Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-22 / 115. szám
4 MAWmiffelilT 1943 május 22. Vichy, az egykor irigyelt fürdőváros Volt idő, .amikor igen sok embernek az volt a leghőbb vágya, hogy néhány hetet a Riviérán vagy Vichyben tölthessen. Nyugat- európa pénzarisztokráciájt nagy előszeretettel kereste fel ezt az Allier folyócska partján fekvő kis fürdő-városkát, melynek divatos és bűnösen drága szállóiban valóban nem kellett attól tartania, hogy magához nem illő társaságot talál Azonban Vichybe ma csak az utazhalik nyugodt lelkiismerettel, aki barát vagy ismerős révén már jó előre gondoskodott éj szakai szállásról, vagy legalább is valami nyomorúságos fekvőhelyről. Nem egy mitsem sejtő és nem eléggé elővigyázatos vagy talán túlságosan derülátó utas töltötte már el az éjtszakát bőröndjein ülve és káromkodva a kis vidéki állomás előterén, ahol este 8 órán túl hordárnak vagy járóműnek már nyoma sincsen. Da nem is igen van ilyesmire szükség. Minek ? Ugyan hová is mehetne az ember Vichyben ilyenkor éjtszakának idején ? A város világhírű szállodái egytől-egyig tömve vannak és egészen mindegy, hogy a régmúlt jóvilágnak ezeket az intézményeit „King Edward“-nak, „Queens Hotelének, „Prince of Wales“-nek, vagy éppenséggel „Grand Bretagne“-nak hívják. A nevekkel ma már a kutya sem törődik. A franciáknak egészen mindegy, hogy bele illenek-e a változott időkbe, vagy sem. Kihalt az udvariasság A Vichybe került idegeneket — elsősorban a diplomáciai testületnek legalább kétezer tagját — leginkább az a körülmény lepte meg, hogy az annyit emlegetett és a múltban valósággal legendás hirü francia udvariasságból mi sem maradt! Úgy elpárolgott, mint az ugyancsak gyakran megirigyelt francia életkedv és vidámság. Ki törődik ma Vichyben a vendégekkel ? Ki kiváncsi kívánságaikra ? Még jó ha akad valaki, aki hajlandó az ember podgyászát szobájába felvinni, Vichyből évad nélkül való fürdőváros lett. A kilenc hires gyógyforrásról, melyek egykor a város legfőbb vagyonát jelentették, talán már meg is feledkeztek. Komoly szerepet semmi esetre sem játszanak. Jellemző karikatúra jelent meg nemrég egy francia újságban. A kép Marianne! ábrázolja, amint kiszáll éppen Vichy egyik hires, fiatalító hatású — annakidején legalább igy mondották — gyógyforrásból. A kép tanúsága szerint, úgy látszik, nemigen használt a kúra a beteg Mariannenak. Láthatólag fáradtan, törődötten jön ki a vízből. Ilyen csúnya Marianne még nem is személyesítette meg Franciaországot. Foghijjas, vén, beteg asszony, akinek már haja is alig van. Az az állítás egyébként, hogy Vichyben és környékén a talaj mélyéből jövő vulkánikus morgás következtében a madarak sohasem szállanak le a földre, a jelek szerint kissé sántít Egész sereg veréb az utón magocskák után vadászik. A helybeliek kitartanak ugyan amellett, hogy a madarak idegenkednek Víchytől, azonban nyomban hozzáteszik és ilyenkor lehetőleg sóhajtanak is egy nagyot, hogy a háború előtt ez is másképpen volt. • tit' i : I A hatszorosra emelkedett lakosság Vichy lakossága azelőtt körülbelül húszezer főnyi lehetett. Főévadban, ha minden jól ment, ötvenezerre is megnőtt ez a szám Ma százhúszezer ember él, vagy mondjuk inkább szeretne élni ebben a hihetetlenül agyonzsufolt városban. Állítólag azonban a város még mindig nem érkezett el teljesítőképességének végső határára. Állandóan újabb és újabb hivatalok „nyílnak“, újabb és újabb tisztviselőszállit- mányok érkeznek. Azok a villák és pompás szállodaszobák, amelyek az északafrikai események, következtében estétől reggelre kiürültek, legfeljebb percekig állottak üresen. Vichyben ennek ellenére senki sem beszél arról, hogy mikor költözik a kormány Párisba vagy Ver- saillesbe. Magáról a fővárosról vajmi keveset lehet csak mondani. A Grand-Grille-forrás és a Kaszinó közölt a Rue du Maréchal Pélainen lévő Hotel du Parc előtt két Pétain gárdista tart őrséget, meglehetősen képzeletizgató egyenruhában. A marcona külsőt kölcsönző bőrkabáthoz és bőrsisakhoz szinte megokolatlanul elegáns hosszuszáru fehér keztyüt viselnek. Egészen rövid kis karabélyszerü fegyverük veszedelmesen hasonlít valami játékpuskához. A marsall csak igen ritkán hagyja el szállóbeli lakosztályát. Vichyben hónapok óta makacsul tartja magát a hir, hogy a közel jövőben egy közeli vidéki kastélyba teszi át székhelyét. Állítólag már tatarozzák is a kiszemelt kúriát. Aki azt hiszi, hogy a Hotel du Parc előtt nyüzgő forgalom kavarog, hogy a kiváncsiak százai lesik a jövő menő minisztereket, meg diplomatákat, az téved A bennszülöttek ebben a pontban is teljes érdektelenséget mutatnak. Igaz ugyan, hogy látnivaló sem igen akad Az üzletek éppen olyan üresek, mint bármely más franciaországi városban. Ha mégis kapni valamit, azért itt is le kell adni a kötelező „ticketeket“, pontokat vagy utalványokat. Általában kevés