Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-02-20 / 41. szám
6 1943 február 20. HETI ÉRDEKESSÉGEK Hagyatéki tárgyalásra kaipott idézőt Gödié on Andor ny. bonoodföldei tanító, aki most Alsóhagodbian éli napjait. Szó, almi szó, örökölt és az örökség mindig szívderítő dolog, ha nem betegséget, butaságot, vagy adóss ígot örököl az ember. Hát igenis a királyi hivatalban felolvasták Gedeon Andor kiérdemült iskolamester úr lelőtt, hogy Istenben boldogult Szilner József volt alsóbagodi plébános és címzetes - esperes hagyott rá végrendaJatileg kétezer koronát — hadikölosönben. — Elfogadja? — kérdezte a királyi hivatal vezetője. — Köszönettel megnyugszom a végrendelkező akaratában. — Rokona volt, tanító úr, az elhunytnak? — volt a további kérdés. — Úgy is lehet mondani — felelte. diplomatikusan Gedeon Andor. — Apámnak tartottam a boldogult plébános urat, mert kezdő tanító koromban magához vett a falúban az asztalához és úgy tartott, mintha édes gyereke lettem volna. Apósom is volt olyan értelemben, hogy a indveCt leányát vettem feleségül, meg komám is volt, mert két-három gyerekemnek a keresztapaságát is vállalta. — Ez igazán szép! — mondák meghatot- tan a királyi hivatalban. — Bármily szerény is az örökség, a szív, amely adta, gazdag] volt. Ezek után most már a tárgyalási költség megállapítása volt hátra. — Hatvan pengő összesén ! — mondák neki. — A törvényes taksa. Gedeon Andor léiké hirtelen, elhatározáson ment keresztül. — Meggondoltam a dlo!got, — szólt — az örökséget nem fogadhatom el. Úgy gondolom, hogy azt inkább átruházom a királyi hivatalra, a hatvan pengőt pedig nekem fizessék ki. * Érdekes ingatlanforgalmi esemény történt a napokban. Zalaegerszeg határában 1820 négyszögöl csupasz szántóföld gazdát cserélt 12 ezer pengő vételárért. A telekkönyv elszégyetli magát azon, milyen sok pénz fekszi meg némelyik honfitársunknak erszényét ebben a hájborús világban. De vájjon nem jön-e majd meg a böjtje is háború után ennek a vagyonszerző farsangolásnak ? »Nem jósolok szép jövőt a háborús szerzeményeknek« — mondta nemrég Magyarország miniszterelnöke. Pedig ha valaki, ő igazán mélyére lát a dolgoknak. Magúink is azt hisz- szük, hogy kel! valami kiegyenlítődésniek elkövetkezni azután a hisztériás pénzszórás után, amit a jelen időben tapasztalunk. * Két falusi nénike, karkosarasam, fej,kendőben, magykejmdöben szemlélgéti sorban a kirakatokat a Schútztől kezdve a Tóth szabóig. Az egyik panaszkodó hangon mondja a másiknak : — Itt 120 pengőt hagytam, ott 75-öt, emitt e 223-at. Ennyi kiadás egy nap alatt. Fene ette vóna meg ezt a világot! Most még be kőin mennem ide a Farkas óráshoz, mert a lányom kihajt a karkötő óráért... Nagybajúszú öreg paraszt toppan be a lőtéren egyik üzletbe, ahol divatárú, játékárú egyaránt kapható. — Szeretnék valamit vöinrni! — Mit adjunk, bácsi? — Mindegy nekem, mit, csak aggyanak. A kiszolgálók összenéznek. Közben az öreg megpillant egy játékbabát. — No, az is eladó? — Az is — válaszolják neki. — Akkor hát ideveje! Megmondják az árát is: 27 pengő 50 fillér. Szeme se rebben az öregnek. Fizet, mint a köles. Í1AWAFF1 — A kis unokájának viszi, bácsi? — kérdezik tőle. — Rossebeket! Éppen azért vüszöm, mert nincs unokám, hát evvel majd csak elpityké- .zünk én, meg az anyjuk. * A tegnapi élénké,bb hetipiacon falusi atyafi gondosan letakart kiskosárban árusított valamit. Óvatosan emelte kissé félre kosaráról a kendőt, amikor kérdezték: mit árul? Volt nála vaj, túró. Egy urinő meg is Vette, A kosárban volt még papírba csomagolva valami. — Hát az mi? — Kockacukor — feleli susogva. — Tán azt is eladja? , — Azt is, kérem, de pénzért nem. — Hát miért? — Szegért, ólat akarok csinálni. Gondú- tam, majd csak találok valakit Egerszegen, aki cukorért szeget cserél. Mer mi a cukrot üsse fogyasszuk. Mariska olyan szívetnyító mosolygással szólítja meg naponként négyszer is a levélhordót: — Postás bácsi, van-e levelem? Postás bácsiban is van ám vér, majdhogy betee nem harap Mariska pirosaima orcájába: — Ma még nincs, galambom, de holnap biztosan hozok! Ez is többet ér a semminél és Mariska édesen ábrándozik a levélíróról, a levélíró meg a Mariskáról, aki ma már biztosan megkapta a a levelet' és a postás bácsi is szívesein gondol arra, amikor megint találkozik majd a szikrázó szoknyájú Mariskával és tud neki mondani Valamit. Közben pedig nem a Mariska kapja meg, amit vár, hanem én, amit nem Várok — a Maiiskának címzett zöld lapocskát. Mert ahogy szétnyílom az újságokat, amiket az imént hoztak postáról a szerkesztőségbe, kiugrik ám belőlük a levelezőlap: Jancsi vitéznek tulajdon- kezű írása nagy-nagy messzeségből. »Kedves Mariskám (így kezdődik), az Istentől kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találja őket...