Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-22 / 115. szám

4 MAWmiffelilT 1943 május 22. Vichy, az egykor irigyelt fürdőváros Volt idő, .amikor igen sok embernek az volt a leghőbb vágya, hogy néhány hetet a Riviérán vagy Vichyben tölthessen. Nyugat- európa pénzarisztokráciájt nagy előszeretettel kereste fel ezt az Allier folyócska partján fekvő kis fürdő-városkát, melynek divatos és bűnö­sen drága szállóiban valóban nem kellett attól tartania, hogy magához nem illő társaságot talál Azonban Vichybe ma csak az utazhalik nyu­godt lelkiismerettel, aki barát vagy ismerős révén már jó előre gondoskodott éj szakai szállásról, vagy legalább is valami nyomorúsá­gos fekvőhelyről. Nem egy mitsem sejtő és nem eléggé elővigyázatos vagy talán túlságo­san derülátó utas töltötte már el az éjtszakát bőröndjein ülve és káromkodva a kis vidéki állomás előterén, ahol este 8 órán túl hordár­nak vagy járóműnek már nyoma sincsen. Da nem is igen van ilyesmire szükség. Minek ? Ugyan hová is mehetne az ember Vichyben ilyenkor éjtszakának idején ? A város világhírű szállodái egytől-egyig tömve vannak és egészen mindegy, hogy a régmúlt jóvilágnak ezeket az intézményeit „King Edward“-nak, „Queens Hotelének, „Prince of Wales“-nek, vagy ép­penséggel „Grand Bretagne“-nak hívják. A nevekkel ma már a kutya sem törődik. A franciáknak egészen mindegy, hogy bele ille­nek-e a változott időkbe, vagy sem. Kihalt az udvariasság A Vichybe került idegeneket — elsősorban a diplomáciai testületnek legalább kétezer tagját — leginkább az a körülmény lepte meg, hogy az annyit emlegetett és a múltban valósággal legendás hirü francia udvariasságból mi sem maradt! Úgy elpárolgott, mint az ugyancsak gyakran megirigyelt francia életkedv és vidám­ság. Ki törődik ma Vichyben a vendégekkel ? Ki kiváncsi kívánságaikra ? Még jó ha akad valaki, aki hajlandó az ember podgyászát szo­bájába felvinni, Vichyből évad nélkül való fürdőváros lett. A kilenc hires gyógyforrásról, melyek egykor a város legfőbb vagyonát jelentették, talán már meg is feledkeztek. Komoly szerepet semmi esetre sem játszanak. Jellemző karikatúra jelent meg nemrég egy francia újságban. A kép Marianne! ábrázolja, amint kiszáll éppen Vichy egyik hires, fiatalító hatású — annakidején legalább igy mondották — gyógyforrásból. A kép tanúsága szerint, úgy látszik, nemigen használt a kúra a beteg Mariannenak. Látható­lag fáradtan, törődötten jön ki a vízből. Ilyen csúnya Marianne még nem is személyesítette meg Franciaországot. Foghijjas, vén, beteg asszony, akinek már haja is alig van. Az az állítás egyébként, hogy Vichyben és környékén a talaj mélyéből jövő vulkánikus morgás következtében a madarak sohasem szállanak le a földre, a jelek szerint kissé sán­tít Egész sereg veréb az utón magocskák után vadászik. A helybeliek kitartanak ugyan amel­lett, hogy a madarak idegenkednek Víchytől, azonban nyomban hozzáteszik és ilyenkor le­hetőleg sóhajtanak is egy nagyot, hogy a há­ború előtt ez is másképpen volt. • tit' i : I A hatszorosra emelkedett lakosság Vichy lakossága azelőtt körülbelül húszezer főnyi lehetett. Főévadban, ha minden jól ment, ötvenezerre is megnőtt ez a szám Ma száz­húszezer ember él, vagy mondjuk inkább sze­retne élni ebben a hihetetlenül agyonzsufolt városban. Állítólag azonban a város még min­dig nem érkezett el teljesítőképességének vég­ső határára. Állandóan újabb és újabb hivata­lok „nyílnak“, újabb és újabb tisztviselőszállit- mányok érkeznek. Azok a villák és pompás szállodaszobák, amelyek az északafrikai ese­mények, következtében estétől reggelre kiürültek, legfeljebb percekig állottak üresen. Vichyben ennek ellenére senki sem beszél arról, hogy mikor költözik a kormány Párisba vagy Ver- saillesbe. Magáról a fővárosról vajmi keveset lehet csak mondani. A Grand-Grille-forrás és a Ka­szinó közölt a Rue du Maréchal Pélainen lévő Hotel du Parc előtt két Pétain gárdista tart őrséget, meglehetősen képzeletizgató egyenru­hában. A marcona külsőt kölcsönző bőrkabát­hoz és bőrsisakhoz szinte megokolatlanul ele­gáns hosszuszáru fehér keztyüt viselnek. Egé­szen rövid kis karabélyszerü fegyverük vesze­delmesen hasonlít valami játékpuskához. A marsall csak igen ritkán hagyja el szálló­beli lakosztályát. Vichyben hónapok óta maka­csul tartja magát a hir, hogy a közel jövőben egy közeli vidéki kastélyba teszi át székhelyét. Állítólag már tatarozzák is a kiszemelt kúriát. Aki azt hiszi, hogy a Hotel du Parc előtt nyüzgő forgalom kavarog, hogy a kiváncsiak százai lesik a jövő menő minisztereket, meg diplomatákat, az téved A bennszülöttek ebben a pontban is teljes érdektelenséget mutatnak. Igaz ugyan, hogy látnivaló sem igen akad Az üzletek éppen olyan üresek, mint bár­mely más franciaországi városban. Ha mégis kapni valamit, azért itt is le kell adni a köte­lező „ticketeket“, pontokat vagy utalványokat. Általában kevés a vásárló