Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-16 / 60. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1943 MÁRCIUS 16. KEDD iwmmmßßßßßßfßßfißßßßßimßßßMmßßßMißfißfißMmßßßßßfißßßßßßffißßßßßßßßßßtimßßßßßtHmfifißmßtßßfißfißßßim IV. évfolyam ♦ politikai napilap # 60. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. 1P*AAAßAAßßAßPßßßßßßßßßßßß0ßßßßAßßßPßß00ßß00000A0p0ß0APßßßfiAAPßßAA00ßßfAßAßAßA00ßßßA0pßAßß0p0p0ßßßßAßA0ßßA Kállay Miklós kormányelnökségének évfordulóján Most van egy esztendeje annak, hogy Kállay Miklós és kormánya Kormányzó Urunk bizalmából átvette a nemzet egyik legválságosabb korszakában sorsunk irányítását. Rendkívüli feladatokat vállalt Kállay Miklós az elmúlt év márciusában a kormányelnöki megbízatással, hiszen a magyarság akkor már erősen kivette részét a boisevizmus elleni harcokból s anyagi és erkölcsi erőinek latbavetésével állott szövetségeseinek oldalán. Az elmúlt egy esztendő minden tekintetben azt igazolta, hogy Magyarország Kormányzója Kállay Miklós személyében valóból a legalkalmasabb férfiút választotta ki a" nemzetnek e sorsdöntő óráiban a rendkívüli súlyos feladatok megoldására. A miniszterelnök mint az egyik legrégibb magyar család sarja egész egyéniségében a magyar lélek, a magyar természet legősibb tulajdonságait: az őszinteséget, a becsületességet és a tántoríthatatlan hűséget hordozza magában. Kétségtelen, hogy államférfim képességein kívül éppen ez a lelke legmélyén gyökerező ősi magyarság tette alkalmassá arra a miniszterelnököt, hogy nemzetünket ennek a világot rengető háborúnak útvesztőiben éles szemmel és biztos kézzel irányítsa. Amikor Kállay Miklós egy évvel ezelőtt a parlamentben bemutatkozott és azóta is több- izben hangsúlyozta, hogy Gömbös Gyula politikájának törhetetlen hive és az egészséges reformoknak, a népi és szociális Magyarország kiépítésének azt a munkáját kiyánja folytatni, amelyet Gömbös Gyula és kiváló munkatársai — közöttük Kállay Miklós, miht földmivelés- ügyi miniszter — egy évtizeddel ezelőtt megkezdettek. Ma már megállapíthatjuk az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján, hogy Kállay Miklós tényleg magyar lelkének teljes hűségé vei tartott ki a Gömbös-program mellett és kormányelnökségének rövid tizenkét hónapja folyamán szociális téren többet alkotott, mint amennyit a boldog béke korszakának évtizedei fel tudtak mutatni. Gondoljunk csak a Kállay-kormány birtokpolitikai intézkedéseire, a zsidóbirtokok igény- bevételére, a széles népi rétegek életszínvonalának emelése érdekében hozott intézkedésekre, a kereskedelem magyarrá tételére. Vegyük figyelembe azt, hogy mindezek a reformok egy nagy háború kellős közepén születtek meg, akkor, amikor a nemzetnek és a kormánynak egyaránt erejének legjavát e háborús feladatok megoldására, elsősorban honvédségünk megerősítésére és a hadviselés pénzügyi alátámasztására, a belső arcvonal biztosítására, a közellátás szabályozására kellett fordítani. Ennek ellenére Kállay Miklós és kormánya már háború idején olyan szociális reformoknak indította el az útját, amelyeknek jelentőségét csak a háború utáni nyugodt években tudjuk majd felmérni. Külpolitikai téren is a nemzet érdekei szempontjából egyetlen helyes utat választotta Kállay Miklós, amikor kormányralépése alkalmával hangsúlyozta, hogy a kormányzat vitelében beállott személyi változás Magyarország külpolitikájában egy vonalnyi elhajlást sem eredményezhet. Ez a külpolitika tehát a régi és megingathatatlan hűséget jelentette és jelenti ma is szövetségeseink iránt, az igaz barátságot pedig barátainkkal szemben. Ugyanakkor azonban határainkon belül a Kállay-kormány az öncélú magyar nemzeti politikát valósította meg, amely kizárólag a magyar szempontokat, a magyar érdekeket a magyar függetlenséget, tartja szemelőtt. Egy év közös gondjai és együttes munkája után a magyar nemzet bizalommal és szeretettel veszi körül a miniszterelnököt és munkatársait. Abban a szilárd meggyőződésben vagyunk mindnyájan, hogy ezekben az évtizedekre, esetleg