Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-19 / 137. szám
6 M/^arÍiet 1943 június 19. A Magvar Élet Pártia hírei KALLAY MIKLÓS miniszterelnök őszinte köszönetét fejezte ki Zala vármegye nagyválasztmányának az értekezlet alkalmából hozzá intézett üdvözlésért. A meleghangú köszönőlevelet a főispánhoz, mint a vármegyei MÉP elnökhöz intézte a miniszterelnök. , M '• 1 PECSORNIK OTTÓ országgyűlési képviselő pünkösd másnapján Kristóffalván és Felső- királyfalván mondott nagyszabású beszámolót. Mindkét községben meleg szeretettel fogadták a képviselőt és nagy érdeklődéssel hallgatták végig a mindenre kiterjedő felvilágosításait. Az értekezleteken jelen volt Sohár Bertalan kerületi szervező titkár is, aki azt megelőzően Kisszabadkán, Miksaváron és Drávavásárhe- lyen tett látogatást a pártszervezet vezetőségénél.- w Dr. ORSZÁGH PÁL országgyűlési képviselő Bántornya, Lendvaerdő, Lendvaszentjó- zsef, Zorkóháza községekben mondotta eb beszámoló beszédét nagyszámú hallgatóság előtt. Különösen bőven foglalkozott a földreformmal kapcsolatos kormányintézkedésekkel. Bántornyán az összegyűlt választópolgárok előtt behatóan foglalkozott a felállítandó országzászló és hősi emlékmű kérdésével. Bántornya község polgárai kifogást emeltek az ellen, hogy a honvéd hősök meglévő emléktáblája az ottani Szent László korabeli templomban van ugyan elhelyezve, de a nevek nem magyarul, se nem vendül, hanem szlovén nyelven vannak megörö- i kítve. Ezt a sérelmet már annak idején is szóvá- tették a magyar érzelmű vend hazafiak, de minden törekvésük hiábavaló volt. Most azonban az a Lérésük, hogy a felírásokat magyarra, de legalább is vend felírásra változtassák meg. A táblákon felírt hősök, ha vend hangzású nevűek is, a nevek viselői mindig jó magyarok voltak és a dicső 20-as honvéd gyalogezredben szolgáltak. Az országgyűlési képviselő az említett községekben panasznapot is tartott. * TAPOLCA község MÉP szervezete Nagy János községi pártvezető elnökletével értekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Be - nedek István központi vármegyei titkár és általános tájékoztatót adott a kül- és belpolitikai, valamint szociálpolitikai kérdésekről. Nagy vonásokban ismertette a Budapesten megtartott nagyválasztmányi értekezleten az országos pártvezér, valamint az országos pártelnök által elmondott beszédeket. Az értekezleten szóbakerült közérdekű kérdésekhez Nagy János elnök, dr. vitéz Péczely Béla, Kis- teleky János és Knoblauch Tivadar szóltak hozzá. * BENEDEK ISTVÁN központi vármegyei titkár június első felében Vigántpetend, Kapolcs, Monostorapáti, Hegyesd községekben vett részt választmányi értekezleteken. Az elhangzott általános panaszokra mindenütt megnyugtató felvilágosítást adott. * ZALAAPÁTI község MÉP szervezete Kovács Gyula községi pártvezető elnöklete mellett tartott havi választmányi értekezletet. Lelkes beszédben emlékezett meg Kormányzó Urunkról, aki möst töltötte be 75-ik életévét. Ezután ismertette Kállay Miklós miniszterelnök nagyszabású beszédét, amelyet a Pártértesítőből részletekben olvasott fel és a kijelentések j fontosságát hangoztatta. Dr. Arató Sándor vezető jegyző részletes felvilágosító előadást tartott az új közellátási rendelettel kapcsolatos beszolgáltatási kötelezettség rendjéről és módjáról. A megjelent gazdák megnyugvással és köszönettel fogadták a felvilágosító előadást. Kovács Gyula elnök záróbeszédében kérte a választmányi tagokat, hogy az értekezletek alkalmával szerzett felvilágosításokat terjesszék a faluban, hogy segítségére lehessenek a nemzetépítő munkának. * PÓVICS ISTVÁN kerületi szervező titkár Zalaszentmárton, Nagyhorváti községek MÉP Az utóbbi időben ismét az érdeklődés előterébe lépett Aleuták szigetcsoportja felfedezését Nagy Péter cár ösztönzésének köszönheti. A nagy orosz kényúr idejében történt^ hogy az ismeretlen Szibérián kelet fejé mind messzebb előtörő orosz prémkereskedők és kozák -kalandorok elérték a Csendes-óceán partját. Ezzel nyomban felmerült az a kérdés is, hogy vájjon Ázsia és Észak-Am erika között van-e közvetlen összeköttetés. Nagy Péter a kutató utazás gondolatát vetette fel), amely Katalin cárnő személyes buzgólkodása folytán később csakugyan létre jött. A dán Bering 1741-ben a hazafelé vezető úton az Aleuták csoportjából felfedezett néhány szigetet. A felfedezés azonban kétségtelenül érdektelenségbe fulladt volna, ha kutató utazók nem hoztak volna magukkal néhány nagyértékű amerikai prémet. Ennek a zsákmánynak