Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-09 / 129. szám
1943 június 9. Ma bemutatták a vármegye közgyűlési terme részére megfestendő Gasparich-kép vázlatokat Ismeretes olvasóink előtt, hogy a vármegye törvényhatósága a múlt évben bizottságot küldött ki, hogy tárgyaljon festőművészekkel Gasparich Márk Kilit muraközi vértanú arcképének megfestésére vonatkozóan. A művészekkel való tárgyalás fölvételét Szabó Sándor sümegi esperesplébánosra, a kiváló műértőre bízták. Az esperes ma behozta a vármegyére és bemutatta a bizottságnak a beérkezett vázlatokat. Mindegyik művész csak a képzeletből alkotott, a vértanú életének tanulmányozása alapján, mert Gásparichról nem maradt fenn olyan ábrázolás, amely az ő arcát híven az eredetihez adná vissza. A tervek között kétségtelenül leghatásosabb Merész Gyula alkotása, a keresztet magasra emelő tüzes barátról, aki rohamra vezényli a környezetében levő honvéd mellékalakoka,t. Ez az ábrázolás fejezi ki Gasparich élettartalmának lényegét a lgnagyobb erővel. N é - m e t h Béla Siralomhz című tervezete szintén megkapó elgondolás, e nem csak éppen Gas- parichra jellemző. Átérvén ugyanis csupán jellegzetes, mondjuk, középkori barátot látunk a cellának is íézhető siralomházban, amint lúdtollal a kezoen írásra készül. Gas- parichnak egyáltalába nem az íróbarát volt a lényege. Kaczián Géza tervezete a bitófa alatt, életének utolsó illanatában ragadja meg a barát képét. Mindesetre megrendítő a jelenet, de azt hisszül nekünk inkább a győzelmes életre vezény harcos bemutatására van szükségünk, mina hóhérok gaztettének bemutatására és így lehanyatló élet ábrázolására. A képet 2x10 méter méretre fogja elkészíteni az a müsz, aki a megbízást megkapja. Az Árpádkori magyar élet mzeumává alakítják a tihanyi félszietet A részletes tervek ekzítésével az Országos Természetvédelmi Ta:s a Balatoni Intéző Bizottságot, a Magyaoldrajzi Társaság balatoni bizottságát, és Magyar Turista EgyeHévízi levél K1943. junius havában. Eljövetelem előtt tm\ megkértek, hogy tudassam őket az itteniizonyokról, árakról, életről. Mivel most azaűszó: „Takarékos’ kodj pénzzel, anyaggal, /el !* — én is ezt I I teszem most — és többéi megírása helyett ' * ezúton teszek eleget isméim óhajának. De írásom tán érdekelni fogzokat is, akik ide akarnak jönni reumájuk, síik ellen gyógyulást keresni. Mert, hogy yszerű hatása van ennek a víznek, azt moshallom a sok pesti vendégtől, akik azt mo^tják, hogy bár Pesten van sok fürdő re ellen, de Hévizet a maguk részéről sokkal nak tartják és azért inkább idejönnek. Egerősöm, egyetemi tanár özvegye, most van 8 ik éve. Hogy mindjárt az elejtzdjem, megemlítem, hogy Zalaegerszeger autóbuszra alig lehetett felszállni, olyan s>it az utas. Hétnyolc ember le is maradirizre érve, hor-^ dárnak vagy más segítsél hire-hamva sem volt. Bőröndömet én cipebe a ruhatárba mások maguk vitték el hyükre. Úgy látszik, az igazgatóság érvér a háború törvényét, hogy mindenki sja ki magát. Ez helyes is, mindenkinek tisul kell venni hogy nem élhetünk a kér világában. Csak az az aggasztó, hogy azok nem szórakozni, hanem gyógyulni ;k Hévízre, ho gyan tudják a böröndjeiktini. A fürdőtelep még nen|a a vendégeket rendben, tisztán, mert solen építkeznek Alakításokat végeznek, hoégla, törmelék éktelenkedik a legszebb hi. a kádfürdőt kibővítik, ott mindenféle idolgozik lázasan és nincs több kabin, három, pedig ezekben a hűvös, esős, sápokban sokan nem mernek a szabadbanh. így az^n eddig várni kellett órákig,kabint lehetett kapni. Rövidesen azonbanül több kádfürdő. A bátrabbak perszeiek a tükörfürdőben zárt kabint haszQe ott is az egyik részen ácsok, aszfaltoznak. Szóval kevés zárt kabin áll a^ rendelkezésére. Várással, bosszuságg csak agyonütjük valahogy az időt. Mikozás, zene úgy sincs. A telep egy ré« parkozzák’, de a többi rész gyönyörű. Szép, csendes úri pensibyok. A szobának napi ára az igazán bö étkeNe dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ÉLET «et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi le vél - szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédleinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot zéssel együtt 12 pengő. Ehhez járul a személyzet, villany, forgalmi adó, fürdődij. A telepen jobb szoba 6-8 pengő, a „Kurszalon“ étteremben a háromszori étkezés 11-12 pengő. Persze vannak olcsóbb pensiók, szobák és éttermek. Előzetes tudakozódásra az igazgatóság megírta a junius 15 ig megszabott árakat Jelezte egyúttal, hogy attól kezdve drágább lesz minden. Ebben meg is nyugodtunk, junius 3 án azonban már az a meglepetés érte a vendégeket, hogy az eddigi 2 pengős kádfürdő 4 20 pengő, a lükörfürdő 1 20 helyett T50 pengő, a lepedő használata 20 fillérről 30 füléire ugrott. Pedig még nincs itt