Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-19 / 137. szám
\ ÄRA 16 FILLÉR 1943 JUNIUS 19. SZOMBAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Egy évtized küzdelmei és Vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MÉP országos elnöke, a Magyar Élet Párt- értesítőjé-be cikket írt, amely többek között a következőket tartalmazza: — Tíz esztendővel ezelőtt, ezekben a nap- sugaras júniusi napokban Csonkamagyaror- szág városaiban és községeiben zászlót bontott a Nemzeti Egység Pártja. Ma országos szervezeteink megalakulásának egy évtizedes fordulóját ünnepli a megnagyobbodott és megerősödött Magyarország népe. A trianoni Magyarország másfél évtizedes szenvedései, megaláztatásai és a megszilárdító politika nehéz esztendei után vitéz Gömbös Gyula állt az élre és határozott, érces hangja a magyar lelkekben a hit, remény s a nemzeti önbizalom erőforrásait nyitotta meg. A nemzettest millió és millió idegszálán végigfutott Magyarország miniszterelnöke gondolatainak árama s a Nemzeti Munkatervbe foglalt kormányzati program a reménykedő és új erőpróbákra kész nemzeti tömegek hitvallása lett. Ma, egy évtized küzdelmei után megállapíthatjuk, hogy pártunk nemzetpolitikai nevelő munkája és a magyar életlátást tisztázó harcá- cának eredményeképpen megszületett a feltámadó Magyarország hősi harcából a széles európai látóhatárra beállított új, magyar világnézet. A Magyar Élet Pártja a széles néprétegek bekapcsolásával a nemzetpolitikai kérdések egységes felfogását és mérlegelését tűzte ki legfőbb céljául s ezt az elmúlt esztendők során kétségtelenül el is érte, mert éppen a mi szervezeteink munkájának tulajdonítható az a nyugodt, józan és öntudatos magyar életlátás, amellyel népünk a világ jelenlegi súlyos válságában a mai magyar feladatokat és sor- .sunk alakulásának lehetőségeit nézi. A nagy nemzeti kérdésekről tiszta és lehiggadt közvéleményt teremtettünk s a nemzeti közfelfogás tengelyévé a szegedi gondolatot tettük meg. A közei 25 évvel ezelőtt felragyogott szegedi gondolat helyzeti energiáit Gömbös Gyula szabadította fel és pártunk egy évtizedes küzdelem során ezeket az energiákat a gyakorlati politika eszközeivel — kül- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt — a magyar élet szolgálatába állította. A szegedi gondolat pedig bátor nemzeti kiállást és mély szociális érzést jelentett. Mindkét gondolatot a keresztény erkölcsök síkján vittük előre s így alakítottuk ki az alkotó, jobboldali politika eszmevilágát. Az így kibontakozott magyar politika elvi következetessége szerint természetes, hogy mind szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a két európai nemzeti irányú nagyhatalommal, sőt kezdeményezői voltunk a róma-berlini tengely megteremtésének. Az elmúlt nehéz esztendők folyamán pártunk mindenkor a magyar élet teljességét szolgálta, mert mi mindenkor a nemzeti múlt, jelen és jövő egységét néztük, mindenkor a széles, történelmi magyar határokat láttuk szemünk előtt. Ma már elmondhatjuk, hogy Kormányzó Urunk bölcs vezetése alatt kül- és belpolitikai erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, mert a megnagyobbodott ország megerősödött társadalmi, gazdasági, erkölcsi és szellemi ereje bizonyítja, hogy a Gömbös Gyula szavára felsorakozott tömegek erejével, áldozatával, hitével és hűségével ragyogó eredményeket értünk el az országépítés munkájában. Az a 95 pont, amelybe annakidején Gömbös Gyula összefoglalta mindazokat a tennivalókat, feladatokat és célokat, amelyeknek megvalósítása az új Magyarországhoz vezet, a magyar élet egész feladatkörét érintette. Mikor pártunk 1939-ben a Magyar Élet Pártja nevet fölvette, ezzel á külső jellel is hangsúlyozni kívánta, hogy nem pártpolitizálással, hanem a nemzet örök életének állandó és hűséges szolgálatával akarja nemzetpolitikai feladatait megoldani. Pártszervezeteink s az ebekre támaszkodó kormányzat az elmúlt tíz esztendő alatt ettől a magasztos céltól soha el nem távolodott s azok az eredmények, amelyek megtett utunkat jelzik, mutatják, hogy sohasem részérdekekért, hanem mindig a nagy nemzeti közösség életéért dolgoztunk. Szervezkedésünk a tíz év előtti zászlóbontásunk után a Nemzeti Munkaterv alapján indult meg. Gömbös Gyula annakidején nem hónapokra, vagy néhány esztendőre terjedően foglalta rendszerbe a kormányzati feladatokat, hanem messze előre kijelölte