Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-21 / 114. szám

MAOTAtfÉLET 1943 május 21. Moszkva élete a harmadik német támadás küszöbén Amióta a szovjet az ur Oroszországban, mindig nehéz volt megbízható értesüléseket szerezni arról, hogy mi történik ebben az egész földrésznek is beillő államban, amelynek zsar­nokai nagyon is jól tudták, hogy miért kell meggátolniok az igazság kiszivárgását. Idegen­nek igen nehéz volt bejutni a féltékenyen őr­zött „paradicsomba“ és ha be is jutott, a nem is nagyon feltűnő, de annál hatásosabb ellen­őrzés gondoskodott arról, hogy csak annyit lássanak, amennyit a Cseka engedélyezett. A légmentes elzárás politikája azóta még mere­vebbé vált, a háború óta azonban a Kreml kénytelen volt nagyobb számú angol és ame rikai újságírónak bebocsátást engedni és szá­mot vetni azzal, hogy ha Moszkvából csak cen­zúrázott jelentéseket küldenek is újságaiknak, hazatérésük után aligha fogják már magukat szólásszabadságukban korlátozni. így, bár ter­mészetesen alapos késéssel, mégis csak értesül a világ legalább is arról, amit a leggondosabb ellenőrzés sem tud elrejteni Moszkva minden­napos háborús életéről a figyelmesen vizsgá­lódó újságíró elől. Rádió helyett telefonhírmondó A szovjetkormány érthető módon nem tartja kívánatosnak, hogy a nép önálló véleményt alkothasson magának a világ eseményeiről: a rádiókészülékeket nyomban a háború kitörése­kor egytől-egyig elkoboztatta és a drót nélkül való hirközvetités helyett a telefonhálózatba bekapcsolt hangszórók utján tájékoztatja a szovjetpolgárokat mindarról, amit jónak lát tu domására hozni Azok a városiak, akiknek te­lefonjuk volt, közvetlenül is belekapcsolódhat-' nak ennek a hírszolgálatnak az élvezésébe. Szovjetoroszországban 18 lói 55 éves korig a magasabb rangú állami és párthivatalnoljakat kivéve minden férfi katonai szolgálatot teljesil. Moszkva tehát kizárólag a nőknek köszönheti, ha még egyáltalában lakott és lakható városnak számíthat. Sokan azonban még közülük sem tudták elkerülni azt a sorsot, hogy egyenruhába kerüljenek. Helyüket a hadianyaggyárban és közműveknél iskolásgyerekek és elaggott öre­gek foglalták el. A szovjethadsereg óriási em­berszükséglete ellenére a lakáshiány állandóan rosszabbodik. Szálláshoz tulajdonképpen csak a helyőrséghez tartozó és átutazó katonáknak van joguk és ezt feltétlenül meg is kapják: ha másként nem, néhány pogári személynek egy­szerűen az utcára való kikergetése árán. A helyzetet még jobban megrontották a né­met bombázások. A lerombolt, vagy leégett házak közül egyet sem hoztak lakható állapot­ba : soknak csak a tűzfala mered az égnek, a keret nélkül maradt ablakok mögött minden üresen tátong és az elárvult lakásokban csak pa'kányok tanyáznak. A légvédelmi óvóhelyek csak a katonáknak vannak fenntartva Annak idején a rendszeres bombatámadások idején a lakosság a földalatti vasút állomásain keresett bombától biztos menedéket. Azóta itt is változás állott be: a metro földalatti helyi­Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI hozzatartozójanaK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi le vél­sz ekrénybe. Gondoljunk zalai honvédleinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. ségeiben csak az átutazócsapatok kaphatnak helyet, egyébként számos esetben bebizonyoso­dott, hogy a földalatti nem nyújt teljes biz­tonságot. A nyomor egyenesen leírhatatlan