Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-14 / 108. szám

1943 május 14.

n/^íMifiET

3

A háborús sebészet az idők sodrában

„Cheirurgos“-nak nevezték a régi görögök a katonai „seborvost“ és ez a szó azóta az orvostudomány nemzetközi műszava lett, melynek csengése a mostani háborús időkben ismét közeledni kezd eredeti jelentéséhez. Végeredményben természetes is ez, hiszen köztudomású, hogy a sebkezelés tökéletesítésében a háborús idők még mindig nagy szerepet játszottak.

Az emberi testen végzett sebészeti beavatkozások története már a legrégibb őskorba nyúlik vissza. Ha a legrégibb felsöegyiptomi sir- leleteknél „csak“ combtöréseknek sinberakással való gyógyításáról van is szó, ez mindenesetre minden elismerést megérdemlő magas színvonalon mutatja be az óegyiptomi orvostudományt. A középkorban azonban az ókor fáradságosan összegyűjtött sebészeti ismeretei majdnem teljesen feledésbe merültek. Az asszír- babiloni ékirások hasonlóképpen az ókori orvostudomány virágzásának tanúi. Hamurábi például világhírű törvénygyűjteményében, a világtörténelem első törvénykönyvében — ez természetesen nem „könyv“, hanem kőoszlop alakjában maradt ránk — már

az orvosi felelősség kérdését is törvényesen szabályozza

Annak, hogy az utókor az egyiptomi orvostudományról mégis többet hallott, csak az a véletlen az oka, hogy Egyiptom földjéről na- gyobbszámu sebészeti, nőgyógyászati, gyógyszertani és állatorvostani leírást tartalmazó papirusz maradt fenn.

A régi Görögország orvosairól először az Iliász és Odisszea tudósit. Eszerint már akkor is voltak orvosok, akiknek az volt a feladatuk, hogy a csata után a sebesülteket bekötözzék, erősítő italokat nyújtsanak nekik és elszállásolásukról gondoskodjanak. Céhük védnöke Asklepios, Apollo fia, a tesszáliai eredetű gyógyító isten volt, akiről botra tekerödött kígyót tartó szakállas ember alakjában számtalan kőbe vésett vagy márványba mintázott ábrázolás maradt az utókorra. A kígyós bot, az úgynevezett Aeskulap-bot egyébként a mai orvostannak is közismert jelképe

A korszerű tudományos orvostan azonban az Aeskulap-bolná! többet is örökölt a görögöktől. Hippokrates a legnagyobb görög orvos, aki egyúttal joggal számíthat az emberiség egyik legnagyobb orvosának is, volt az, aki

az orvoskés művészetét először gyakorolta szigorú tudományos alapon.

Rendszeresen gyűjtött betegség felismerési, nő- gyógyászati és sebészeti tapasztalatait tartalmazó könyveit az újkori tudomány arra is érdemesnek tartotta, hogy „Corpus Hippocraticum“ néven külön gyűjteményben is összefoglalja. A görög iskolák a orvostudományban még a római birodalomban is vezetőszerepst játszottak. A görög orvosi tapasztalatok gyakorlati fel- használásában azonban a római szervezőképesség szerzett nagyobb érdemeket. A rómaiak már igazi katonai kórházakat állítottak fel, amelyek betegeiknek túlnyomó részét állítólag teljesen egészségesen tudták elbocsátani. Sőt

Augusztus császár betegeinek üdfilőottho. nokat is építtetett.

Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem

KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK,

vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kel ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levélszekrénybe.

Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvárogva várják a jő zalai újságot

Aulus Cornelius római iró, aki Tiberius idejében élt és főképpen görög orvostani munkára támaszkodott, „De Medicina“ című munkájában már hólyagkő műtétekről, plasztikai műtétekről, sérvoperációkról stb. is említést tesz. Antyllos görög orvos a Krisztus utáni második században már a sebeknek bélhurral való bevarrását is gyakorolta.

Marcus Aurelius római császár udvari orvosa, a nagy Galenus az orvostan történetében azzal szerzett magának halhatatlan nevet, hogy a görög tapasztalatok összegyűjtése után

az orvoslás tudományát egységes rendszerré fejlesztette.

Bonctani ismereteinek gyarapítására állatokon végzett kísérleteket. Munkái a vérkeringés, emésztés és az idegrendszer nagy összefüggéseit igyekeztek a maguk módján tisztázni.

Az indiai orvostudomány története hasonlóképpen ősrégi hagyományokra hivatkozhat. A Sakruta tanúsága szerini a Krisztus utáni második században már annyira fejlődött a sebészet, hogy például a vizkórságok hasfalszurás- sal való gyógyítása is alkalmazásba került. A szemhályog műtét még régebbi múltra tekinthet vissza. Hasonló a helyzet az urólógia terén, mely a mai orvostudományban jellemző módon csak aránylag késön emelkedett az önálló orvostudományi terület rangjára.

Jellemző, hogy már a szépségmütétek is előfordultak. Az 1800 év előtti Indiából például egy orrplasztikai műtétről is adataink vannak. Ez az aránylag magas tudományos színvonal természetesen nem akadályozta, hogy a gyógyítás művészetének gyakorlásában a természet rejtett erői, a démonok és a szellemek is nagy szerepet játszhassanak.