mind gazdasági, mind szociális területen azokat a célokat, amelyeknek irányában haladnunk kell. A Nemzeti Munkaterv alapgondolata »az alkotmányos központi akarat által kormányozott, független, erős, öncélú nemzeti állam megerősítése. Evégből minden békés eszközzel törekszünk a békeszerződések felülvizsgálatára«. Ma már a trianoni helyzet felülvizsgálatának négy jelentős szakaszán túl vagyunk. A magyar külpolitika legfontosabb célját tehát eredményesen szolgáltuk. A titkos választójog bevezetése, a munkaviszonyok szabályozása, az új sajtótörvény, a munkanélküliség megszüntetése, az álláshalmozások kiirtása, gazdasági és pénzügyi életünk egyensúlyának fenntartása, a szociális és a családi szempontokat figyelembe vevő adózás bevezetése, a nemzeti termelés folytonosságának biztosítása, a keresztény kisemberek és a középlétalapú emberek szaporítása, az irányított gazdálkodás fokozatos bevezetése, az érdekképviseleti rendszer kiépítésének eddigi eredményei, a társadalombiztosítás kiterjesztése, a munkaidő és a munkabérek szabályozása, a mezőgazda- sági termelés korszerűsítése, a hitbizományi rendszer reformja, telepítés, földjuttatás és házhelykiosztás, a gazdaadósságok rendezése és azt követően a mezőgazdasági hitel lehetőségeinek megteremtése mind azt mutatják, hogy a zászlóbontásunkkal elindított jobboldali politika korszakalkotó eredményeket ért el. Ha ezekhez az eredményekhez hozzávesszük a kisipari hitelkeret megteremtését, a háziipar fejlesztését, az áralakulás szabályozását, a nyersanyagkutatás és nyersanyagtermelés eddigi eredményeit, a keresztény kereskedelem érdekében hozott eddigi intézkedéseket, az' Országos Nép- és Családvédelmi Alap létesítését, az ország sokszáz községében épült egészségházat és egészségügyi intézményt, úthálózatunk tervszerű kiépítését, a légiforgalom fejlesztését, a magyar faji sajátságokban gyökerező művelődési politikánk legújabb alkotásait, közoktatásügyi reformjainkat, közkönyvtárak létesítését, a népművelés és az ifjúsági testnevelés átszervezését, akkor büszkeséggel gondolhat minden tisztségviselőnk és párttagunk arra, hogy olyan táborhoz tartozik, amely az alkotó munkának gazdag sikerére hivatkozhat. Belső erőkifejtésünk legjelentősebb eredménye azonban a nagyszerű magyar honvédség megteremtése. Honvédségünk és közbiztonsági szerveink korszerű fölszerelésére a kisemberek anyagi megterhelésének kikapcsolásával eddig milliárdokat teremtettünk elő s ezzel lehetővé tettük a korszerű és erős magyar hadsereg megszervezését. Ez a hadsereg már dicsőséges harcokban megmutatta erejét és készen áll, hogy minden pillanatban megvédje határainkat és ä további alkotó munkához biztosítsa azokat az eredményeket, amelyeket tíz esztendő nehéz küzdelmei között elértünk.- - - - . . . ----------------------------------------------------------------Mi t kíván a magyar gazdatársadalom ? Az Országos Mezőgazdasági Kamara évi közgyűlése alkalmából kiadott jelentés mély betekintést enged a magyar mezőgazdasági politikának időszerű kérdéseibe. A jelentés elöljáróban megállapítja, hogy ma már minden téren az állami irányítás *és kötöttség váltotta fel a gazdasági élet szabad alakulását. Beszámol a jelentés arról, hogy a véletlen körülmények sajnálatos összetalálkozása folytán a háború eddig eltelt három esztendejének egyike sem kedvezett a mezőgazdaságnak a rendkívüli időjárási mostohaságok miatt. A jelentés bőven foglalkozik a mezőgazda- sági üzemanyag és iparcikkek ellátásával is. Rámutat, hogy a műtrágyák gyártása és behozatala csökkent és ugyancsak súlyos gondot okoz az erőgépek üzemanyagellátása. Sürgeti a kamara a gépszíjak beszerzésének könynyítését, továbbá a zsákellátás nehézségeinek epyhítését. A mezőgazdasági gépek és eszközök forgalmának előmozdítása a többtermelés érdekében elengedhetetlenül szükséges. A nagyobb mezőgazdasági gépek forgalmát kell előmozdítani, de állapítsák meg a szállítási sorrendet, hogy a gépek odajussanak, ahol azt a termelési szempontok a legerősebben megokolják. A teherrendezéssel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az átmeneti és főleg a békegazdálkodás a mező- gazdaság fokozott beruházási igényeit teszi majd időszerűvé. Kívánatos volna tehát, hogy a régi tartozásoknak a maradványait, amelyek az új fejlődés küszöbén a hitelellátás akadályai lehetnének, a lehetőség szerint tüntessék el. (MVS)
