Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-18 / 62. szám
1943 március 18. ÍIACTMIIÍLET 3 Március 15-ének megünneplése Csáktornyán és Perlakon Csáktornya város és környékének lakossága lelkesen ünnepelte meg -március idusát a fel- szabadulás második évében. Kora reggel ünnepi mezbe öltözött Délzala bástyája, a Zrínyiek városa. Magyar lobogó lengett a tetőkről és a büszke Zrínyi-vár ormáról. De nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is ünnepet ült a visszatért Csáktornya. Már a kora reggeli órákban nyüzsgött a város és környékének apraja-nagyja a plébániatemplom körül, várva a szentmise és az azt követő ünnepség kezdetét. Az ünnepi szentmisét nagy papi segédlettel Zsálig Norbert ferences rendházfőnök mondta. A templomot zsúfoltan megtöltő ünneplő közönség azonban azzal a hiányérzettel távozott, hogy a magyar szabadság ünnepén nem hallhatott magyarnyelvű szentbeszédet. A büszkén lengedező Országzászlónál folyt lie a hivatalos ünnepély. A Kormányzó Ur március 15-iki szózatát vitéz Perédy Nándor vámszaki tanácsos olvasta fel magyar, K á - kossy Viktor főjegyző pedig muraközi nyelven. Ä hatalmas teret betöltő, közel ötezer főnyi közönség hatalmas tapssal és éljenzéssel köszönte meg a szózatot. A tüzoltózenekar a Himnuszt játszotta, a közönség pedig felszabadultan, teljes szívből énekelte. Azután dr. V i d a Ferenc főszolgabíró a nemzetvédelmi kereszteseknek átnyújtotta a kitüntetést, majd a középiskolák növendékei hazafias verseket szavaltak és magyar és muraközi nyelven, hatalmas tetszésnyilvánítás mellett március idusának jelentőségét és a magyar szabadság történetét ismertették. Az ünnepség a helyőrség, a leventék, diákok, tűzoltók, leventeleányoknak mintegy félóráig tartó díszmenetével zárult be. Honvédeinknek kemény díszmenete lelkes ujjongást váltott ki a közönségből. * Perlakon vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, országgyűlési képviselő egész Alsómuraköz közönségének jelenlétében a Oaspa- rics emlékmű előtt #a nemzetvédelmi káptalan megbízásából 41 alsómuraközinek hatalmas és szépen fölépített beszéd keretében adta át a nemzetvédelmi kereszteket. Majd a 48-as időkről, Muraköz hűséges Zrínyi népéről, annak szelleméről, Görgeyről, Damjanichról, Bem apóról, Perceiről, Kossuthról és Gasparicsról emlékezett-meg. Különösen sokat foglalkozott Gaspariccsal, a tüzes baráttal, aki kereszttel és karddal a kezében járta be MuraköJt és buzdította a népet a Percei hadsereghez való csatlakozásra. Megemlékezett a Legfőbb Hadúrról és a hős honvédeinkről is. Nevelésünk tartalma annyiban uj, amennyiben magyar. Mennél magyarabb, annál újabb. Csodálatos, mégis igy igaz. Azt, hogy mi a magyar, szó szerint nem is tudjuk, legfeljebb sejtjük. Ezért nevelésünk tartalmi magyarsága egészen uj keletű követelmény. Nevelésünk akkor válik szellemében is magyarrá, ha a nevelő és növendék végre-valahára közös anyanyelvükön, tehát magyarul érintkezhetnek egymással. Mert bizony, kérem, eddig a nevelés tényezői nem magyarul érintkeztek egymással, hanem egy nagyon érdekes fordítás nyelven. Például: „Összeadásnak nevezzük azt az alapműveletet,...“ — mondja az elsőosztályos számtan „Addition heisst..