Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-18 / 111. szám

2 ITAW/aKRIFT 1943 május IS. A Dontól az Oskollg (A honvéd haditudósító század közlése.) A januári események kavargásából csak most bontakozik ki pontos és hűséges kép a ma­gyar csapatok kemény és elszánt harcairól. Eddig elsősorban kiemelkedő teljesítményeket, az egyéni bátorság és helytállás példáit sikerült megörökíteni, de nagyvonalú áttekintésre csak most nyílik alkalmunk. A kiskunsági baka harcairól emlékezünk meg ezúttal, egy város remek védelméről, amelyről még sokat beszél­nek majd katonák és polgárok, táborban és a csendes otthon meghitt sarkában. A kiskunsági könnyű hadosztályt dón menti állásaiban érte az általános orosz támadás hire. Már az első napokban megtették a szükséges intézkedéseket és várták a fejleményeket. Janu ár 13 án azt a feladatot kapta a hadosztály, hogy az úgynevezett Peludan vonalat minden érővel tartsa. Az orosz nyomás közben egyre fokozódott: kiürítettük a közeli Deviza közsé­get, majd másnap reggel a szövetségesek ellen- támadást határoztak el. Tizenötödikén elveszett a fontos Ternovoje és igy a tervet nem lehetett végrehajtani, sőt estére vissza kellett venni a vonalat a hátsó védelmi állásba. Megindult az események zu- hátaga. A nyitány komoly ellenséges erőket sejtetett, a következő napok súlyos harcokat Ígértek. A hadosztályhoz beosztott pestkörnyéki gyalogezred jelentette: — Ternovoje felől ellenséges erők nyomul­nak előre, az ezred oldalát és hátát veszélyez­tetve ! Ilyen előzmények után a hadosztály azt a parancsot kapta: rendezkedjék be védelemre a vidék kulcspontjaként szereplő Osztrogoskban, a várostól mintegy négy-öt kilóméternyire. A Don mentén ekkor már mindenütt dúlt a he­ves, elkeseredett harc. A város magára maradt védőivel. Most már bizonyosnak látszott: a többi csapatok szabad mozgása érdekében a hadosztálynak vállaln a kell mindent, akár a teljes körülzárást is. Csak áldozatok árán biztosítható a magyar hadsereg elkerülhe- tétlen visszavétele. Nehéz hófellegek úsztak a város felett, a Tiohaja Szoszna folyócska jegén üvöltve rohant a. pusztai szél. Az idei tél egyik legkeményebb napja volt január tizenhetedike. A máskor zsi­bongó szegény-bazár, a keleties piac elhagyot­tan nyúlt el a pravoszláv templom tövében. A paplankabátos orosz asszonyok, vén kuszáit szakállu árusok nem kínáltak tojást gyufáért cserébe, még szemeeskit is alig árultak a nép- télén vásáron. A város beburkolózott hó- és jégköpenyébe. A utcákon csak olykor sietett végig egy-egy riadt szemű, óvatos tekintetű férfi. Kint az állásokban szorosabban markolta meg fegyverét a honvéd. Golyószóró, géppisztoly alig működött, megszo­rította závárzatát a fagy. Pedig nagyon kellett minden puska, minden tűzfegyver: az orosz gyalogság egyre szükebbre húzta a gyűrűt Osztrogosk körül. — Rybnoje elveszett 1 — jelentették később. Az ostromkör bezárult, a város körül húzódó arcvonal végképp megmerevedett. Néhány óra múlva üzenet érkezett a hadosztály-parancs­nokságra ; — Ha a magyarok este hét óráig beszünte­tik a harcot és átadják Osztrogoszkot: megfe­lelő bánásmódban részesülnek. A hadosztály parancsnoka: vitéz H-K. I. vezérőrnagy válaszra sem méltatta a felszólítást. Mégegyszer számbavette erőit és körültekintően szervezte meg a szorongatott város védelmét. A