a hire elég volt ahhoz, hogy néhány vállalkozószellemű kozák azonnal útra keljen és mivel minden tengerészeti tapasztalat nélkül is szerencsésen megúszták a kalandot, egymásután indultak *útnak a zsákmányoló kutatók. Az Aleuták őslakóinak az orosz felfedezés természetesen nem hozott sok jót. Az oroszok a fóka- és vidravadászathoz még any- nyit sem értettek, mint a hajózáshoz és azért a csere eszközéhez fordultak: az Aleuták őslakóinak baltákat, szöveteket, üveggyöngyöket adtak a prémekért és egyben természetesen rászoktatták őket a szeszre és dohányra is. De még rosszabb is következett. A mértéktelen rablóvadászatnak az lett az eredménye, hogy 1783 körül az Aleuták környékén már alig akadt tengeri vidra. Az oroszok mohóságukban most erőszakhoz nyúltak. Beköltöztek a benszülöttek falvaiba, a gyerekeket és asszonyokat túszokul tartották vissza és a férfiakat vadászatra kényszerítették. Csak akkor vonultak el, amikor gondolták, hogy már elég prémet csikartak ki áldozataikból. De távozásuk után hamarosan új kalandorcsóportok érkeztek. Az aleuták száma a bennszülöttek hagyományai szerint az orosz felfedezés idején még 25.000 emberre rúgott. Amikor a szigetek 1867-ben vétel utján Alaszkával együtt amerikai birtokba jutottak, William H. Dali az új szerzemények fényképfelvétele alkalmával annyi elhagyott őslakótelepre bukkant, hogy ezt a hagyományt teljességgel hihetőnek minősítette. Az őslakók száma azonban az amerikai uralom alatt is gyorsan tovább fogyott. 1884-ben már csak 2247-et, 1890-ben pedig 968 tisztavérű és 734 keverékvérű aleutát tudott a népszámlálás kimutatni, úgy hogy előreláthatólag számolni kell kihalásukkal. FERENCJÓ7SEF KESERŰ VÍZ szervezeteinél tett látogatást és a Jurcsek-féle rendeletet ismertette. ZALAEGERSZEG város MÉP szervezete tegnap rendkívüli értekezletet tartott, amelynek egyedüli tárgya a Kormányzó Urnák születésnapjáról való megemlékezés volt. Az értekezletből kifolyólag hódoló táviratban köszöntötték Kormányzó Urunkat. az Aleuták 150 szigete szilárd földszoros maradványa, * amely egykor közvetlen összekötő hidat alko-- tott a két szomszédos földrész között. A számos, még ma is működő vulkán arra mutat, hogy a világnak ebben a részében a földtani átalakulás folyamata még most sem zárult le. A legnyugtalanabb tűzhányóhegy, amelyről csupán 1768 és 1878 között is tizenegy nagy kitörést jegyeztek fel, Unalaszka szigetén van. A szigetsorozat legnyugatibb tagja, a japán hősiesség jelképévé lett Attu-szigete különös; módon meút minden vulkánikus képződményektől. A szigetek kiterjedése az amerikai szárazföldhöz tartozó Douglas-foktól számítva 2.500 kilométer, összesített területük 37.840, négyzetkilométer. Az őslakók fajilag szoros rokonságban vannak az eszkimókkal és csak életmódjukban van némi eltérés. Míg ugyanis az eszkimók nyáron sátorban, télen földbe vájt és hóból épített kunyhókban laknak, az aleuták jellegzetes lakásformája a nagy nemzetségház. A szigetek éghajlata rendkívül zord. A januári hőmérséklet ritkán süllyed ugyan a 13 fok hideg alá, a levegő nedvessége és a viharos szelek a telet mégis majdnem elviselhetetlenné teszik. A köd majdnem sohasem szakad fel és az év 365 napja közül átlag csak tizenkettőt lehet verőfényesnek nevezni. A júniustól augusztusig terjedő nyár elég meleg ugyan ahhoz, hogy a déli hegyoldalakat pompás fű-, páfrány- és virágszőnyeg vonja be, fák, vagy gabonaneműek azonban nem élnek meg a szigeten és a mostoha természet még állattenyésztésre sem nyújt lehetőséget. Ilyen körülmények között a lakosság számára nem marad életfenntartási lehetőség más, mint a fóka- és bálnavadászat, mindenekelőtt pedig a halászat. A Keletázsia felől érkező tengeráramlatok óriási mennyiségben szállítják a halakat a szigetek felé. Ennek a gazdag természeti kincsnek kiaknázásában egészen a legutóbbi időkig a japán halászok is élénk részt vettek, a japán-amerikai háború kitörése óta azonban föl kellett adniok ezt a jövedelmező vadászterületet. (MN) ********************************** ADAKOZZUNK a hadbavonultak rászorult hozzátartozói javára a Bajtársi Szolgálat útján. >*ww***w**»*w»*w**»*»*ww** SPORT A Szekszárd—Zalaegerszeg levente ökölvívó mérkőzés június 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a levente-pályán. Földtani szempontból öltözködjünk Tőff| Gyula Ifósz nőlltabái és ruhaoszfálv * ^ Kész nőlkabát és rufiaosztáfy Urldlvat és szővefefadés úri és női szabóságából Az Aleuták, Amerika és Ázsia összekötőhidja
