Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-05 / 126. szám

1943 június 5. imívAREli:! Ismertessük meg a Balaton népéve/ a Balatont szetesen nem lehet életre váltani a főévadban, amikor a nép napestig dolgozik. De itt van az elő- és utóidény, a tavasz és ősz, amikor a népnevelő összefoghatja népét és elviheti kirán­dulni és megmutathatja neki a Balaton legszebb helyeit. Ilyenkor a hajójáratok se indultak még meg teljesen, úgyhogy különhajó bérlésével nagyobbszabású tanulmányi kirándulást is lehet vezetni. Csak legyen valaki, aki ügyesen meg­szervezze és biztosan sikerülni fog A nép há­lás lesz az igy neki szerzett kellemes és lélek­nevelő napért. Éretni fogja, hogy a Balaton nemcsak a vendégekért van, hanem azért a népért is, amely ott küzd és fárad a partjainál. Az ilyen jól vezetett tanulmányút mély nyo­mokat hagy a nép lelkében és más balaton- parti helyeknek esetleg a sajátjánál magasabb fürdőműveitségét látva, utánzásra ösztönző pél­dát talál a maga kis községe számára. így tanul, igy művelődik a nép. így ismeri meg szép hazáját és abban szükebb otthonát, drága Balatonját, hogy azt nagyobb hivatás- tudattal szolgálja. Kögl Lénárd irta a Veszprémi Hírlap ban a következő figyelemreméltó cikket: Különös jelenség a Balaton mentén, hogy a vidék őslakossága milyen érdektelenül áll a Balaton szeretetével szembe». A nép itt él a part mentén, hazánk természeti szépségekben egyik legáldottabb helyén és nem él eléggé ennek a tudatában. Nem veszi ki részét a nyár életéből, nem keresi fel a Balaton szép helyeit. Elvonultan él ősi földjén és szép Balaionáí tel­jesen áiengedi a vendégeknek. Szükséges volna, hogy a Balaton népét is közelebb hozzuk a Balaton szivéhez, leikéhez. Fontos volna, hogy megismerje, megszeresse és igy hűségesebben szolgálja mindnyájunk kin­csét, a magyar tengert. A megismerés és meg­szerelés révén fokozottabb hivatástudat fejlődne ki a nép lelkében Tudná, hogy miért dolgo­zik, mit jeleni nekünk, mit jelent vendégeink­nek a Baiaton. Nemcsak kenyérkeresetet jelen­tene számára a nyári idény fárasztó munkája, hanem magasabb célt, nemzeti érdeket is. E fontos népnevelési program, bár nehézsé­gekbe ütközik, nem megvalósíthatatlan Termé­A Futura bevásárló hálózata az új gabonaértékesítés! rendszerben is változatlanul folytatja közérdekű működését Az új termésértékesúési rendelettel kapcsolat­ban hírek jelentek meg, amely szerint az or­szágos és körzeti kereskedői kijelölések meg­indultak volna. E.zel lapcsolatban illetékes helyről úgy értesülünk, hogy a Futura egész országot felölelő bizományosi hálózatához tar­tozó és úgy az Országos Központi Hitelszövet­kezet, illetve a Hangya kötelékében működő gabonavásárlással foglalkozó, valamint egyéb agrárértékesitő szövetkezetek és magánbizomá­nyosok kijelölése ügyében a szükséges intézke­déseket a Futura központja fogja megtenni. A Futura kötelékében, vagy annak megbízá­sából működő bizományosoknak tehát nem szükséges bármiféle egyesületbe tagként akár belépni, akár pedig bármely igazolási eljárás­nak magát alávetniük. A Futura bizományosként működő helyi kereskedők (Futura bizományo­sok) kijelölése ügyében kizárólag a Futura központja fog az illetékes hatóságnál eljárni. Másfél millió kilő rostisineggel és félmillió kilő papírzsineggel biztosítják a szükségletet Az illetékes anyagellátási tényezők előkészí­tették a zsinegellátás új rendjét. Erre az in­tézkedésre azért volt szükség, mert a gyártó vállalatok állandóan jelentős mennyiségű zsi­neget hoztak forgalomba és a folyamatos gyártás ellenére a szükségleteket biztosítani csak fennakadásokkal tudták. Az új zsinegellátási rend június 1-ével már 'életbe is lépett, lényege a következő: A kenderrostból és a papírból készült zsi­neget a gyártó vállalatok csak a hozzájuk be­osztott kereskedőknek és csak arányossági alapon szolgáltathatnak ki. A gyárakhoz köz­vetlenül beosztott kereskedők ugyancsak a hozzájuk beosztott viszonteladó kereskedőket szolgálhatják ki. A viszonteladó kereskedő pedig a közvetlenül fogyasztót kiszolgáló kis­kereskedőt látja el zsineggel. Ennek az ellátási