a főidény. Egyetlen szórakozás a mozi. De az I. hely 2 pengő, igy természetesen kevés a közönség. A „Tisztviselők házában“ rendeztek „házi előadást“ a sebesüllek javára. Ismerőseim engem is meghívtak. Szép programot hirdettek. Sebők Sári operaénekesnő énekelt, volt hegedű, zongora szám, klasszikus és magyar nóták, a műsoron.' Valami újszerű rendezés voll. Voltam már láthatatlan bálban, láthatatlan vacsorán legalább is a pénzemmel, de láthatatlan hangversenyt még nem tapasztaltam korábban mint most. Az udvaron voltak a székek. Május 30-án kint ülni, túl korai volt. Meg is fáztunk sokan. A szereplők pedig a csarnokban láthatatlanul adták elő számukat. Csak egy ur volt látható az ajtóban, aki élvezetés, lelkes beszédet mondott. Ez tán uj divat, de nem volt szerencsés ötlet. No de most jut az eszembe, hogy van komoly, szép szórakozásunk is. Van itt egv keszthelyi bájos urinő, akinek gyönyörű hangja van. Egy orvosné harmonium kísérete mellett szokott énekelni üdén, tisztán, szivhezszólóan tele érzéssel. Fájdalommal énekel, de nem is csuda. Meleg hangjával a lelke száll el messze Oroszországba, ahol egyetlen főhadnagy fia harcolt a hazáért és 9 hónapig nem tudott róla. Pár hete fiának egy bajtársa tudatta vele, hogy együtt kerültek fogságba, de ö megszökött. A társa él és az is megakar szökni. A napikban a Vöröskereszt utján értesült az édesanya, hogy fia Törökországba szökött. Ez a sokat szenvedett anya most önkéntes ápolónő az itteni hadikórházban. Szebb, nemesebb munkát nem választhatott volna 1 Bár az Isten adná vissza a fiát. Ezt csak azért írtam meg, hogy ebből Az Országos 1 ermeszeiveaeimi i anacs vcg- rehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Chol- noky Jenő egyetemi tanár nagy érdeklődést keltő beszédet mondott a Balatonkörnyék természetvédelméről és ennek kapcsán a Tihany - körül létesítendő Nemzeti Park kérdéséről. Beszédében utalt arra, hogy a Természet- védelmi Tanács megoldásra váró legfontosabb feladatai: 1. A Balatonkörnyék tájvédelmi körzetté való alakítása. 2. A tihanyi félsziget még szorosabb védelme. 3. A badacsonyi bányászat megszüntetése. 4. A keszthelyi öböl eliszaposodásának meggátlása. Ezidőszerint legidőszerűbb Tihany védelme. Gondoskodnak ezzel kapcsolatban az ottani lakosság megélhetésének biztosításáról. Az Országos Sportközponttal érintkezésbe léptek Tihany és általában a Balaton-felvidék turistaberendezésének anyagi támogatására. Néhány menedékkunyhót akarnak létesíteni és a Csúcshegy tetejére kilátótornyot építenek Horthy István emlékezetére. Érintkezésbe léptek »a Nemzeti Múzeum igazgatóságával, hogy a faluban nagyszabású szabadtéri múzeumot létesítsenek, mint a Nemzeti Múzeum egyik osztályát. Tihany megfelelő hely lesz erre a célra. A falut is át fogják alakítani valóságos múzeummá és melléje építik a megszerzendő magyar épületeket, mint a magyar műszaki tudomány és művészet alkotásait. Lakóház-, templomtípusok, kapuk, malmok, szélmalmok, szárazmalmok, taposómalom, olajütő, borprés, présház stb. kap elhelyezést ebben a szabadtéri múzeumban. Természettüdományi, néprajzi és régészeti kutatásokkal is fogják bővíteni a múzeumot, amely olyan nagy idegenforgalmi vonzóerő lesz, hogy Tihany lakosságának bőséges kár- Dótlást fog nyújtani. sületet bízta meg. Fölkérték az Országos Falu- és Népkutató Bizottságot is, hogy pontosan tanulmányozza Tihany falu gazdasági helyzetét. A tanulmányok folyamatban vannak és az eredmények már eddig is azt mutatják, hogy közel sincs olyan nyomor, mint aminőről szenzációt hajszoló híresztelések beszélnek. A Balaton környékét is úgy kell rendezni, hogy büszkén mutogathassuk idegenek előtt azt a magas műveltséget, amely nemcsak most található ott, hanem már az Árpádházi királyok idején is. Ennek a magas színvonalnak, műveltségnek legbeszédesebb tanúi az ott lévő templomromok, a Balaton-felvidéken 22 templom van, amelyek, sajnos, gyorsan pusztulnak. Az ecseri kis bazilika tornya leomlott, a salföldi kolostor és templom faragott köveiből aklot építettek, a Szent Balázs-templom romjába villát építettek be, mert ezekre senki sem vigyáz. A Műemlékek Országos Bizottsága nem foglalkozik velük, mert nem minősíttettek műemlékeknek. A Természetvédelmi Tanácsnak azonban nemcsak joga, hanem ‘ kötelessége is védelembe venni ezeket a történelmi emlékeket. $ Ha minden templomot és várromot elkerítünk, rendezünk, a további pusztulások ellen megóvjuk, akkor olyan leírhatatlanul szép látnivalókkal gazdagítjuk nemcsak a Balaton vidékét, hanem egész hazánkat, hogy ezzel az idegenforgalomnak és a turistáskodásnak rendkívül nagy szolgálatokat teszünk. A végrehajtó bizottság egyhangú határozattal kimondta, hogy a Balaton körül levő tem-, plomok és várromok védelme iránt előterjesztést tesz.