és már jobb állású közhivatalnokok osztályába is be­hatolt. A városi lakosság arcán mindenütt ott ülnek a nélkülözések szemmellátható nyomai. Az emberek legnagyobb része mezítláb, vagy rongyokba burkolt lábbal jár az ulcán. A pék­üzletek előtt félkilóméteres sorok kígyóznak. A város — és természetesen más városok is — sokszor minden élelem nélkül volt. A falusi iaiosság egyetlen tápláléka a bur­gonya. Ha valamiképpen húshoz, vagy sóhoz akar jutni, harminc negyven kilómétert kell gyalogolnia a városba A vasutat polgári sze­mélyek nem vehetik igénybe. A zabliszt, mely az orosz nép mindennapi levesét szolgáltatta, majdnem teljesen eltűnt a piacról. A feketepiac Moszkvá­ban is tivornyázik Egy munkás átlagos havi keresete 170 rubel, de ez arra is alig elég, hogy éhen ne haljon. A lakosság minden csak valamiképpen is nél­külözhető holmiját a zsibvásárra hordja, hogy némi pótlólagos jövedelemre tegyen szert. De nélkülözhetetlen holmi természetesen már csak a legkevesebb „háztartásban“ akad. Az árak a világ egyetlen más országában sem emelked­tek ilyen ijesztő magasra. Egy kiló kenyér hat pengőbe, egy női blúz — amennyiben egyáltalában vásárolni lehet — 13 000 rubelbe, azaz mintegy 4—5 ezer pengőbe kerül Az élelmiszerjegyeket mindenki megkapja, de ez természetesen korántsem jelenti, hogy vásárolni is lehet velük. Az üzletekben min dennaposak az ilyen beszélgetések : — Az árueloszió központ még nem adta ki a kenyeret. Gyere, elvtárs, holnap Másnap megint megismétlődik ez a jelenet. A harmadik napon a kereskedő sajnálattal vállat von : — Túl későn jössz elvtárs! Ma már min­dent kiosztottunk. — Egy kis türelemre van szükség elvtárs I A hivatalosan ellenőrzött piac mellett pedig vígan virágzik a feketepiac is. Tíz deka vaj „félhivatalos“ zugára 40 —50 pengő körül mozog, egy kiló burgonyáé 15—20 pengő, egy kiló húsé 60-80 pengő. Ezeket az árakat ter­mészetesen nem mindennapi halandók tudják csak megfizetni. A sokat emlegetett egyenlőség és testvériség Moszkva lakósságát három egészen pontosan elhatárolt osztályba lehet sorozni. Az elsőt a vörös, hadsereg alkotja, melynek tagjai ruházat dolgában feltűnő jól állnak. — Minden katoná­nak kifogástalan egyenruhája és több rendbeli alsóruhája van és élelmezésük is összehason­líthatatlanul jobb. A második osztály a magasrangu tisztviselők vékony rétegéből kerül ki. Ilyen hivatalnok havi fizetése a 10.000 márkát is eléri, de ezen­kívül még számtalan, még nagyobb értéket jelentő előnyt is élvez. A Kreml szomszédságá­ban lévő nagy szállodákban két-három szobás lakosztályt, ezenkívül pedig korszerű kellékek­kel berendezett magánlakást tarthat fenn. A lakbér tulajdonképpen csak papiroson szerepel, mert ilyen nagy ur természetesen nem fizet. A szolgálati személygépkocsi külön vezetővel éjjel-nappal rendelkezésére áll. Az élelmiszer­adagolási rendszer hivatalosan a magasrangu hivatalnokokra is vonatkozik, gyakorlatilag azonban minden előkelő vendéglőben jegy nél­kül étkezhet. Ezeket az előnyöket a magasrangu katonatisztek is élvezik. A harmadik osztályt a nép széles rétegei képezik, a jogtalan ezernyi drákói rendsza­bállyal korlátozott, a legsanyarubb viszonyok között sínylődő tömeg. Moszkvában hosszú ideig nem voit sem viz, sem villany. A petro­\ leum ugyancsak hamar kifogyott és a tüzelővel való ellátás az egész tél folyamán csak a köz­hivatalokra szorítkozott. * Csak