Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-02-20 / 41. szám

6 1943 február 20. HETI ÉRDEKESSÉGEK Hagyatéki tárgyalásra kaipott idézőt Gö­dié on Andor ny. bonoodföldei tanító, aki most Alsóhagodbian éli napjait. Szó, almi szó, örö­költ és az örökség mindig szívderítő dolog, ha nem betegséget, butaságot, vagy adóss ígot örököl az ember. Hát igenis a királyi hivatal­ban felolvasták Gedeon Andor kiérdemült is­kolamester úr lelőtt, hogy Istenben boldogult Szilner József volt alsóbagodi plébános és címzetes - esperes hagyott rá végrendaJatileg kétezer koronát — hadikölosönben. — Elfogadja? — kérdezte a királyi hivatal vezetője. — Köszönettel megnyugszom a végrendel­kező akaratában. — Rokona volt, tanító úr, az elhunytnak? — volt a további kérdés. — Úgy is lehet mondani — felelte. diplo­matikusan Gedeon Andor. — Apámnak tartot­tam a boldogult plébános urat, mert kezdő tanító koromban magához vett a falúban az asztalához és úgy tartott, mintha édes gye­reke lettem volna. Apósom is volt olyan érte­lemben, hogy a indveCt leányát vettem felesé­gül, meg komám is volt, mert két-három gye­rekemnek a keresztapaságát is vállalta. — Ez igazán szép! — mondák meghatot- tan a királyi hivatalban. — Bármily szerény is az örökség, a szív, amely adta, gazdag] volt. Ezek után most már a tárgyalási költség megállapítása volt hátra. — Hatvan pengő összesén ! — mondák neki. — A törvényes taksa. Gedeon Andor léiké hirtelen, elhatározáson ment keresztül. — Meggondoltam a dlo!got, — szólt — az örökséget nem fogadhatom el. Úgy gondolom, hogy azt inkább átruházom a királyi hivatalra, a hatvan pengőt pedig nekem fizessék ki. * Érdekes ingatlanforgalmi esemény történt a napokban. Zalaegerszeg határában 1820 négy­szögöl csupasz szántóföld gazdát cserélt 12 ezer pengő vételárért. A telekkönyv elszégyetli magát azon, milyen sok pénz fekszi meg né­melyik honfitársunknak erszényét ebben a há­jborús világban. De vájjon nem jön-e majd meg a böjt­je is háború után ennek a vagyonszerző far­sangolásnak ? »Nem jósolok szép jövőt a háborús szerze­ményeknek« — mondta nemrég Magyarország miniszterelnöke. Pedig ha valaki, ő igazán mélyére lát a dolgoknak. Magúink is azt hisz- szük, hogy kel! valami kiegyenlítődésniek el­következni azután a hisztériás pénzszórás után, amit a jelen időben tapasztalunk. * Két falusi nénike, karkosarasam, fej,kendő­ben, magykejmdöben szemlélgéti sorban a ki­rakatokat a Schútztől kezdve a Tóth szabóig. Az egyik panaszkodó hangon mondja a má­siknak : — Itt 120 pengőt hagytam, ott 75-öt, emitt e 223-at. Ennyi kiadás egy nap alatt. Fene ette vóna meg ezt a világot! Most még be kőin mennem ide a Farkas óráshoz, mert a lányom kihajt a karkötő óráért... Nagybajúszú öreg paraszt toppan be a lő­téren egyik üzletbe, ahol divatárú, játékárú egyaránt kapható. — Szeretnék valamit vöinrni! — Mit adjunk, bácsi? — Mindegy nekem, mit, csak aggyanak. A kiszolgálók összenéznek. Közben az öreg megpillant egy játékbabát. — No, az is eladó? — Az is — válaszolják neki. — Akkor hát ideveje! Megmondják az árát is: 27 pengő 50 fillér. Szeme se rebben az öregnek. Fizet, mint a köles. Í1AWAFF1 — A kis unokájának viszi, bácsi? — kérde­zik tőle. — Rossebeket! Éppen azért vüszöm, mert nincs unokám, hát evvel majd csak elpityké- .zünk én, meg az anyjuk. * A tegnapi élénké,bb hetipiacon falusi atyafi gondosan letakart kiskosárban árusított va­lamit. Óvatosan emelte kissé félre kosaráról a kendőt, amikor kérdezték: mit árul? Volt nála vaj, túró. Egy urinő meg is Vette, A kosárban volt még papírba csomagolva valami. — Hát az mi? — Kockacukor — feleli susogva. — Tán azt is eladja? , — Azt is, kérem, de pénzért nem. — Hát miért? — Szegért, ólat akarok csinálni. Gondú- tam, majd csak találok valakit Egerszegen, aki cukorért szeget cserél. Mer mi a cukrot üsse fogyasszuk. Mariska olyan szívetnyító mosolygással szó­lítja meg naponként négyszer is a levélhordót: — Postás bácsi, van-e levelem? Postás bácsiban is van ám vér, majdhogy betee nem harap Mariska pirosaima orcájába: — Ma még nincs, galambom, de holnap biztosan hozok! Ez is többet ér a semminél és Mariska éde­sen ábrándozik a levélíróról, a levélíró meg a Mariskáról, aki ma már biztosan megkapta a a levelet' és a postás bácsi is szívesein gondol arra, amikor megint találkozik majd a szikrázó szoknyájú Mariskával és tud neki mondani Valamit. Közben pedig nem a Mariska kapja meg, amit vár, hanem én, amit nem Várok — a Maiiskának címzett zöld lapocskát. Mert ahogy szétnyílom az újságokat, amiket az imént hoz­tak postáról a szerkesztőségbe, kiugrik ám belőlük a levelezőlap: Jancsi vitéznek tulajdon- kezű írása nagy-nagy messzeségből. »Kedves Mariskám (így kezdődik), az Isten­től kívánom, hogy soraim a legjobb egészség­ben találja őket...