Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-22 / 115. szám
ARA 16 FILLER * 1943 MÁJUS 22. SZOMBAT IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP ♦ 115. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Tervszerű közellátás leteket s elvette az arra rászorultaktól a vásárlás lehetőségét. — Ez a rendelkezés könnyebbséget jelent a kereskedő számára is. A kereskedő tudja, mit szabad eladnia a vásárlónak s így nem kerül majd abba a helyzetbe, hogy az árúkiosztás első napján kiárusítsa egész árukészletét csak azért, mert nem tud ellenállni a gombamódra szaporodó törzsvásárlók szívhez- szóló kérésének. A leghatározottabban kijelentem azonban, hogy ha az ellenőrzés során bárhol is visszaélést észlelnék, azonnal ki fogom zárni az illető kereskedőt a további áruellátásból és ezzel az intézkedésemmel szemben nincs fellebbezés. A kormány adómentességet nyújt az iparvállalatok felújítási tartalékainak A háborús termelés a magyar gyárak termelőképességét majdnem kivétel nélkül a legteljesebb mértékben igénybeveszi s számos iparvállalat napi két, sőt három műszakban dolgozik. Rendes viszonyok mellett a gyárak gépi berendezésének élettartama 10—15 év és így természetes, hogy a mostani felfokozott munkaütem mellett a gépberendezések jóval kevesebb ideig tarthatók üzemben, tehát sűrűbb pótlásokról fokozottabban kell gondoskodni. Gyárainknak már a múltban is módjukban volt értékcsökkenési tartalékot képezni, ám évenként legfeljebb 7 százalékkal növelhették ezt a tartalékot. Az utánpótlási, illetve értékcsökkenési tartalék képzése azonban csak a- megfelelő kulcs szerinti adó lerovásával 'történhetett meg. Gyáraink szükségesnek tartják az utánpótlási és értékcsökkenési alap nagyobb összegekkel való honorálását. Ezt az álláspontot az Megműveltetik az elhanyagolt mezőgazdasági ingatlanokat Dr. Szász Lajos közellátásügyi miniszter tájékoztatást adott a közellátás időszerű kérdéseiről. — Az elmúlt évek tapasztalatai — mondotta a miniszter többek között — arra késztettek, hogy a közellátásnak első és legfontosabb tényezőjét, a közélelmezést új alapokra hew lyezzem. A jövő gazdasági évtől kezdve életbelép az új terménybeszolgáltatási rend. Ennek keretében beszolgáltatási kötelezettséget róttunk a mezőgazdaságra, hogy annak beszedése után oly készletekkel rendelkezzünk, amelyekkel az ország ellátatlan lakosságának élelmezését megoldjuk. E rendszer a termelők előtt ma már részleteiben is ismeretes. Mindenki tudja, hogy július 1-étől kezdve milyen kötelességek lerovásával törlesztheti adósságát a közellátással szemben. E rendszerben mindenki pontosan előkészített tervek szerint fog dolgozni a közélelmezés biztosítása érdekében. — A mezőgazdaság munkáján és termelésén felépülő új beszolgáltatási renddel párhuzamosan azonban ipari ellátásunk gyökeres átszervezése is mellőzhetetlen. De az ipari ellátás terén más a helyzet, mint a mezőgazdaságnál. Az iparban ugyanis a nyersanyaghiányt bizonyos irányokban leküzdeni nem tudjuk. Az ipari ellátás terén tehát törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy a rendelkezésre álló készletekből a társadalom széles rétegei által használható cikkeket állítsunk elő s a termelt javaknak igazságos és szociális elosztását megszervezzük. A ruházkodásban ma az egyéni ízlésnek háttérbe kell szorulnia. A vásárlási lehetőségeket pedig olymódon kell irányítanunk, hogy az egyik oldalon árúhiány, a másik oldalon pedig árúhalmozás ne állhasson elő. E cél elérése érdekében meg kellett akadályoznunk azt, hogy a nyersanyagokat divat- és fényűző cikkekké dolgozzák fel. Ezért a gyárakat arra köteleztük, hogy a nyersanyagodat csak bizonyos közszükségletet kielégítő cikkek gyártására fordíthatják. Ezt követőleg rendeztük a kereskedők- intézményes áruellátását s megfelelő árak megállapításával és az árak betartásának ellenőrzésével megteremtettük a fogyasztó számára az árú megvásárlási lehetőségét. Végül a fogyasztást irányító rendelet segítségével biztosítottuk