védőkörleteket és a helységet szakaszokra osztotta fel. Elhatározása szerint a régi főellen­álló vonalat, vagyis Osztrogoszk körzetét kel­lett védeni. Ily módon biztosította a rendszeres váltás lehetőségét. A honvédek szabályos idő­közökben kissé felmelegithettéK dermedt tag­jaikat. Az események most már kergették egymást. Az éjtszaka légitámadásokkal igyekeztek meg­zavarni a támadók a védőket A következő nap erős tüzérségi és aknavető- tüzzel kezdődött. Az ostrom reggeltől besötéte- désig tartott. A támadás különösen északra és északkeletre súlyosbodott. A nyomás következ­tében kénytelen volt a hadosztály közvetlenül a város szegélyén állást foglalni. A Osztrogoszktól északra fekvő hármas ut elágazódásánái harcoló rész hosszú időn át tartotta még a főellenálló vonalat, pedig elszi­getelték a többi védőktől. A leghevesebb harc­ban kiderült, hogy súlyos bonyodalom gátolja a védőket: Friedrich Géza főhadnagy, a lőtiszt, jelentette: — A lőszer a legnagyobb takarékosság mel­lett is, csupán másnap délutánig elégi Az elszánt védelem ezekután csak abban az esetben látszott továbbra is megokoltnak, ha az ígért felmentés, illetve segítség idejében megérkezik. Azonkívül lőszerről kellett gondos­kodni. Délután közölték : repülőgépen küldenek utánpótlást A hadosztályparancsnok elhatározta: ha nem érkezik felmentés, a védők kitörnek a körülzárt városból. A további küzdelem vérpazarlás. A csapatok lelkesen fogadták a kitörés tervét és készültek a veszélyes feladatra. Megvirradt az ostrom negyedik napja. A fel­mentés reménye mind távolibb lett, a megváltó repülőgép nem tűnt fel a levegőben. A lőszer­re nem lehetett többé számítani. A város birtoka percről-percre kérdésesebbé vált. Lőszer már alig volt. A helyzet délutánra teljesen reménytelen lett. Az ellenség számos helyen áltörte a védővo­nalat. Nem maradt más hátra: el kellett hagyni a várost, amelyet a legnehezebb körülmények kö zölt igy tartottak a kiskunságiak. Parancs sze­rint a hadosztálytörzs az utolsó lépcsőben szándékozott kivonulni Osztrogoskból. Este kilenc óra 23 perckor kezdődött meg a város tervszerű kiürítése. Ezzel megindult a harc második szakasza. A hadosztály kitört a gyűrűből. Az elhatáro­záshoz híven: a törzs legutolsónak hagyta el a kifelé vezető peski hidat. Az éjtszaka kijutottak a városból, az oszlop éle elérte másnap Gnilejet. Addigra tűzharcban találta az előtte mene­telő szövetséges csapatokat. Mindemellett to­vább tudták folytatni útjukat az egyre fokozó­dó hidegben. Szűk utón, szüntelen harcban haladtak to­vább. Lőszerük ekkor már úgyszólván nem volt, a körülzárást megelőző időszak beszámí­tásával nyolc napos kíméletlen küzdelem állt a hadosztály mögött. Az utolsó éjtszaka tizenhat kilómétert mentek harcolva. A hadosztály kifá­radt, de nem csüggedett. Elképesztő nehézsé­gek között, hóban, fagyban folytatták a mene­tet a Tichaja Szoszna partján Nikolajevka felé, újabb feladatok megoldására. Időnként ellensé­ges repülők tűntek fel Alacsony támadással, tűzzel árasztották el a vidéket. Egyik helyen a magaslatok peremén ellensé­ges harckocsik jelentek meg. Elkeseredett küz­delem fejlődött ki. A magyarok összekeveredtek az előttük haladó német csapatokkal. Súlyos órák következtek: a magyar hadosz­tálynak most más utón kellelt kitörnie. Keresz­tül vágtak egy nádason. Mély