Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-02-12 / 34. szám

MAÍftmkET A szőialiszt, a világ legtáplálóbb élelmiszere bevonul a magvar háztartásokba A nullás finomságra kiőrölt szójaliszt 270 pengős mázsánkinti áron mint újfajta élelmi szer rövidesen bevonul a magánháztartásokba is. Ha pedig használata elterjed Magyarorszá- gon is, mint ahogy Középeurópa számos álla­mában is egyre inkább tért hódit, akkor ez a sárgasziníi, lisztfinomságu őrlemény valósággal forradalmasítani fogja nálunk is a konyhamű­vészetet és a népélelmezést. Nincs ugyanis mégegy élelmezési cikk, sem állati, sem növé­nyi termék, amely tápérték dolgában a szójával vetekedhetnék. A szójalisztet a szójabab terméséből őrlik. A szója növénytanilag a hüvelyesek osztályába tartozó növény, amely azonban vegytani össze­tétele dolgában lényegesen eltér a nálunk ter­mesztett hüvelyesektől. A bab és a borsó pH- dául, valamint a lencse is túlnyomórészt kemé­nyítőt (cellulózét) tartalmaz, ezzel szemben a szójababban rengeteg mennyiségű fehérje és zsíranyag van, de cukor és lecitintartalma is jelentős. A szója Ázsia keletén : Kínában, Japánban és Indiában évezredek óta az egyik legfonto­sabb népélelmezési cikk, népszerűsége vetekedik a haléval és rizsével. Európában egészen a legutóbbi évekig nem tudott elterjedni a szójabab használata, aminek az a magyarázata, hogy az emberek idegenked­ve fogadták ezt az élelmiszerujdonságot és szívesen elhitték róla azt a véleményt, amelyet külföldetjárt utazók terjesztettek, hogy a szója­bab az európai ember számára élvezhetetlen, azt csak az ázsiai gyomor képes megemész­teni. Ennek az állításnak volt is bizonyos alapja, mert tény az, hogy az ázsiai népek étrendjén számos olyan furcsa étel szerepel, amit Brillat- Savarin leszármazottai semmiképpen nem te­kinthetnek inyencfalatoknak. Bizony akárhány kínai, vagy tibeti ételnek már a puszta „illa­tára“ kénytelen az európai befogni az orrát A szója ugyan nem ezek közül való, azonban mégsem tudta magát sokáig megkedveltetni Európa gyermekeivel egyszerűen azért, mert — nem tudták elkészíteni. Nálunk ugyanis a hü­velyeseket : a babot, borsót, lencsét vízben megfőzik, ezáltal a keményitőtartalom megpu hűl. A szóját azonban minél tovább főzik, annál keményebb lesz, mert a benne túltengő fehérjetartalom megkeményszik. A kínaiak vi­szont nem főzik, hanem erjesztik, de ez az elkészítési mód valóban szokatlan az európai Ízlésnek. A szója európai polgárjogszerzésére irányuló első kísérletek tehát csúfosan megbuktak és ez a sors várt arra a módszerre is, hogy őrölt alakban lisztként, vagy ebből készült pépként fogyasszák. A szójababnak ugyanis kesernyés mellékize volt, emellett — nagy zsírtartalma következtében — gyorsan meg is avasodott. Magyar emberé az érdem, hogy a szóját sikerűit európai fogyasztásra alkalmassá tenni. Ez annál érdekesebb, mert a szójafogyasztás- ban úgyszólván minden más európai állam megelőzte Magyarországot. Németországban már egy évtizeddel ezelőtt hatalmas feldolgozó üzemek ontották a szójaőrleményeket és például már 1935 ben százezer vagon szójababot vittek be Németországba Keletről. A háború termé­szetesen útját szegte az ázsiai szójaszálhtmá- nyok további özönlésének, azonban éppen a behozatali lehetőségek megszűnése adta meg a döntő lökést a szója elterjedésének: 1938 óta már Európában is termesztik -a Henry Ford által „csodabab“-nak keresztelt vitamin-növényt és évről-évre növekszik a szójával bevetett terüle'ek kiterjedése, újabban már nemcsak kül­földön, de nálunk is. Magyarországon a szója termesztésére Dunán­túlon folytak az első sikeres kísérletezések, amelyek eredményeképpen azután más tájakon is meghonosították. Legújabban például Erdély­ben terjedt el egészen nagy arányokban a szójatermelés. Ez annál könnyebb, mert a ma­gyar föld és a mi éghajlatunk kiválóan alkal­mas ennek a növénynek beérlelésére. Különösen jól tenyészik és dús termést hoz a szója a kukoricaföldeken, amellett nem is különösebben igényes növény és a megmunkálásért dúsan fizet. Magyarországon a szójatermesztést tulajdon képpen egy érdekes politikai látogatás indította el. Jóval a második világháború kitörése elölt Papén, aki akkor a német birodalom alkan- cellárja volt, nálunk jártában a magyar kor­mánykörök előtt felvetette a kérdést: miért nem termel Magyarország szójababot, amikor abb<y óriási kivitelre számíthatna és Németország egyedül is kész a mindenkori teljes évi termést lekötni és átvenni. Az ötlet felvetése után valóban megindultak nálunk is az első próbálkozások a szójával, majd amikor azok minden várakozást megha­ladó eredményre vezettek, orvosvegyészeink hozzáláttak a szója élvezhetővé tételéhez. S'á­MAVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij — — —14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi r é. 9-55 1700 1— — —•— 15’17 1747 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-23 16-28 — — 8-30 1520 —■>­i. Bak Hangya szövetkezet é. 9-20 16 26 1-80 ­9 05 15-46 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-54 16 00 4-50 — —•— —•— —•— é. Hévizfürdő i.