a fogyasztó számára legszükségesebb ruházati cikkeket és megvéd- tük azoktól a lelkiismeretlen emberektől, akik eddig pénzüket különböző cikkek halmozására fordították. — A közönség köréből sokan úgy fogták fel ezt a legutóbbi rendelkezést, mintha ez a ruházati cikkek beszerzése terén korlátozást jelentene. Pedig ez az intézkedés nem korlátozás, hanem a fogyasztás igazságos arányosítása, mert mindenkinek biztosítja a lehetőséget bizonyos mértékű, vásárlásra. Ne akarja mindenki azonnal kiváltani azokat a cikkeket, amelyek megvásárlására őt a rendelet feljogosította és mondjon le mindenki arról a rossz szokásról, hogy az árúkiosztás alkalmával féktelen halmozási vágytól eltelve kifosztotta az üzAz elhanyagolt mezőgazdasági ingatlannak megműveléséről két fontos rendeletet adott ki a földmívelésügyi miniszter. Az egyik rendelet szerint, ha a községi elöljáróság arról szerez tudomást, hogy a község területén fekvő mezőgazdasági művelés alatt állott, vagy ilyen művelésre alkalmas ingatlanon a szükséges munkálatokat nem végezték el, a rendes hasznosítást nem készítették elő, tehát attól kell tartani, hogy az ingatlan teljesen parlagon marad, az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnek azonnal jelentést kell tenni. A gazdasági felügyelőség felhívja a birtokost, hogy a termelés érdekében szükséges munkálatokat a megfelelő idő alatt végezze el. Ha a birtokos a termelés rendje szempontjából káros állapotot nem szünteti meg, a felügyelőség az ingatlan megművelésének elvégzésére egy arra vállalkozó birtokkezelőt jelöl ki. A másik rendelet kimondja, hogy az elha-» nyagolt mezőgazdasági ingatlant haszonbérbeadás útján is lehet hasznosítani. Elhanyagolt mezőgazdasági ingatlan esetében a vármegyei gazdasági felügyelőség az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál terjeszt be javaslatot bérbeadásra. A járásbíróság közben- jöttével történik az egyezség és a haszonbér összegére, a hasznosítás egyéb körülményeire, valamint a feleket terhelő kölcsönös kötelezettségek teljesítésére. De ha egyezség nem történik, a haszonbérbeadás föltételeit a járástbíróság állapítja meg. Ebben az esetben a járásbíróság határozata ellen nincs helye jog1- orvoslatnak. A vármegyei gazdasági felügyelőség javaslata alapján bírósági eljárás útján az elhanya= golt mezőgazdasági ingatlannak legfeljebb 6 évi időtartamra szóló haszonbérbeadásával nyer biztosítást a termelés rendje. A rendeletek a termelési rend biztosítása mellett azt a célt is szolgálják, hogy egyes munkálatoknál segítséget nyújtanak azoknak a gazdáknak, akik a háborús viszonyok következtében olyan helyzetbe jutottak, hogy ingatlanaik megfelelő műveléséről saját erejükből gondoskodni nem tudnak. Újabb vidéki körzeteket állít fel a TÉBE A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete a vidéki hitelélet további megszervezése érdekében a közeljövőben új körzeteket állít fel. Legközelebb Kassa és Ungvár székhellyel kezdik meg működésüket az új vidéki TÉBE körzetek. A kassai TÉBE körzetben a felvidéki, az ungvári körzetben pedig a kárpátaljai vidéki pénzintézetek tömörülnek és kapnak majd megfelelő képviseletet. (MVS) illetékes tényezők magukévá tették és kilátásba helyeztek különböző kedvezményeket az újonnan alakítandó ilyen tartalékok képzése esetére. Ezt az ügyet a GyOSz minden részletében letárgyalta s a kormánykörökkel folytatott megbeszélései alkalmával azt az ígéretet kapta, hogy a kormány hajlandó adómentesen engedélyezni az értékcsökkenési tartalékalapok létesítését, ha ezek egy részét a megállapítandó kulcs szerint a vállalatok állampapírokba fektetik. Hír szerint a felújítási1 tartalékok létesítésénél a gépi berendezések beszerzési áraiból indulnak majd ki és ezzel az egész ipart tartalékképzésnél egységes nevezőre hozzák. Úgy tudjuk, hogy a vállalatoknak már a mostani adóvallomásoknál módjukban lesz ezt a leírást eszközölni, vagyis utánpótlási tartalékok képzésénél az adómentességet igénybevenni. (MVS)
