még a jelenlegi nehéz körülmfnyek kö­zött is nagyszabású és sikeres tevékenységet folytat, amiért teljes (elismerés illeti árkosi da Veress Gábor Máv-igazgatót, az IBUSz al- elnök-vezérigazgatóját és kitűnő munkatársait, (MVS)

Next

/
Thumbnails
Contents