közönség, úgy látszik mindenki komolyan meggondolja a dolgot, mielőtt megválik egy-egy értékes pontjától. A közlekedés Akinek van némi érzéke a humor iránt, az föltétlenül üljön bele egy velo-taxiba. Éppen elég, akad ezekből a kemény ülésü rozoga alkotmányokból, amelyeket kerékpár vontat. A kényesebb igényűek számára konflisok állanak rendelkezésre. Sok dolguk ezeknek a járómű­veknek sem igen akad. Hová is mehetne velük az ember? Egy helyiségbe, ahol nincs mit enni ? Vagy talán sétakocsikázásra végig a Rue de Président Wilsonon, amelyet még most is igy hívnak, annak ellenére, hogy a Rue de Maréchal Pétain-nal párhuzamosán halad? Egyiknek sincs sok értelme. Vichyben különben úgy látszik, szívesebben járnak gyalog. Vichy lako&ságának legnagyobb része kaszinókban vagy kantinokban étkezik. Valamennyi hivatal­nak, minisztériumnak, banknak és követségnek meg van a maga konyhája. Ez különben az egyetlen lehetőség arra, hogy a mind komo­lyabb méreteket öltő beszerzési nehézségeket valamiképpen leküzdjék. Uton-uttélen panaszkodás És miről beszélnek ma Vichyben az emhe- rek? Értelmes beszédtárgy egyáltalán nincsen. A franciák egyebet sem tesznek, mint panasz­kodnak. Hol Északafrikát, hol pedig a flottát siratják, közben nagyokat sóhajtanak. Egy részük arról vitázik, miért is kellett Francia- országnak ebbe a háborúba beleugrania, má­sik rész pedig az elmúlt szép időkről álmo­dozik. Vichy legérdekesebb épülete még ma is a Hotel Ambassadeurs. Ez a több, mint ötven nemzet diplomáciai képviseletének szállásául szolgáló hatalmas szálloda-hodály, a legkülö­nösebb mende mondáknak és rémhíreknek va­lóságos bábele. Most aránylag csendesség ho­nol a környékén. Mondják, hogy néha olyan, mint egy megbolygatott darázsfészek Legutol­jára a német csapatoknak Délfranciaországba való bevonulásakor vett ilyen izgalom erőt a társaságon... * Ez Vichy, az évad nélkül maradt fürdővátos, ahol olyon szép a tavasz, mint sehol másutt Franciaországban Pompás vizét, még pompá- sabb konyháját és csodálatosan szép golfpáiyá ját egy egész világ dicsérte és most végleg beleveszett jelentőségének teljes jelentéktelen­ségébe... (MN) Nagyarányú üszőborju-cserejuttatás kisgazdák részére A fejletlenebb tenyésztésű vidékek közte­nyésztésben lévő szarvasmarhaállományának megjavítása érdekében a földmívelésügyi mi­niszter nagyarányú üszőborju-cserejuttatás le­bonyolítását rendelte el. Ennek során a gyen­gébb állományú községek tenyésztésre alkal­matlan üszőborjúit továbbtenyésztésre alkal­mas, közepes minőségű, megfelelő fejlettségű, egészséges szervezetű, magyartarka fajtájú, legalább 200 kilogram súlyú, négyhónaposnál idősebb növendék üszőkkel cserélik ki. A mozgalomba elsősorban Szatmár, Szabolcs, Ung, Zemplén, Borsod, Abauj-Torna, Bihar és Hajdú vármegyék lehetőleg egy-egy zárt részét, egyes gyengébb állományú községeit kapcsolják be. Vármegyénként mintegy 1.000 darab üszőborjú kerül kiosztásra, összesen tehát mintegy 8.000 darab üszőborjú. A cse­rére felajánlott, tenyésztésre alkalmatlan üsző­borjúk kizárólag levágásra értékesíthetők. A kiosztásra kerülő üszőborjúk beszerzési ára és a levágásra értékesítendő csereborjúk ér­tékesítési ára között levő különbözetet a föld­mívelésügyi minisztérium viseli. Ez élősúly- kilogramonként 50—80 fillérig terjedhet és átlagosan a 160 pengőt is elérheti. A mozga­lomban csak 50 katasztrális holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodó, hiva­tásos kisgazdák részesülhetnek, akik írásbeli kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kapott üszőborjúkat a kipsztástól számított 18 hóna­pon belül nem adják el és 20 hónapos kotr előtt nem fedeztetik be. A kiosztásban előny­ben részesülnek az ellenőrzött állattenyésztő községek. Az üszőborjúk vasúti szállítása 80 százalékos kedvezménnyel történik. A juttatást legkésőbb ez év november 30-áig befejezik. — A honvéd életét és épségét áldozza értem naponként Én mit tettem eddig a honvédekért? MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MÁVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 1705 P30 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 15 20 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-30 8 55 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 1030 17 25 é. Hévizfürdő i. —14-20 5 80 1045 17‘40 —é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 5 80 10 55 17 50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova--•-- -­Me netdij — 835 15-40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 1310 220 1010 1625 é. Nova i. 610 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 1725 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —■ —--•-­1­30 14-20 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 15-30 220 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6*42 1513 5-80--*-­19 50é. Szentadorján i. 5-10--*--

Next

/
Thumbnails
Contents