rendnek az az alapja, hogy a zsineget gyártő vállalattól kezdve egéj- szen a fogyasztóig állandóan ellenőriz- . hetik és így biztosíthatják, hogy >a zsineg valóban arra a helyre kerül, ahol szükség van rá. Az új zsinegellátási rendben a székesfőváros területén, a vidék különböző nagyobb vámo­saiban 'és a járási székhelyeken megbízott ke­reskedők útján kerül forgalomba a kender- Ksineg és a papírzsineg. Ezek a megbízott kereskedők felelősséggel tartoznak a zsineg állandó és egyenletes szétosztásáért. Az illetékes anyagellátási tényezők biztosí­tották az új rendben az ország zsinegellátását. Kenderrostból másfél millió kilogram zsine­get készítenek, ezenfelül 500.000 kilogram papírzsineg kerül forgalomba. Ebbe a zsineg- mennyiségbe nemcsak a csomagolási és az ipari szükségletet kell beszámítani, hanem a mezőgazdaság részére szükséges kévekötő zsi­neget és dohányzsineget is. Külön gondoskodnak a szőlőgazdaság ré­szére szükséges szőlőkötöző zsineg elő­teremtéséről. Szőlőkötözési célokra »impregnált« papírzsine­get 'bocsátanak a szőlősgazdák rendelkezé­sére. Ez a papírzsineg kellően erős és a nedvességgel szemben eléggé ellenálló. Az említett mennyiségen kívül erre az esztendőre 70 vagon szőlőkötöző papírzsineget hőznak forgalomba. Az anyagellátási tényezők felhívják a figyel­met arra a körülményre, hogy a zsineggel takarékoskodni kell, fölöslegesen papírzsineget se használjunk, a kereskedők pedig a kisebb csomagok átköté­sére ne használjanak semmiféle zsineget. Az új ellátási rendben a zsineg forgalmát állap'-i dóan ellenőrzik, a visszaélőkkel szemben el­járást indítanak, ezenfelül pedig kizárják őket a zsinegellátásból. KÖNYVEK Fehér Ferenc: VIRRADATRA. (Versek.) Szalay Sándor budapesti könyvkiadó jultatta el hozzánk Fehér Ferencnek az idei könyv­napra kiadott verseskötetét. Ajánljuk olvasóink figyelmébe, már csak azért is, mert ebből a könyvből minden 1000 példány tiszta jövedelme egy egy a most folyó háborúban munkaképte­lenné vált magyar honvéd megsegítését szol­gálja. M „Erdély a magyar képviselőházban“ ezen a címen 152 oldalas kötetet adott ki az Erdélyi Párt, amely áttekintő képet nyújt az erdélyi törvényhozók 1942 évi parlamenti mun­kásságáról. Az Erdélyi Párt az elmúlt évben is kötet formájában ismertette a nyilvánosság­gal az erdélyi képviselők parlamenti működését. A mostani kiadvány is az egészséges és oszt­hatatlan Magyaroiszág mellett tesz hitvallást és ugyanakkor megismerteti az olvasóval Erdéiy bekapcsolódását az országos politikába, vala­mint az összes megoldásra váró erdélyi felada­tokat. Külön figyelmet érdeme! a délerdélyi magyarságról szóló fejezet, amely az idegen uralom alatt álló magyarság sorskérdésé- vei foglalkozik és közli az Erdélyi Pártnak a délerdélyi magyarság kérdéseivel kapcsolatos parlamenti nyilatkozatát.,Az Erdélyi Part ezzel a kiadvánnyal azt az elvet szolgálja, hogy egymás tökéletes megismerése által tudjuk megvalósítani a jövendő újjáépítés nagy fela­datait, A kiadványt a képviselőházi naplók alapján Végh József szerkesztő, az Erdélyi Párt sajtóelőadója állította össze. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg- Bak—Keszthely MAVAUT Menetdíj — — ■ 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tét- é. 1000 17-05 1-30 — 15* 17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 15 20 —­i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-30 855 15 45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 1605 5 80 1030 17 25 — é. HévizfürdŐ i —•— 14 20 5 80 1045 17-40 —— é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 5-80 1055 17 50 é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova Menetdíj — 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 ■— 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-10 2-20 10-10 16-25 é. Nova i. 610 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­_• —--*-­1-30 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15-20 2-20 1458 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 15-08 5-80 —-— 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 —•—

Next

/
Thumbnails
Contents