---*--- ---*--­45 0 — 10-25 17-20 —•— é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14-30 10-35 17 30 — é. Keszthely pályaudvar i. 7-23 —— Bak—Nova Menetdij —•— 9.20 15 30 i. Bak pályaudvar é. 655 13 15 —•— 9-30 15-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 1310 1 70 1010 1615 é. Nova i. 610 1230 Menetdij Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­—•— 1-— 17 47 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 1-70 18 04 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19-30 é. Szentadorján i. 5-20 ‘l mos kísérlet után B e r c z e 1 I y László fel­talált egy nemesitési eljárást, amellyel mara­déktalanul ki tudta vonni a szójababból a ke­sernyés mellékizt adó éterikus olajokat, úgy hogy a tápérték ezáltal nem szenvedett semmi változást. Ma már a dr. Bercelly féle eljárással nemesített szójababot őrlik lisztté és megfelelő eljárást találtak az avasodás megakadályozá­sára is. Háborús aiándék A sok rossz melleit, amit az emberisig a háborúnak köszönhet, néhány apróbb kelleme­tességgel is megajándékoznak minket a rend­kívüli idők. Ilyen jó oldala a háboruszülte vi­szonyoknak, hogy megtanulunk mindennel ta­karékosan gazdálkodni, meglevő értékeinket megbecsülni és esetleg hiányzó, vagy fogyaté­kán lévő közszükségleti cikkeinket mís hason­lóval pótolni. A szójafogyasztás is kétségtelenül ilyen háborús ajándék, azonban semmiképpen sem szabad azt az egyéb „pótszerek“ közé sorolni abban az értelemben, ahogyan például a teát különféle füvek főzetével, a bőrtalpa t mütalppal, a zsirt margarinnal pótolják. Mindezekhez hasonló pótlásokat megéltünk már az első világháború alatt is, de a béke helyreálltával azután el is tűntek ezek a hasz­nálatból éppúgy, ahogy a villamosok előteréről letűntek a kalauzkisasszonyok. A szójával nem ez fog történni. A fehér emberiség történelmé­ben már számos példa volt rá, hogy más vi­lágtájakról átvett és meghonosított olyan ha­szonnövényeket, amelyeket azelőtt Európában nem ismertek. Hol volt például még Nagy La­jos, vagy Mátyás király idejében a bors, a pa­radicsom, a kukorica, vagy hogy a legnélkü­lözhetetlenebbet említsük: a burgonya ? Ma már el sem lehet képzelni az emberi életet nélkülök éppúgy, mint ahogy férfiaink túlnyo­mó része nem tud meglenni a — dohány nélkül. A szója babjában ennek a most folyó hábo­rúnak a folyamán Európában olyan elsőrendű élelmicikk hódit teret, amely lápértékre nézve valamennyi ismert haszonnövényünket felül­múlja, sőt azok tulajdonságait fokozott mérték­ben egyesíti magában. De nemcsak a növényi, hanem az állati termékeket is helyettesíti. A nemesitett szójaliszt 42—43 százalék fehérjét (kazeint) 22—23 százalék állati zsírral egyenlő- értékű zsíranyagot, 24—25 százalék szénhidrá­tot és 3 százalék lecitint (kolinnal keveredett zsirsavas foszforsavai) tartalmaz. A szója vegy- elemzése gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kiló szójaliszt fehérjetartalomra egyen értékű két és egynegyed kiló szinhussal, tizenkét liter tejjel, hatvannyolc tyúktojás­sal, öt kiló kakaóval, huszonhét kiló bur­gonyával. Kalóriaérték tekintetében a szójaliszt kilója három és félkiló szinhussal vetekszik. Ez a kis összehasonlítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a szója a ma legelterjedtebb nápéleime- zési cikknél, a burgonyánál sokkalta értékesebb és jelentősebb. Kísérletezni sem keli ma már, mert egész sor jólbevált konyharecept áll az érdeklődők rendelkezésére. Nemrégiben Buda­pesten külön konyhakiállitás keretében mu'atták be a közönségnek a szója sokoldalú felhasznál­hatóságát. Ha a lisztbe 15—20 százalék szója­lisztet keverünk, ez tökéletesen pótolja a drága és manapság .szinte hozzáférhetetlen tojást. Ilyen arányú keveréssel minden tésztát, de még a kenyeret és cukrászsüteményt is izeseb- bé és sokszorosan nagyobb tápértéküvé teszi. De nemcsak tésztaféleségeket, hanem a hús­ételeket is helyettesíti és elkészítése is egészen egyszerű. Bizonyosra vehető, hogy számos előnyei a szóját a magyar fogyasztókkal is rövidesen megkedvelteti és ezáltal nemcsak a magánház­tartások vezetése válik olcsóbbá, de általa a tömegélelmezés kérdése is teljes sikerrel meg­oldható. Pokrócpótló kender- és lentakarók erős minőségben 28—36 pengő darabja a Schütz Áruházban. , 1943 február 13.

Next

/
Thumbnails
Contents