“ a szóról-szóra való fordítás egyik következménye, hogy tan könyveink mondatainak nagyobb fele nem magyar, hanem német szórendi törvény szerint igazodik. „A kör olyan pontok mértani helye, amelyik mindegyike egy közös ponttól, a középponttól egyenlő távolságra van.“ (Egyenes és mellékmondat! szórend) Olvasni és szavalni gyermekeink nem a magyar, hanem a latin és a német hangsulyozási szabályok szerint szoktak és szeretnek. Ezen bizony lehet segíteni. Nem kell több és egyéb hozzá: higyjük el végre, hogy csak az van jól piagyarul, ahogy a nép beszél és klasszikusaink imák Iskoláinkban ezt a nyelvet kell használnunk. Sajnos, ma még nem e^. a helyzet. Ezért gyermekeink rabszolgáivá válnak a frázisoknak és az irodalmi, meg tudományos selejtes szemétnek. Ezért, temérdek nálunk az álművelt ember, még több a diplomások között is a bevallottan műveletlen. De, ha nevelés közben nevelő és növendék igazán az anyanyelvükön beszélnek, a műveltség magyarrá, tehát gyökeressé, azaz valódivá válik. Ugyanígy fedezi fel és népszerűsíti az uj magyar nevelés a művészetek magyar formanyelvét. Nem különcködés követeli belőlünk például a zenei nevelés alapjául a magyar népdalt, tehát az öt fokú skálát, a kvintelő szerkezetet, az izometrikus sorokat és a szöveg és dallam magyar módú megfelelését, továbbá a kánonok éneklését. Ma a szó teljes értelmében siket a magyar értelmiség. Ha visszaadjuk zenei anyanyelvét, remélhetőleg megint hallani fog és a magyar nevelésnek sikerül majd, ami az idegen szelleműnek nem sikerült: az európai zenét is hallani és élvezni fogja. A magyar formanyelv talán majd képzőművész- nevelésünket is eredményesebbé teszi. Hiszen ma úgyszólván csak egyesek kivételképpen és azok Is csak cigányfüllel sajátítanak el egy kis képzőművészeti műveltséget Művészeink vannak, kiválóak, műírtő közönségünk azonban nincs. (dr. V. K) Élelmiszer és pe?rőieumjegyek kikézbesítése Az 1943 évi április 1-étől június 30-áig, azaz ez év II. negyedére érvényes cukor-, kenyér- és lisztjegyek, valamint petróleumjegyek és ugyanekkor az 1943 május 1-étől szeptember 30-áig, azaz 5 hónapra érvényes zsírjegyek is kikézbesíttetnek az igényjogosultaknak. A kézbesítés március 2'2-étől 31-éig tart. A cukorjegyekért darabonként 6, illetve 10 fillér és 2 fillér pótdíj, a zsírjegyekért 2 fillér, a ki- kézbesítésért pedig 6 fillér fizetendő. A házhoz való kikézbesítéssel a lakosság óhajának teszek eleget, mert így a jegyeknek gyorsan birtokába jut, a hosszas várakozásnak, sorbaállásnak nincsen kitéve. Felkérem a lakosságot, hogy a kézbesítési napok alatt a családtagok közül valaki tartózkodjék otthon, hogy a jegyek akadály "nélkül átadhatók legyenek, úgyszintén arra, hogy a fizetendő díjak váltópénzzel rovassanak le, nehogy a pénzváltással a kézbesítőket feltartóztassák. A személyazonosság igazolása végett a kartonlapot fel kell mutatni. Az igényjogosultak a kézbesítéskor »Figyelmeztetés« lapot kapnak, azt saját érdekükben olvassák el. A most kiosztás alá kerülő zsírjegvek csak ez év május 1-étől válthatók be. Polgármester. >,hogy a humorista látja: Farsangi nyersmérleg Véget ért a zenebona, nyugalomra tértek a táncos urak, dámák. Munkatársunk körbenyar- gaita nyilatkozatokért a várost : kinek hogy sikerült a Ursang ? AZ ATYA Ü! Máriusként vagyona Karthágóján és legyint : — Nincs a teremtésit vesztes, csak én . .. A MAMI — Oh az én kislányomat mindenütt úgy