Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-29 / 121. szám

6 luéfflkn 1943 május 29. A Magyar Élet Pártia hírei Nagy magyar sorskérdésekről volt szó a Mép zalai nagyválasztmányi értekezletén Seregszemlét tartott a Magyar Élet Pártjának zalai szervezete azzal a nagyválasztmányi érte­kezlettel, amely vasárnap Zalaegerszegen folyt le. A Korona szálló Ízlésesen feldiszitett nagy­terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az ér­tekezleten megjelent Kölcsey István Mép orszá­gos alelnök, országgyűlési képviselő, dr. Hu- szovszky Lajos, dr. vitéz Biró György volt országgyűlési képviseld, vitéz gróf Kornis Ele­mér, vitéz Horváth Ferenc, Pecsornik Oltó, dr. Országh Pál, Ilovszky János országgyűlési kép­viselők, vitéz gróf Teleki Béla főispán, Zala vármegye Mép elnöke. Az érdeklődők sorában ott láttuk dr. vitéz Tamássy István polgármes­tert, dr. Szalay Gyula vármegyei tiszti fő­ügyészt, valamint a város vezető tisztviselő karát. Megjelentek a sümegi, keszthelyi, pacsai, balatonfüredi, alsólendvai, nagykanizsai válasz­tókerület és az alsólendvai, Csáktornyái, perlaki járás pártvezetői és titkárai, a zalaegerszegi választókerületből pedig a községi pártvezetők. Az értekezletet vitéz gróf Teleki Béla főis­pán nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben, amikor a suttogó propaganda és a belső ellenség tevékenysége erősen érez­hető, szükség van a régi kipróbált és megbíz­ható Mép tisztségviselőkre, akiknek az a fela­datuk, hogy a bizalmatlanság és a kishitűség szülte lelkeket megnyugtassák és az ártalmas hírverést csirájában elfojtsák. Ebben az ország­ban, ahol még a külföldhöz, sőt a semleges államokhoz képest jólét uralkodik, nem szabad elégedetlenkedni, hanem w. h elszánt, becsületes magyar lélekkel kell folytatni a harcot a biztos győzelemig. Bízzunk elsősorban Kormányzó Urunkban, aki a süllyedésből mentette ki az országot és bölcs meglátással gyarapította területünket? Nem párt- politikát, hanem felvilágosító munkát jöttünk végezni, a kétséget és bizalmatlanságot óhajt­juk eloszlatni azok leikéből, akiket belső ellen­ségeink megmételyeztek. Kölcsey István azzal kezdte beszédét, hogy nem ígéretet tenni jött el, sem jóslásokba bocsájtkozni nem óhajt, mert a mai nehéz időkben ez lehetetlen. Kötelességének tartja azonban a csüggedő lelkeket visszaállítani azok közé, akik töretlenül folytatják Útjukat a kijelölt cél felé. A bizalmatlanság megvetést ér­demel, de az a rosszindulat is, amely a felvi­lágosító munka helyett a vezetők ellen uszít. Utalt beszédében az alaptalan rosszindulatú bírálatra, amelynek szintén alattomos háttere van. A háború szülte állapotokkal kapcsolatban összehasonlítást tett az elmúlt világháború és a mai helyzet közölt. A kormányzat kitartó mun­kájával elérte azt, hogy ha minden cikkben nem is, de a közfogyasztásu cikkekben nincse­nek nagy áremelkedések. Párhuzamot vont az elmúlt háború és a mai háború idején a vasutak forgalma, személyszállítása és menetrendje között. Megemlítette, hogy egy svédországi ba­rátja Magyarországon tett látogatása alkalmával a legnagyobb csodálkozását fejezte ki a nálunk uralkodó renden és belső bizton­ságon. i ' ( I i % Kijelentette, hogy Svédország semleges, de a gazdasági élet mégis rosszabb a miénknél. Az­után a parlament elnapolásának okát ismertette a szónok és reményének adott kifejezést, hogy az országgyűlés rövid időn belül folytatni fog­ja munkáját. A külpolitikára vonatkozóan kije­lentette, hogy a kormányzat hűségesen és becsületesen megállja helyét a tengely mellett és külső nyomás nélkül önként vállalt feladatát óhajtja teljesíteni a tengely mellett. Az angol­szász győzelem semmi körülmények között sem lehetne reánk nézve előnyös. Saját ma­gunkon tapasztaltuk, hogy az %ngol-szász ígé­ret és barátság bennünket nem emelt fel, ha­nem ellenkezőképpen, elnyomott. Ezután kato­nai helyzetünkkel foglalkozva, kijelentette, hogy a téli orosz gőzhenger feltartóztatása körül veszteségeink voltak ugyan, de semmi esetre sem olyan végzetes, amilyennek az ellenség hírverése feltünteti. A kormány minden erejével azon van, hogy hadseregünket a legnagyobb mérték­ben és a legkorszerűbben felszerelje, hogy a reánk váró és közvetlen az országot érdeklő sok magyar szívnek az óhajtására kö­telességünket hiánytalanul elvégezhessük, (nagy taps) Kitért ezután a Jurcsek-féle rendeletre. Kiemelte, hogy a közellátási miniszter nagy körültekintéssel elkészített tervezete arra van alapítva, hogy az ország lakossága a közélelme zés terén hiányt ne szenvedjen. De az is fontos, hogy a katonaság érdekeinek és szövetségese­inkkel szemben vállalt kötelezettségünknek is eleget tehessünk. A mezőgazdasági termények árának rende­zését az