« Kopog az én szívem is, drága szép szerel­mes lelkek, akik távházasság után vágytok. Rohanok a levélládához, bedobom sietve és suttogom utána: — Édes kis levélke, mondd mieg a postás bácsiknak, el ne keverjenek, jobban figydlje- nek, csak ahhoz vigyenek, hamarnál hama­rabb, akinél Jancsika hűségben megmarad. P. P. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós i rógépműsxerész. HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a m. kir. közellátás- ügyi miniszter úr folyó évi február 8-án kelt 505.143—1943 V. számú leiratával megenged­te, hogy a Hombár bizományosok a folyó évi február, március és április hónapra érvényes kék gabonaszelvények ellenében vásárolható gabonát havonkénti korlátozás nélkül, tehát egyszerre is kiadhassák. A már lejárt, tehát az elmúlt hónapra, vagy hónapokra szóló ga­bonaszelvények beváltása továbbra is tilos. Zalaegerszeg, 1943 február 17. Polgármester. öltözködjünk jóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztálv m Kész nöikabát és ruhaosztálv Uriáival és szöveteladás úri és női szabóságából Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. A harangszó és a sebesüli honvéd A hadikórházakban ápolt honvédek sérülései a legkülönfélébbek. Gyakori sérülés a légnyo­más. A harcok póklába i hamar esik a haj a közeiben lecsapódó grárrát, vagy bomna okozta légnyomás következtében. Ez a baj érle Jivori István 36 éves honvedet is akit jelemeg az. egyik hadiKórházban ápomak A légnyomást alaposan megsínylette a hős honvéd. Ennek során hallását és beszélőképességét is elvesz­tene. Ly sínylődött már hosszú hónapok óta,, amikor a hadikórházba került. Itt történt azután^ hogy egy délután ismét hallott és beszélni tudóit. A délutáni órákban a templom előtt haladt el éppen akkor, amikor megszólalt a harang. Egyszer csak hirtelen a füléhez kapott és kk szaladt a szó a száján.­— Istenem ! Az történt, hogy a hős honvéd visszanyerte, a hallását, ugyanakkor a beszélőképességét is. Harangszó volt az első, amit meghallott és az Isten szó volt, ami hosszú hosszú idő után először az ajkát elhagyta Nagy boldogan sie­tett vissza a hadikórházba és kimondhatatlan örömmel újságolta el, mi történt vele. ...Az Isten utjai kiszámíthatatlanok. Az is­tentagadó szovjet egyik lövedéke okozta a bajt és most az Isten dicséretére hivó harang sza­vát hallotta meg és isten nevét ejtette ki elő^ szőr. — felhívom mindazokat, akik 1942. junlus havától kezdve önkén­tes női honvédelmi munkaszolgá­latra jelentkeztek, keresztény szár-, mazásukat a szülök mindegyikének eredeti születési és házassági anya­könyvi kivonataival nálam Zala­egerszeg. Kossuth-u. 6. sz. alatt igazolják. Az igazolás kötelező és egységes jelvény viselésére jogosít. Jelentkezésre telhivom különösen azokat is. akik otthonuktól távol végzendő munka vállalátára kétzek. Dr. Takátt Deztöné. helyi megbízott. INNEN IS — ONNAN IS Három káposztáshordóban levágott serté­seket szállított be egy parasztszekér Markói László szombathelyi henteshiez. A javadalmi ellenőrök figyelmét a kocsit követő kutyái hívta fel a rakományra. Az ügyben eljárás in­dult. — A közellátásügyi minisztérium hoz­zájárult ahhoz, hogy a gyógyszerészek rendes ellátmányukon felül havonta egy pipereszap­pant vásárolhassanak. — Meghalt Hilbert Dá­vid, a göttingai egyetem matematikai tanszé­kének tanára, aki megteremtette az algebra és a számelmélet mai fejlődésének alapjait. Min­den élő matematikus tanítómesterének tekin­tették. — Két suhanc gyilkolta me|g és ra'bolta ki Gödöllőn Bendly Ernő volt bánokszqnt- györgyi állatorvost. Az egyik fiatalkorú, a má­sik Tóth István 21 éves érettségizett, de el- züllött személy.

Next

/
Thumbnails
Contents