A klasszikus ókor virágzó orvostudománya után a középkorban rendszeres sebészeti ismereteknek nyomát is alig lehet találni. A hadseregek nyomában járó köoperálók, hályogsebészek, fogtörök úgy gyakorolták mesterségüket, ahogy éppen mestereiktől tanonckorukban eltanulták Fejlődésről szó sem volt.

A könnyebb beavatkozásokat a borbélyok végezték,

akiknek „tudománya“ rendszerint csak a válogatás nélkül minden betegségnél alkalmazott érvágásban és köpölyözésben állott. Amikor a középkor vége felé az orvostan, mélypontját elhagyva, emelkedésnek indult, a sebészet még mindig csak gyermekcipőben járt. (MN)

■Ml M ..

lOrOtt, elhasznált

sramofonlemezt

vásárol

KAKAS ÁGOSTON

könyv, papír, Írószer, zenemű és hansszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131.

— Pályázatok zalai állásokra. A belügyminiszter 15 napi határidővel pályázatot írt ki a hivatalos lapban Zalaegerszeg megyei városnál a X. fizetési osztályba sorozott és jogi képesítéshez kötött közgyámi állásra. Ugyancsak a belügyminiszter 30 napi határidővel pályázatot hirdetett a bántornyai, cserföldi, da- másai, muracsányi, murasiklósi, muraszeme- nyei, muraszentmáriai, nagykapornaki, nagy- léngyeli, zalaszentbalázsi és zalaszentgrót— zalajobbparti körorvosi állásokra.

* Jól mosható kötények csinos kivitelben

nagy választékban találhatók a Schütz Árúházban.

HÍREK

— Hősök ünnepélye Zalaegerszegen. Ma a

zalaegerszegi városházán, a különböző ténye: zők bevonásával értekezlet volt, amelyen elhatározták, hogy május 30-án a legméltóbb keretekben tartják meg a hősök ünnepélyét. Az ünnepi beszéd elmondására Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselőt kérték fel. A leventeifjúság részéről is állítanak szónokot.

— Hajdú Tibor-emlék táblát avatnak fel Ba- latonfüreden. Balatonfüred gyógyfürdő 200 éves jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségek során a Balatoni Szövetség május 17-én déli 1 órakor avatja fel a gyógyfürdő újjá- építőjének, néhai dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapátnak márványba faragott emléktábláját.

— Vasárnap összejövetelt tart a zalaegerszegi Asszonyszövetség. A zalaegerszegi Asz- szonyszövetség vasárnap, május 16-án délután 4 órakor tartja szokásos havi összejövetelét a Művelődésház kistermében. — Itt említjük meg, hogy a tapolcai műkedvelők legközelebb a Mária főhadnagy című operettet akarják színrehozni Zalaegerszegen a- fővárosi színháztól kikölcsönzött díszletekkel és ruhákkal.

— Tanügyi hír. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pesthy Piroska belatinci és Zámbó Béla cserföldi állami népiskolai helyettes tanítókat rendes tanítókká nevezte ki.

— Egyelőre elmarad a perlaki hősi emléke mű felavatása. A perlaki hősi emlékműnek és országzászlónak május 30-ára tervezett felavatását anyagbeszerzési nehézségek miatt későbbi időpontra halasztották.

Hirdessen a

hasábjain.

— Honvéd hadapródiskolái alapítványi hen lyek betöltése. A Zala vármegye törvényhatósága által létesített két alapítványi helyet a m. kir. honvéd hadapródiskolánál a törvény- hatósági kisgyűlés az alispán javaslata alapján Liszják Vilmos perlaki ‘és Kristofics János Csáktornyái tanulóval töltötte be.

— Adományok a zalaegerszegi hadikórház javára. Mihályfa községben 88.60, Kisvásárhely községben 28.40, Szalapa községben pedig 84 pengő adomány gyűlt össze a zalaegerszegi hadikórházban ápolt sebesültjeink javára.

ADAKOZZUNK a hadbavonultak rászorult hozzátartozói javára a Bajtársi Szolgálat útján.

— Belefulladt egy kisfiú a vízfogő gödörbe.

Tegnap délután Egerszeghegyen Horváth Tibor ötéves gyermek játék közben a szomszéd telkére ment és az ott levő bekerítetlen vízfogó gödörbe csúszott. A kisfiú belefulladt a vizesgödörbe.

— A vértanúk községe zalai honvédtestvéreiért. Nagybakónak község neve az első világháborút követő szomorú években belekerült a magyar nemzet történetkönyvébe. Ennek a községnek töretlen hazafiságú népe négy vértanút adott a magyarságnak a kommunizmus idején. Megölték őket a vörösök, mert a kommunizmus alatt bűn volt hűséges magyarnak lenni. A vértanúkat adó község népe azóta is méltó a hagyományokhoz. A második világháborúban is megmutatja, mi a magyar áldozatkészség és testvéri szeretet. A legutóbb Nagykanizsára hazaérkezett zalai honvédek számára gyűjtést indítottak és az egybegyült sok élelemmel és több hordó borral három szekeret indítottak útnak Nagykanizsára. A Károly-laktanyában megható érzéssel fogadták a község vezetőségét és a parancsnok a honvédek nevében megköszönte Kosa Sándor főjegyzőnek a dús szeretetajándékot.

* Régein bevált tódenkabátok, asőköpenyek, női tavaszi kabátok és ruháik nagy válaszokban Tóth Gyula divatházában.