Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-10 / 130. szám

» 1943 június 10. A harctéren küzdő leventeparancsnokok és a leventékkel kapcsolatban állott ■■hősihalottak megbecsüléseit! A Levente Hírközpont közli: A megfelelő -állami gondoskodás mellett a leventeintézmény fö hozzájárul ahhoz a nagy nemzetnevelő mun­kához, amelyet a hősi halottak és hozzátarto­zóik megbecsülése vált ki áz ország lakossá­Valámennyi/leventeparancsnok és levente — -a helyi adottságok szerint — a hősi halottak hátramaradott hozzátartozóit önkéntes mun­kájukkal, segítségükkel a legmesszebbmenő mértékben támogatják, hogy ezzel is csökkent­sék azt a hiányt, amelyet a hősi halott elvesz­tése a családban okozott. A hősi halottak és hozzátartozóik megbecsü­lését az intézmény a leventeegyesületi elnökök és a leventeparancsnokok részvétlátogatásával, az elesett hozzátartozói által rendezett gyász­istentiszteleten való leventeküldöttséggel és a hősi halott hátramaradt árváinak a hadiárva jelvénnyel való ünnepélyes kitüntetésével fe­jezi ki. A levente részvétlátogatók szavaiból a .büsz­keség csendül ki és nem a bánat, arra a büszkeségre hivatkoznak, amely* mindazokat elf öltheti/akik magukat a hősi halott hozzá­tartozóinak vallhatják. A leventecsapatok egyébként élénk érintke­zésben maradnak a harctéren küzdő volt pa­rancsnokaikkal és azok harctéren szerzett ta­pasztalatait értékesíteni igyekeznek a levenie- életben. A leventeparancsnokok között nagyon sokan vannak, akik kimagasló fegyvertényeikkel ad­ták tanújelét bátorságuknak. A leventecsapa­tok, egyesületek a fegyvertények leírását gyűj­tik, az ifjúság előtt ismertetik és a kitünte­tettek fegyvertényeit a leventesajtóban meg­örökítik. Magvar ember találta fel a gázálarcot Ma, a háború negyedik évében, több szó -esik a gázháboruról, mint valaha. De arról senki sem tesz említést, hogy a gázháboru el­len való védekezés módját — magyar ember találta fel. A budai vár nyugati oldalán, a sokemeletes hegyfal tetején, ott áll a legújabb éveknek egyik legnagyobb méretű magyar, alkotása : a Magyar Hadimuzeum. A muzeum előtt Görgey érc- szobra áll. Bent, a muzeum épületében pedig — épperí Görgey Arthur unokaöccse, Görgey Al&dar múzeumi könyvtáros fogadja és vezeti az érdeklődőt. A rtíüzeüm igen nagy. Több emeleten Óriási, zsúfolásig megrakott termek beszélnek arról, micsoda nagyhatalmak ellen kellett védelmez­nünk ezeréven át függetlenségünket és szabad­ságunkat. Az egyik teremben hatalmas »fehér márvány- szobor állítja meg a szemlélőt. Egyenruhás fér­fit ábrázol, Napoleon-korabeli magyar katonai egyenruhában. Az ars első látásra feltűnően hasonlít Gömbös Gyula arcához. Ugyanaz a domború homlok, kevés haj, mely a füleknél sörtésen felkunkorodjk, ugyanaz az erős áll és felfelé iveit szemöldök. — Ki ez. a férfi ? Kőszegi Mártony Károly, a gázálarc magyar feltalálója I — hangzik a válasz. Éppen Görgey Artúr unokaöccse, a múzeumi főkönyvtáros irta meg történetét. Azonkívül Vajda Pál és dr. Janicsek tárták fel ennek az elfelejtett magyarnak hiteles adatait. ... Kezdjük talán ott, hogy 1783-ban, Sop­ronban, egy közepes módon élő magyar nemesi családban, a Kőszegről eredt Mártonyak csa­ládjában fiú született, akit Károly névre keresz­tellek. A fiúból katona lett és mint főhadhagy került Bécsbe; Ezekben az időkben nem volt még gUY és