évszázadokra kiható jelentőségű időkben hivatott kezekben van az ország kormánya, amely el fogja vezetni nemzetünket az országépitő béke nyugodt révébe. Csak az Isten leikével telített nép tud önmagénak szabad hazát teremteni — mondta Zalaegerszegen Uzdöczy- Zadravecz István püspök A magyar szabadság ünnepét, március 15-ét ebben az hívben jelentősebb és emlékezete-, igeibb külsőségek között tartotta meg aiz ország s benne Ziala megye is az eddigi hagyományoknál. Az országos ünnepieknek különös súlyt adott iaz a körülmény, hogy Magyar- ország Kormányzó Ura ia leven teifjósághoz szózatot intézett, amelyet mindenütt eigyidő- b(en az ünnepség kenetében hallgattak meg s így áldozott a, nemzet tavaszi reménysége, fiatalsága a magyar szabadságharc hősiéi emlékének s erőt merített a kormányzói szózatnak fenséges tartalmából a jövő nagy feladataira,. Zala székhelyén pedig a március 15-i ünnepségnek még az is feledhetetlen jelentőséget adott, hogy eljött a magyar igét hirdetni a tüzesíelkű ferences barátnak, a muraközi Gas- piarics Márk Kiütnek tüzesszavú utóda, a szegedi ellenforradalom történelmi alakja, az ugyancsak muraközi Uzdóczy-Zadrav,ecz István nyug. tábori püspök, Zala vármegye felsőházi tagja. Ö adta át a hőisi hallottnak járó kitüntetést és ő ékesítette fél a nemzetvédelmi keresztesieket is. A nemzetvédelmi keresztekét egyébként a többi járás székhelyén ugyancsak az ünnepség keretében osztották ki. Kilenc órakor a püspök a Mária Magdolna plébániatemplomban ünnepélyes főpapi misét mondott teljes segédlettel és a szokásos ceremóniák kíséretében. A templom zsúfolásig megtelt a hivatalok, egyesületiek képiviseflői- Vjd és a többi hívekkel. Közben a Széchenyi- térjen felsorakozott a honvédség díszszázada, a leventeifjúság, az iskolák növendőkseirege: és a beláthatatlan sokaságú nép a városból és a közeli falvakból egyaránt. A városnak komoly ünnepi színt adott a díszegyenruhás rendőrök kivonulása, a zászlóerdő, a zárVa tartott üzletek képe, a kirakatoknak hatásos díszítése és az ünnepi ruhába öltözött, kokárdát viselői embertömeg. A főtérien álló emelvényt neim- zjeti lobogók körítették, pálmák és virágok hangulatos lelhelyezése színezte. Példás elrendezés uralkodott mindenhol, egy-iagy vezényszó harsant fel, amelybe szinte ütemesejn válaszolt a fegyelem. Tíz órára felsorakoztak az emelvény környékén a püspök, a fő- és alispánnal az éljem, a Vármegyei, városi hatóságok, a homvédtisztikar báró Gaud'ernak Emil ezred|es és Eckhardt István, alezredes vezetésével, a csieindőrség, a Vitézi Rend tagjai, a tűzharcosok, zászlók alatt az egyesületek, a lövészek, közülök néhányam a szabadcsapatosok jellegzetes mackóegyein- rirhájában és a nemzetvédelmi keresztesek. A püspök az emelvényen foglalt helyeit, mellette a fő- és alispán, Gaudernak ezredes, aztán a város polgármestere, továbbá a hősi halált halt Harsai Ödön hadnagy édesanyja éis nő- testvére. Kormányzói Áhítatos, lélekemelő csendben hangzott fel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunknak szózata: — Március 15-e közel egy évszázad óta a fiatalságnak, a megindulásnak, a fakadó életnek az ünnepe Az ma is. Mégis most, amikor az ifjúsághoz szólok, első szavam nem a Tietek, hanem azé a — sajnos — sok ezer magyar életé, amely a hazáért, mint annyiszor ezer éves történetünkben, uíra áldozatot hozott. Március 15-én, amikor a nemzeti megujh dás, a nemzeti jövő áll gondolataink élén, szálljon minden szeretetünk, tiszteletünk és elismerésünk azok felé, akik már nem élnek, vagy hadifogságban vannak, vagy kórházi ágyon szenvednek itthon, vagy rokkantán kerültek haza. Ők a mai idők. nagy magyar kötelesség- teljesítői. gondoskodásunk gyermeket, életDe minden szeretetünk és azoké is, akik apát, testvért, társat veszhettek el. — Magyar Leventék ! — Az ország egész fiatalsága mellett elsősorban Tihozzátok szólok, mert Reátok nagy feladat vár. A március 15-i ifjak helyébe keil lépnetek. Nektek is ugyanolyan lelkesedéssel kel! -felsorakoznotok a nemzet nagy ideáljai és