völgybe jutottak. A támadók tűzzel árasztották el a szakadékot Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot ' és újabb ellenséges harckocsik vették üldözőbe a magyar csapatokat. Az ellenséges páncélo­sokkal szemben ekkor már nem tudták ered­ményesen felvenni a harcot: nem volt megfe­lelő páncéltörő fegyver. Közben orvlövészek is elősomfordáltak az ellenséges sorkatonaság tá­mogatására. ; <■ ■ -x Nem maradt más, csak a kiskunsági baka becsülete és a péstvidéki honvédek élpusztit-1 hatatlan kedve. H ' ­A megfogyatkozott, lőszer nélkül harcoló hadosztály részei csoportokban gyülékeztek a befagyott Tichaja Szoszna mentén, átvágva magukat az orosz tömegeken és Nikolajevkát megkerülve Ilovszkojén -és Budnyeojén keresz­tül az Oskol völgye felé meneteltek. A hadosztály mindvégig teljesítette, feladatait,, eredeti és későbbi állásait a kitűzött időpontig megtartotta. Védte a Potudán" vonalat a szö­vetségese* beérkezéséig, csak parancsra és minden esetben rendezetten vonult vissza újabb és újabb védőállásaiba Osztrogoskban körül­záratta magát, a várost eredményesen védte és csak parancsra tört ki, majdpedig mintegy 120; kilóméteres övezeten verekedte át magát, hogy a számára kijelölt területre érjen. Emberfeletti teljesítmények, páratlan nélkü­lözések s harcok között, bizony súlyos veszte­ségeket szenvedett, ez a szinmagyar seregtest. De becsületét, vitézsége jótiirét nemcsak megtartotta, hanem öregbítette is. KORODA MIKLÓS. Árdrágításért elitéit zalaiak Tamás József alsónemesapáti földmives réti­szénát a hatósági árnál magasabb összegért adott el. A törvényszék 10 napi fogházra vál­toztatható 100 pengőre büntette. Ugyancsak ilyen bűncselekményért 5 napi fogházra változ­tatható 50 pengő pénzbüntetésre Ítélték Szabó Sándor szentgyörgyvölgyi kisbirtokost. Takar­mányrépa drágításért Rózsa Jánosné pózvai törpebirtokos 5 napi fogházra változtatható 30 pengő, Németh Imréné ottani lakós pedig 4 napi fogházra változtatható 20 pengő pénz- büntetést kapott. Sertésdrágitással elkövetett uzsoráért Bognár Jakab söjtöri földmivest 14 napi fogházra változtatható 70 pengő pénz- büntetésre ítélték. Az ítéletek jogerősek. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósitó fővárosi je­lentése szerint május 7 tői 13-ig az élő- és vágottbaromfi piacon az árak nem változtak. — A tojáspiacon a közellátásügyi miniszter rendelete értelmében május tizenharmadika óta a tojás nagykereskedelmi ára ládatételben osz­tályozásán 5*08 pengő, kiolvasva 5 16 pengő ; repedt ládatételben 4 70 pengő, kiolvasva 4 78 pengő. A tejtermék piacon a legmagasabb ha­tósági árak voltak érvényben. — A zöldség és főzelékfélék piacán a melegágyi saláta (fejes), a paraj és az apró hegyes zöldpaprika ára 5, a kalarábé, a töltenivaló zöldpaprika és a hó­napos retek ára 10, a karfiolé és az uborkáé 100, a zöldborsóé pedig 300 fillérrel csökkent, viszont a sóska ára 20 fillérrel emelkedett ki- lónkint. — A gyümölcspiacon a nemesfajtáju alma ára 70 fillérrel emelkedett kilónkint. Ezen a héten megjelent — mint újdonság — a cse­resznye 10, a kerti nemesitett szamóca 10, az egres pedig 3 50 pengős kilónkinti kezdő áron. öltözködjünk Tóth Gyufa Kész nöikabát és ruhaosztály m Kész nöikabát és ruhaosztály Úrid Ivat és szöveteladás úri és női szabóságából

Next

/
Thumbnails
Contents