egy iskolában folyik még oktatás Ilyen viszonyok között a hangulat sem lehet a legjobb és erről magának Sztálinnak is tu­domása van. A hangulat javítása érdekében a Kreml ezidén kivételesen megengedte, hogy az egész orosz lakosság megünnepelhesse az or­todox karácsonyt. Moszkvában húsz templom volt nyitva. Húsz templom négy-négy millió embernek, mint különös kedvezmény! A hangulat „felszinentartásának“ másik esz­köze a kémkedés. A kivégzések sosem szüne­telnek, még a családtagok sem lehetnek biz­tonságban. A háboius szovjetnevelés egyetlen tárgya a kémkedés. Az iskolák mind zárva vannak, egyedül a Skotmirjad utcában székelő Lenin-intézetben folyik változatlanul az oktatás. A tanterv meglehetősen egyhangú: a kémke­dés és a munka megakadályozásának műszaki tudománya. A kémek különösen a külföldi dip­lomatákat kisérik megkülönböztetett figyelem­mel. A diplomaták sohasem tudhatják, hogy szobáikban nincsenek-e titkos mikrofonok el­rejtve. A konzulátusok és követségek személy­zete biztonság okából jobbnak látta, hogy egé­szen lemondjon a telefon használatáról Ez a helyzet Moszkvában most, a tél elmúl­tával és a harmadik német nyári támadás kü­szöbén. Vájjon milyen lesz a jövő télen ? A helyzet biztos léptekkel előrehaladó rosszabbo­dása nem igér sok jót Moszkva népének. (MN) Nagy kedvvel tanulnak főzni Zalaegerszegen a háztartási vándor­tanfolyam növendékei Zalaegerszegen a Gazdasági Egyesület Kos­suth Lajos-utcai székházában ü ötté fel tanyá­ját a földmivelésügyi minisztérium által fenn­tartóét Mztartási vándorianfolyam A tanfo­lyamnak 18 növendéke van, akik Kiss Szilvia és Sarkady Irén tanárnők vezetésével sajátítják el a háztartási és egészségügyi teendők, vala­mint az ízletes és takarékos főzés számtalan csínját binját. A növendékek legnagyobb része hivatalnokleány, azért úgy osztott? k be a főzés idejét, hogy délelőtt helyett délután fél négykor kezdődik. Először jönnek az elméleti tárgyak, azután a kis gazdaasszony- jelöltek hozzáfog­nak a sütés-főzéshez. Kiss Szilvia tanárnő szerint a leányok nagy kedvvel tanulnak, mert hát bizony minden leány arra törekszik, hogy majd megállja a helyét a saját háztartásában is, ha* arra kerül a sor. A növendékek között van Tamási Mica, a polgármester leánya is. Úgy értesültünk, hogy a nyár folyamán, való­színűleg augusztus 20 tói kezdve, lesz egy második, sőt mivel ez már a második, egy harmadik főzőtanfolyam is. Mint a tanárnő megjegyzi, máris van 10 — 15 jelentkező az uj tanfolyamra. Balatoni haiózási menetrend Érvényes 1943 május 17-től Június 23-ig Tihany, Balatonfüred, Siófok: Tihany : indul 8 20, 14 40, 15 30, 18. Balatonfüred: érkezik 8 40, 15, 15 50, 18 20, indul 8 45,15 55, 18 25. Siófok: érkezik 9 40, 16 50, 19 20. Siófok, Balatonfüred, Tihany : Siófok : indul 11 -20, 19,21 órakor. Balatonfüred: érkezik 1215, 19 55, indul 12 20, 15 05, 20, 22 Ti­hany: érkezik 12 43, 15 25, 20 20, 22 20. Révfülöp—Balatonboglár: Révfülöp: indul 8 30. 16 30, 20 45 B-boglár: érkezik 8 55, 1655, 21 10. B-boglár: indul 12 30, 18 30, 2150. Révfülöp: érkezik 12 55, 1855, 2215. Badacsony—Fonyód : Badacsony : indul 7 50, 13 15, 20 Fonyód : érkezik 8 50, 14 15, 21. Fonyód: indul 6 50, 11, 16 30. Badacsony: érkezik 7 40, 11 50, 17 20. Révhajó Tihanyrév—Szántódrév : Tihanyrév : indul 8, 10 30, 14 05, 16 Szántódrév: indul 8 50, 12 30, 14-25, 19 50.

Next

/
Thumbnails
Contents