nem volt még gázháboru — kérdezheti az ol­vasó —, tehát, hogy is találhatta fel Mártony Károly akkoriban a gázálarcot ? Pedig hát mégis úgy volt. A régi háborúk — ebben sokban hasonlítanak még a mai had vs eléshez is — a várviváson fordultak, vágy" buktak meg. A. várakat pedig jóformán épp •ulgy vívták, mint ma A rohamutászok a tüzér­ségi előkészület után benyomultak a bunkerekbe, aknákba, kisebb-nagyobb etf&iitményekbe és atokat belülről igyekeztek Szétzúzni. így azután szabaddá vált az ut* af1 várba; Éppen Mártony Károly idejében, a napóleoni háborúk korában állott ellen és uralkodott Olaszországon a hires mantiai várnégyszög, amelynek egész hadsere­gek sem tudtak ellentállni. A felrobbant aknákban keletkezett gázok és lőporiüst leküzdése adta az ötletet Mártony Károlynak, az akkor még fiatal utászőrnagynak, a gáz ellen védő álarc feltalálására. 1827 ben — az egész katonai világ ekkoriban már ezen a feladaton kísérletezett — a nagy bécsi főpró­bán Hausner ezredes és Keresztury főhadnagy szörnyethaltak az első gázálarc-kísérleteknél. Ekkor állott elő Mártony találmányával. Ez a találmány tökéletesen olyan, mint a mai gáz­álarc Kecskebőrből, a fejre erősíthető szoros fejvédő bőrből áll. Viselőjének hátán sűrített levegőjű nagy tartály van felerősítve, amelyből vékony csövön át áramlik a friss levegő a fej előtt lévő nyitásba. A levegő sípoló hangot ad és ha nem elég levegő áramlik a szájba, a sípoló hang elmaradása azonnal figyelmezteti a veszélyre a gázálarc viselőjét. 1828 ban próbálták ki Mártony találmányát. A találmány igen jónak bizonyult. A bécsi vezérkar és maga János főherceg jelenlétében 31 percig tudott a két legény a lőporfüsttel tele aknában tartózkodni és lélekzeni. Nemso­kára megjelent Mártony nagy könyve is talál­mányának leírásával és rövidesen nemcsak az osztrák, de még a francia hadsereg is alkal­mazta a Mártony féle találmányt. A tehetséges, fiatal műszaki tisztből nemso­kára ezredfes lett, utóbb még a tábornoki raii- gor is- élérte- és a régi monarchiabeli világ egyik közbecsülésben álló tudósa lett. A Magyar Tudományos Akadémia is megválasztotta tag­jának. V. Ferdinánd a Lipót-renddel tüntette ki — élété mégis csodálatos tragikumba torkolt ' bele. Elkövetkezett 1848 Mártony PécsVáradotl szolgált, mint császári és királyi tábornok. Szive természetesen Kossuthoz és Petőfihez húzta. De, különösen a szabadságharc elején, katonai esküje" s császárhoz' kötötte.' Eeljptüsá- jának megoldása azonban már nem az ö elha- ; tározásának kérdése lett. A szabadságharc kitö­résének első napjaiban Mártony Károlyt, a gázálarc magyar feltalálóját, egy reggel holtan találták ágyában. Máig sem ludni, agyvérzés Ölte e meg-— vagy pedig mágyar lelke nem bírta el az előtte"* álló nagy lelki ifieghasonlást. KEREKESHÁ2Y JÓZSEF öltözködjünk Tóth Gyula Kész nőikabát és ruhaosztálv " ” ? Kész nőikabát és- mhaosztály Urldlvat és szöveteladás úri és női szabóságából Szombátön lesz i zaláeserszecji gimnázium hangversenye A zalaegerszegi gimnázium zenekara szom­baton, június 12-én este fél 8-kor a Művelő­désházban hangversenyt tart. Műsor: 1. Vitéz Major István: Szentelt föld. (Induló. Előadja az intézet ének- és zenekara.) 2. Ivánfi János igazgató beszéde. 3. Mécs László: örök ba­nalitás. Szavalja Polányi László (v. Vili.) á zongoraötös kíséretével. 