fáhcoltatíák, hogy majd szétszedték. — És a férjhezmenés ? — Száz kérője lett volna, de ő még oly fiatal. .. A KISLÁNY » Naplójegyzeteit- rendezi és átadja a következő farsangi nyersmérleget: Felkértek 246 szór. Szerelmet vallottak 124 en Meg akartak szöktetni 93 an. Öngyilkos akart lenni miattam 79 ur. Komoly kérő 0 A TÁNCOS IFJÚ Mérlege mindössze három sorból áll: Táncoltam 186-szor. Bokán rúgtak 124 en. Visszarugtam 279 nek. A C1GÁNYB1RÓ Tőle azt kérdezte munkatársunk, hogy volt megelégedve a zenekarral ? — A remek együttes — feleli — az egyszeri csatát juttatta eszembe, amelyben töltöttünk, lőttünk, töltöttünk, lőttünk s a végén már nem is töltöttünk, csak lőttünk. Ugyanígy volt a zenekar. Játszottak, tányéroztak, játszottak, tányéroztak és a végén már nem is játszottak, csak tányéroztak. A SZABÓNÖ Hetvenhét toalettet vállalt, elkészített tizenkettőt, visszavitték kétszáznegyvenhatszor s most a második gyermekkorát éli. Gumidominóval játszik. A FŐUR Ő volt a farsang nagyvállalkozója, a Kihi. Kihitelezett. Azóta áttért az atlétikára. Fut a pénze után. KISS JÓZSEF. Tervek a hudapest— Csáktornyái vasútvonal villamosítására és a Dráva szabályozására Muraközben még az első világháború előtt terv merült fel, hogy a Dráva vizéből villanyt nyerjenek. Akkoriban felmérték Zrinyifalvától Alsódomboruig a Dévát és a szükséges térképet is elkészítették. A Drávának ezen a szakaszon való 30 méter esését csatorna építésére használnák fel, 30 kilométer hosszúságban. Perlak község most elhatározta, hogy ingyen átengedi a csatornához és villany telephez szükséges telket és ingyen ad telket a létesülő uj gyárvállalatoknak is. Azt hiszik, hogy Perlak példáját más muraközi községek is követik, hogy Muraköznek villannyal való ellátását, amely eddig Marburgon át van megodva, a saját országunk területén levő energiaforrásból biztosítsák. A drávai villanytelepek lehetővé tennék a budapest—Csáktornyái vasútvonal villamosítását és a vizszabályozás kérdését is megoldaná. Egyrészt elkerülhető lenne, hogy a Dráva rakoncátL nsága nagy területeket elöntsön, másrészt a kisebb motoros hajókat is megbiró széles csatorna jó és o csó vizi utat biztosítana Alsómuraköznek. Hir szerint a drávai vizierőmü létesítésének terveit vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, országgyűlési képviselő ismertette a fóídmivelésügyi miniszter előtt. A miniszter helyeselte a muraköziek törekvéseit. Apró zalai hirek 19 ágyas vöröskeresztes otthont nyitottak meg az átutazó sebesültek részére a nagy- kanizsai állomáson. — Szükséglakásokat csinálnak Nagykanizsán a régi adóhivatali épületből, az egykori postaházból, amelyet a város a kincstártól megvásárolt. — Három százalékos egyházközségi adót vetnek ki a Csáktornyái róm. katolikus hívekre. 4c A pótanylagok diadala. Megérkezett a Schütz Árúházba az első küldemény bútorszövet, amely sodrott hártyapapírból és kenderből van öisszefonva. Olcsó, csinos és tartós.. Matracokra és diványhuzatra alkalmas. Métere csak 6.63 pengő. — A Magyar Csillag március 15-i számában Sötér István cikke Petőfi és Jókai barátságát elemezi, Halász Gábor Petőfi barátjának, a költői gróf Telekinek emigráns-életét eleveníti föl, Ortutay Gyula pedig egy másik nagy emigránsról, Orbán Balázsról, »Erdély Szé- chenyijé«-ről írt tanulmányt.