a vásárló közönség, úgy látszik mindenki komolyan meggondolja a dolgot, mielőtt megválik egy-egy értékes pontjától. A közlekedés Akinek van némi érzéke a humor iránt, az föltétlenül üljön bele egy velo-taxiba. Éppen elég, akad ezekből a kemény ülésü rozoga alkotmányokból, amelyeket kerékpár vontat. A kényesebb igényűek számára konflisok állanak rendelkezésre. Sok dolguk ezeknek a járóműveknek sem igen akad. Hová is mehetne velük az ember? Egy helyiségbe, ahol nincs mit enni ? Vagy talán sétakocsikázásra végig a Rue de Président Wilsonon, amelyet még most is igy hívnak, annak ellenére, hogy a Rue de Maréchal Pétain-nal párhuzamosán halad? Egyiknek sincs sok értelme. Vichyben különben úgy látszik, szívesebben járnak gyalog. Vichy lako&ságának legnagyobb része kaszinókban vagy kantinokban étkezik. Valamennyi hivatalnak, minisztériumnak, banknak és követségnek meg van a maga konyhája. Ez különben az egyetlen lehetőség arra, hogy a mind komolyabb méreteket öltő beszerzési nehézségeket valamiképpen leküzdjék. Uton-uttélen panaszkodás És miről beszélnek ma Vichyben az emhe- rek? Értelmes beszédtárgy egyáltalán nincsen. A franciák egyebet sem tesznek, mint panaszkodnak. Hol Északafrikát, hol pedig a flottát siratják, közben nagyokat sóhajtanak. Egy részük arról vitázik, miért is kellett Francia- országnak ebbe a háborúba beleugrania, másik rész pedig az elmúlt szép időkről álmodozik. Vichy legérdekesebb épülete még ma is a Hotel Ambassadeurs. Ez a több, mint ötven nemzet diplomáciai képviseletének szállásául szolgáló hatalmas szálloda-hodály, a legkülönösebb mende mondáknak és rémhíreknek valóságos bábele. Most aránylag csendesség honol a környékén. Mondják, hogy néha olyan, mint egy megbolygatott darázsfészek Legutoljára a német csapatoknak Délfranciaországba való bevonulásakor vett ilyen izgalom erőt a társaságon... * Ez Vichy, az évad nélkül maradt fürdővátos, ahol olyon szép a tavasz, mint sehol másutt Franciaországban Pompás vizét, még pompá- sabb konyháját és csodálatosan szép golfpáiyá ját egy egész világ dicsérte és most végleg beleveszett jelentőségének teljes jelentéktelenségébe... (MN) Nagyarányú üszőborju-cserejuttatás kisgazdák részére A fejletlenebb tenyésztésű vidékek köztenyésztésben lévő szarvasmarhaállományának megjavítása érdekében a földmívelésügyi miniszter nagyarányú üszőborju-cserejuttatás lebonyolítását rendelte el. Ennek során a gyengébb állományú községek tenyésztésre alkalmatlan üszőborjúit továbbtenyésztésre alkalmas, közepes minőségű, megfelelő fejlettségű, egészséges szervezetű, magyartarka fajtájú, legalább 200 kilogram súlyú, négyhónaposnál idősebb növendék üszőkkel cserélik ki. A mozgalomba elsősorban Szatmár, Szabolcs, Ung, Zemplén, Borsod, Abauj-Torna, Bihar és Hajdú vármegyék lehetőleg egy-egy zárt részét, egyes gyengébb állományú községeit kapcsolják be. Vármegyénként mintegy 1.000 darab üszőborjú kerül kiosztásra, összesen tehát mintegy 8.000 darab üszőborjú. A cserére felajánlott, tenyésztésre alkalmatlan üszőborjúk kizárólag levágásra értékesíthetők. A kiosztásra kerülő üszőborjúk beszerzési ára és a levágásra értékesítendő csereborjúk értékesítési ára között levő különbözetet a földmívelésügyi minisztérium viseli. Ez élősúly- kilogramonként 50—80 fillérig terjedhet és átlagosan a 160 pengőt is elérheti. A mozgalomban csak 50 katasztrális holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodó, hivatásos kisgazdák részesülhetnek, akik írásbeli kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kapott üszőborjúkat a kipsztástól számított 18 hónapon belül nem adják el és 20 hónapos kotr előtt nem fedeztetik be. A kiosztásban előnyben részesülnek az ellenőrzött állattenyésztő községek. Az üszőborjúk vasúti szállítása 80 százalékos kedvezménnyel történik. A juttatást legkésőbb ez év november 30-áig befejezik. — A honvéd életét és épségét áldozza értem naponként Én mit tettem eddig a honvédekért? MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MÁVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 1705 P30 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 15 20 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-30 8 55 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 1030 17 25 é. Hévizfürdő i. —14-20 5 80 1045 17‘40 —é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 5 80 10 55 17 50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova--•-- -Me netdij — 835 15-40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 1310 220 1010 1625 é. Nova i. 610 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 1725 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —■ —--•-130 14-20 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 15-30 220 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6*42 1513 5-80--*-19 50é. Szentadorján i. 5-10--*--