iparcikkek árainak megfelelően fogják szabályozni, a tisztviselők fizetésé­nek rendezését pedig ezzel egyidejűleg fogja keresztülvinni a kormányzat. A zsidó kérdéssel foglalkozva, megnyugtatólag kijelentette, hogy a kormányzat a lehetőségek­hez képest mindent elkövet e kényes kérdés érdekében. Állandóan születnek rendelelek, amelyekkel a gazdasági életből való kikapcso­lásukat óhajtják elérni. Emelt hangon idézte Lukács Béla miniszternek a zsidókhoz intézett figyelmeztetését, hogy ne mérgesitsék el a helyzetet, hanem szerényen húzzák meg magukat, mert el­lenkező esetben olyan intézkedéseket fog­nak életbeléptetni, amelyek nagyon keserűek lesznek számukra. A gáncsoskodás, amely az utóbbi időben mind­inkább tapasztalható, nem a mai komoly hely­zethez méltó. Kérte a nagyválasztmány tagjait, legyenek bizalommal a vezető tényezőkkel szemben és ezt a bizalmat vigyék be a falvak népeibe. Találjon egymásra a magyar, kéz a kézben, erős egységben tömörüljünk a kor­mányzat mögé, hogy nagy feladatát, melyet az ország érdekében vállalt, abban a biztos tudat­ban végezhesse, hogy az egész magyarság mö­götte áll. Horváth József máhomfai kisgazda beszé­dében vázolta a magyar gazdára háramló fel­adatot, ismertette a kormányzat rendeletéit, amelyek a kisgazda érdekeit szolgálják. Statisz­tikai adatokkal igazolta, hogy gondoskodás tör­ténik arról is, hogy tenyészállatokat kedvezmé­nyes árban kapjanak a kisgazdák. Megemléke­zett a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tör­Szőlő és gyümölcsfa permetezésére kiválóan alkalmas aluminiumszulfátra előjegyzéseket felvesz helyben Kaszás László illatszertára. Telefon 363. Vidéken Retek József Szentkozmadombja és Zsiborás István Zalaszentmihály. Telefon 10. ***************** vényről, amely életre hívta a gazdasági elöljá­rói intézményt. Megnyugvással adta tudtára, gazdatársainak az Országos Nép és Család- védelmi Alap tevékenységét, mely a népes és sokgyermekes családoknak hajlékhoz juttatását nagy mértékben elősegíti A mostani nehéz helyzetben, amikor a haza mindenkitől áldozatot követel, a gazdának a legjobb tudását és hoz­záértését kell a gazdaságba vinni Kérte gaz­datársait, hogy igyekezzenek a földmivelésügyi miniszter által lehetővé tett gazdasági tanfo­lyamokon fiaik és leányaik részvételét biztosí­tani, hogy szakképzett munkásai lehessenek az országnak. A tisztségviselők pedig összejövete­leik alkalmával adják tudtul gazdatársaiknak, hogy csak akkor tudunk boldogulni, ha osz­tálykülönbség nélkül összetartunk Legyen jel­szavunk : mindenek előtt a haza 1 Vitéz Horváth Ferenc, aki először jelent, meg a vármegyei nagyválasztmányi értekezleten, mind a három képviselő nevében üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy a délvidéki vend nép mindenkor hűséges volt a magyarhoz. Most, amikor a kormányzat szive és jóindulata, nap-nap után megnyilvánul, a visszacsatolt területen még nagyobb sze­retettel, hűséggel és ragaszkodással állnak a magyar nemzet mellé. Megemlékezett, mint katona ember, a Don- menti harcokról. Ismertette az ott lefolyt nagy csaták körülményeit és emelt hangon jelentette ki, hogy a magyar katona ott is megtette á köte­lességét, mert 15—20 kilométeres arcvonalszakaszon, a.> túlerővel szemben álló oroszokat, az utolsó töltényükig feltartóztatták úgy, hogy a mögöttes csapattestek visszavonulását biztosították. Hálás, köszönetét mondott a párt szervező munkájáért, amivel a vend népet és Muraköz népét egy tá­borba sorakoztatták. Köszönetét mondott a tanítóságnak és a tanári- karnak lelkes munkásságáért a magyar nyelv terjesztése érdekében. Bár Muraköz — mon­dotta — háború idején tért vissza, mégis azt tapasztaljuk, hogy megfeszített munkával és ál­dozatkészséggel igyekszik a kormány mindent , elkövetni, hogy az elhanyagolt útak, középüle­tek helyreállittassanak és hogy lehetővé váljék . a művelődési munka folytatása és a lelkek nevelése. Hálás köszönetét mondott a főispán­nak, aki szive legnagyobb szeretetével és munkás­ságának legnagyobb erejével segítette elő Muraköz népének kívánságait. Végül az egész Muraköz nevében ígéretet tett, hogy a magyar nemzet célkitűzéseit mindenkor a legnagyobb elszántsággal és odaadással fog­ják támogatni, mert a muraközi népnek is legnagyobb szive- vágya Nagymagyarország feltámadása. Huszovszky Lajos a tőle megszokott kedves előadásban ismertette a Németország­ban tett látogatása alkalmával szerzett tapasz­talatait. A nagy német munkavállalásról és kö- telessségteljesitésről adott megszívlelendő tájé­koztatót és megjegyezte, hogy a német nép oly öltözködtünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály " w ^1 Úrid ivat és szoveteiadás úri és női szabóságából

Next

/
Thumbnails
Contents