Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-02 / 124. szám
0 ÄRA 10 FILLER 1943 lUNlUS 2. SZERDA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittissy-utca 12. Telefon 80. j Nemzeti szellemű koolitika n_ - ........................................- /V . évfolyam a ”.............. _ POLil NAPILAP & -----------------------------------Sz erteszllség ft kioditoratol: Zalaegerszeg. FezerkesztS: Előfizetés: / tompra 2.50, 3 tompra 7.20 P. Dr.THY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. “ "V i Kállay Miklós külpolitikája oldalán. Rosszul számolnak tehát azok, akik azt hiszik, hogy irányt változtatva előkészithetik újra a belső összeomlást. Ezeknek szól a miniszterelnök kijelentése : külpolitikánkat a belpolitika arcvonalán is vállaljuk. Ezeknek a felforgatásra hajlamos elemekne< minden megmozdulását, minden próbálkozását könyörtelenül megakadályozza a kormányzat, s biztosan vezeti az ország kormányrudját a nemzet érdekében kijelölt cél felé. Megnyugvással fogadhatja az ország Kállay miniszterelnök külpolitikai tájékoztatóját. Az a bizalom, amellyel a nemzet viseltetik a kormányzat iránt, erőt és buzdítást ad a miniszterelnöknek, hogy ezentúl is nemzeti szellemű külpolitikát folytasson. i _ „ Rendkívüli érdeklődéssel várta a magyar közvélemény a Magyar Élet Pártja fővárosi és pestmegyei szervezete együttes nagyválasztmányi ülését. Az érdeklődés elsősorban Kállay Miklós miniszterelnök nagyszabású tájékoztatója iránt nyilvánult meg. Az ország népe várta a beszédet, mert tudta, hogy abban a miniszterelnök felöleli az összes időszerű kérdéseket, s nyilatkozik valamennyi kül- és belpolitikai ügyről. A beszédet a párton keresztül az egész országhoz intézte a miniszterelnök, s mivel ezúttal is nyíltan, határozottan és őszintén beszélt, a közvélemény tiszta képet kapott az általános helyzetről. Különös érdeklődésre tarthat számot .a beszédnek az a része, amelyben a magyar külpolitikáról szólt. Ennek a résznek bizonyára meglesz a világvisszhangja, hiszen határozott megállapításaira ezúttal is felfigyelt az egész művelt világ. Nem történt elhajlás külpolitikánknak azokban az alapvető tételeiben, amelyekkel Kállay miniszterelnök múlt év tavaszán átvette a kormányt. Mégis érdemes volt leszögezni a magyar külpolitika határozott célkitűzéseit, s megállapítani azt, hogy külpolitikai irányvonalunk változatlanul szilárd, s megalkuvás nélkül haladunk az eddig is jól bevált utón. Külpolitikánk legfőbb célja, a nemzeti és állami létünk biztosítása. Vállalt kötelességeink hűséges megtartásával szolgáljuk ezt a célt — jelentette ki a miniszterelnök. Nyugodt lelkiismerettel hangoztatta, hogy mint mindig, most is megtettük azt, amire vállalkoztunk, s hatalmas barátaink oldalán erőnkhöz képest kivettük részünket Európa és a magunk önvédelmi harcából. Nagy áldozatokat hoztunk, mert rendkívüli időkben, elemi erők pusztitásai idején nem lehet áldozatok nélkül élni, s mert a külpolitika végső fokon éppen a nemzet áldozat- készségén alapszik. Az áldozatvállalásban nem tévesztette azonban szem elől a miniszterelnök azt az alapvető szempontot, hogy az áldozat nem cél, hogy ennek határait megszabják a lehetőségek, s éppen ezért csak olyan áldozatot vállalt és vállal, ami arányban áll a nemzet erőivel. f Nemzeti és állami létünk biztosítása érdekében folytatnunk kell a védekező háborút, hogy békében élhessünk európai határainkon belül, mint minden olyan önálló és független nemzet, amely hagyományai, saját intézményei és saját életformái keretei között akarja munkálni az emberi fejlődés nagy célját. Erélyesen kikelt a miniszterelnök az ellen — az ellenségeink oldaláról többször elhangzott megállapítás ellen —, amely szerint a kis nemzetek életképtelenek, s csak a nagy nemzetek árnyékában volna joguk tengődni. Bátran hangoztatta Magyarország elidegeníthetetlen jogát az önálló élethez, s rámutatott arra, hogy a tengely államférfiai is elismerik a kis nemzeteknek ezt a jogát. Ez a jog azonban azzal a kötelezettséggel jár, hogy megértéssel viseltessünk mások megalapozott jogai iránt. Ezt a kötelezettségünket is híven teljesítjük. Ennek adtuk bizonyítékát akkor, amikor elsőként ismertük el álló horvát és szlovák államokat, s jgyek kiküszöbölni azokat az akadályokat is, an útjában állanak a többi szomszédainkkal jóviszony megteremtésének. Külpolitikánk sz Feltétlen hűséggel viseltetünk szövetségik irányában, s nem térünk le az eddigil. Teljes részt vállaltunk az európai so.össégben, s igy hiába akarják árulással nenteni a hont a tengeren túlra kivándoro>riolanusaink: . Magyarországot é nem lehet félre- tni. A magyarság megetetlen egységben áll A Kormányzó Ur ezben adományozta a most folyó világháboan a magyar tiszti vitézségi aranyérmet, sőnek kapta meg a magas kitüntetést az )ta őrnaggyá előléptetett Massányi Tiborísi halált halt száza-* dós. Massányi Tibor snélyesen vezetett egy ellentámadást a túlsúan levő bolsevisták ellen. Másodiknak a ti: vitézségi aranyérmet Horváth Sándor prólzolgálatos hadnagy kapta, aki példás magrtást tanúsított és alz; orosz hadifogságból v; kitörése közben tüntette ki magát. A kntetettek a vitézségi érmet nemcsak átlagofelüli kötelességteljesítésükért, hanem remvüli személyes bátorságukért kapták. Tegnap leplezték leudapesten, a Károlyikertben, a Kormányzó r jelenlétében Tormay Cecil, a kiváló íróna és a MANSz nagynevű néhai elnökének íárványszobrát. A szobor Horváth Géza altása. Az ünnepségen megjelent számos előlőség között volt Kállay Miklós miniszterelik is. Stolpa Józsefné, a MANSz ügyvezető aöke méltatta Tormay Cecil egyéniségét és nunkásságát, amellyel a magyar asszonyokatgyekezett visszavezetni a család keretébe. A Kormányzó Ur ;gnap meglátogatta a budapesti margit-szig« hadikórházban ápolt sebesülteket. A főméliságú úr elbeszélgetett az ott ápolásban levőkel és érdeklődött foglalkoztatásuk irányába. A második könyvnpon több miniszter is végigjárta a főváros teáin felállított könyvsátrakat. Szinyei-Mers Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter íindenütt hosszasan elbeszélgetett az írókkl és kiadókkal. Több könyvet meg is vásárit a miniszter. Ugyancsak a második napoi tette meg könyvnapi körútját nagybaconi Ntgy Vilmos honvédelmi miniszter és Szombatielyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke is. Gróf Zichy János n/ug. kultuszminiszter, a magyar katolicizmus úlági vezére most töltötte be életének 75-ik évét. A keresztény politika öt évtizedes har:osát a jubileum alkal mából a hercegprímás, továbbá az egynazi és politikai világ kitűnőségei személyesen üdvözölték. A Keresztény Gazdasági Párt nevében gróf Esterházy Móric köszöntötte és méltatta azt a bátorságot, amelyet gróf Zichy] János a keresztény világnézet hirdetésében tanúsított a szabadelvű világban. Gróf Zichy János válaszában hangoztatta, hogy ajz ő bátorsága, meggyőződése és ellenállása a magyar katolicizmus hagyományaiból, életerejéből, ítéletéből és jövőbelátásából fakadt. A pécsi Erzsébet tudományegyetem orvoskari dékánjává dr. Reuter Kamilló nyilvános rendes tanárt, az ideg- és elmeklinika igazgatóját választották meg. Honvédelmi miniszteri rendelet újra megállapította a honvédelmi szolgáltatásként igénybevett lovak (öszvérek), fogatos járó-, művek és ezek fölszerelése ideiglenes használatáért járó térítési díjakat. Eszerint legalább 24 óráig tartó rendeltetésszerű használatért patkóit lóért, vagy málhás állatért napi 2.50, patkolatlanért 1.40, javítás nélkül használható egy lóra való hámos szerszámért 1.35, javításra szorulóért 0.14, javítás nélkül használható fogatos járóműért napi 0.70, javításra szőrűiért 0.30 pengő térítést fizetnek. — Ugyancsak kormányrendelet jelent meg az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb1 alkalmazottak átköltözködési illetményeire vonatkozó rendelkezések módosításáról. Eszerint a költséget abban az esetben is meg lehet téríteni, ha az átköltözködés a fölmentés napjától számított egy év eltelte után történt. Elhunyt Budapesten 78 éves korában Bárczy István, a székesfőváros nyug. polgármestere, Pécsett a bányásztelepen Szent Istvánról elnevezett templomot építenek, amelynek most volt az alapkőletételi ünnepsége. Virág Ferenc megyéspüspök szentelte meg az alapkövet és beszédében kiemelte, hogy áldott gondolat volt Szent István királyról elnevezni az új templomot, amelynek építésére a gondolat egy bányász leikéből pattant ki. Szent István adott először Pécsnek templomot és püspökA mainap országos vonatkozású eseményei