« Kopog az én szívem is, drága szép szerelmes lelkek, akik távházasság után vágytok. Rohanok a levélládához, bedobom sietve és suttogom utána: — Édes kis levélke, mondd mieg a postás bácsiknak, el ne keverjenek, jobban figydlje- nek, csak ahhoz vigyenek, hamarnál hamarabb, akinél Jancsika hűségben megmarad. P. P. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós i rógépműsxerész. HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a m. kir. közellátás- ügyi miniszter úr folyó évi február 8-án kelt 505.143—1943 V. számú leiratával megengedte, hogy a Hombár bizományosok a folyó évi február, március és április hónapra érvényes kék gabonaszelvények ellenében vásárolható gabonát havonkénti korlátozás nélkül, tehát egyszerre is kiadhassák. A már lejárt, tehát az elmúlt hónapra, vagy hónapokra szóló gabonaszelvények beváltása továbbra is tilos. Zalaegerszeg, 1943 február 17. Polgármester. öltözködjünk jóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztálv m Kész nöikabát és ruhaosztálv Uriáival és szöveteladás úri és női szabóságából Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. A harangszó és a sebesüli honvéd A hadikórházakban ápolt honvédek sérülései a legkülönfélébbek. Gyakori sérülés a légnyomás. A harcok póklába i hamar esik a haj a közeiben lecsapódó grárrát, vagy bomna okozta légnyomás következtében. Ez a baj érle Jivori István 36 éves honvedet is akit jelemeg az. egyik hadiKórházban ápomak A légnyomást alaposan megsínylette a hős honvéd. Ennek során hallását és beszélőképességét is elvesztene. Ly sínylődött már hosszú hónapok óta,, amikor a hadikórházba került. Itt történt azután^ hogy egy délután ismét hallott és beszélni tudóit. A délutáni órákban a templom előtt haladt el éppen akkor, amikor megszólalt a harang. Egyszer csak hirtelen a füléhez kapott és kk szaladt a szó a száján.— Istenem ! Az történt, hogy a hős honvéd visszanyerte, a hallását, ugyanakkor a beszélőképességét is. Harangszó volt az első, amit meghallott és az Isten szó volt, ami hosszú hosszú idő után először az ajkát elhagyta Nagy boldogan sietett vissza a hadikórházba és kimondhatatlan örömmel újságolta el, mi történt vele. ...Az Isten utjai kiszámíthatatlanok. Az istentagadó szovjet egyik lövedéke okozta a bajt és most az Isten dicséretére hivó harang szavát hallotta meg és isten nevét ejtette ki elő^ szőr. — felhívom mindazokat, akik 1942. junlus havától kezdve önkéntes női honvédelmi munkaszolgálatra jelentkeztek, keresztény szár-, mazásukat a szülök mindegyikének eredeti születési és házassági anyakönyvi kivonataival nálam Zalaegerszeg. Kossuth-u. 6. sz. alatt igazolják. Az igazolás kötelező és egységes jelvény viselésére jogosít. Jelentkezésre telhivom különösen azokat is. akik otthonuktól távol végzendő munka vállalátára kétzek. Dr. Takátt Deztöné. helyi megbízott. INNEN IS — ONNAN IS Három káposztáshordóban levágott sertéseket szállított be egy parasztszekér Markói László szombathelyi henteshiez. A javadalmi ellenőrök figyelmét a kocsit követő kutyái hívta fel a rakományra. Az ügyben eljárás indult. — A közellátásügyi minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszerészek rendes ellátmányukon felül havonta egy pipereszappant vásárolhassanak. — Meghalt Hilbert Dávid, a göttingai egyetem matematikai tanszékének tanára, aki megteremtette az algebra és a számelmélet mai fejlődésének alapjait. Minden élő matematikus tanítómesterének tekintették. — Két suhanc gyilkolta me|g és ra'bolta ki Gödöllőn Bendly Ernő volt bánokszqnt- györgyi állatorvost. Az egyik fiatalkorú, a másik Tóth István 21 éves érettségizett, de el- züllött személy.