4. Hornyán Iván har­monikái. 5. Verbunkosokat és kurucnótákat játszik az intézet zenekara. Tagjai: Takáts Éva (VI., zongora), Való Magdolna (V., har­monium), Brenner Ferenc (v. - VIII., mély­hegedű), Figura Lóránt (VII., kürt és fuvola), Czikó László (VII., dob), Wessely József (VI., hegedű), Németh László (V., hegedű), Czoboí László (V., cselló). 6. Liszt Ferenc: Manók tánca. Zongorán előadja Takáts Éva (VI.) 7. Vecsey Ferenc: Valáe triste. (Az intézet zongoraötöse.) 8. Ady Endre: Emlékezés egy nyári éjtszákára. (Szavalókórüs.) 9. Borzó— Bihari: Csárdás. Hegedűkettős. Előadják: Wes­sely József és Németh László. Zongorán 'ki­sér: Takáts Éva. 10. Árvay Lenke énekel. Ki­séri Hornyán Iván (harmonika) és a kórus. 11. Radics Béla: Titania (keringő). Zongorán előadja: Tóth Rózsa. 12. Bárkay Margit és Árvay Lenke háborús és műdalokat énekel­nek. Közreműködnek: Tóth Rózsa (zongora), Hornyán Iván (harmonika), Wessely József (hegedű) és a kórus. — A hangverseny pon­tosan félnyolckor kezdődik. Kizárólag csak 2 pengős jegyeket árulnak. A felülfizetésekef hírlapokban nyugtázzák. A hangverseny tiszta jövedelmét a Magyar Vöröskeresztnek adják. Műsorközlő a most érettségizett vitéz Nyilassy Ferenc, rendező dr. Tóth Ervin gimnáziumi tanár. Hírek a törvényszékről Hermán Mihály és Tóth György kerkabara- bási földműves napszámosók éneklésükkel za­varták a falu éjtszakaí Csendjét. Amikor Ba- zsika Péter éjjeliőr figyéjmezíefte Őket", bottá! rátámadtak és megverték. A bíróság jogerőseit’ Herpiánt ö napi fogházra változtatható 8Ö, Tóthot 4 napi fogházra Változtatható 40 pengő pénzbüntetésre itélie. * A Badacsonytomaj: és Nemesgűiács között' húzódó útvonalon megugrottak vigyázatlanság kö­vetkeztében Simon János nemesgulácsi kocsis lovai. Az előttük haladó kocsit olyan Ívben ke­rülték el, hogy az úttest másik oldalán haladó Pék Margitot elütötték. A leányon keresztül­ment a szekér és súlyos sérüléseket szenvedett. Gondatlanság miatt a kocsist 8 napi fogházzal büntették meg. £ Több rágalmázási ügyet is tárgyalt legutóbb' a bíróság. Csala Joachimné Kisapát törpebirto- ' Kők* az ottan cipöelosztő bizottság tagjklt vá­dolta meg azzal, hogy igazságtalanságot követ­nek el. A rágalmazó büntetése 8Ö pengő vagy 10 napi fogház. — Német Bálintné badacsony­tomaji lakó?, névtelen levélben áz ottani jegy­zőt és irodatisztet illette olyan kifejezésekül, amelyek rájuk nézve súlyos sértéseket tártál- l maznak. Az asszony tagadta, hogy a piszko­lódó hangú levelét ő irta volna; a kihallgatott j Írásszakértő azonban próbairást végeztetett vele és ennek eredménye gyanánt megállapítást nyert tar asszony bűnössége. Jogerősen 21 napi fog­házra Ítélték. — Kőmives Ilona kisapáti haja- donnái szemben a magyar nemzet megbecsü­lése ellen elkövetett vétség gyanúja miatt folyt . nyomozás és eközben a csendőröket részre- i hajtással vádolta meg. Büntetése ló napi fog­házai változtatható 50 pengő! — Sándor* Mihály sashalmi vasbetonszerelő még 1941-"ben Bada­csonytomajon a községházán az egyik közhiva­talnokot sértette meg gyanúsításával Nem fo­gadta el ugyanis a községi alkalmazottnak fel- világosító kijelentését, hanem Vitába szállt vele és aztán méregből odamondogatott neki. Bün­tetése feltételesen, de jogerősen 5 napi fogházra változtatható 40 pengő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents