Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-13 / 59. szám
ÁRA 16 FILLER 1943 MÁRCIUS 13. SZOMBAT IV. évfolyam # politikai napilap # 59 .szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL ' Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. *AßPßPßAßAßßßßßPßßßPßPßßßAfPßmAßß0PßßßP0A0A0P0ß0P0PßA0pßAßßßAfpfp0pßp0AßAfPtPAßßpßA0p0pßß0p0pßAßA0PfPAß0A Március 15-ének szelleme Nincs a világnak még egy olyan szép ifjúsági ünnepe, mint március 15-ikle. Az örök! újrakezdés, a tavasz elejére esik és a magyarságnak Iieghösibb korszakára emlékeztet. 1848 március 15-ike és a mai márciusi ünnep különböznek ugyan, de mégis döbbenetesen hasonlóak. Az idői elválasztja őket, a külsőségek mások, de a magyar sors ugyanaz. 1848-ban a független, szociális Magyarország esZmiéjiéért lángolt a. magyar fiatalság. Minden időknek legcsodálatosabb magyar nemzedékei készítették elő a magyar nyelvet, irodalmat, a nemzeti öntudatot és, politikai életet arra, hogy kimondhassa ezeket a szavakat: Magyarország független, és önálló állam, amelynek mindenki egyenlő polgára, aki a Kárpátok miedienoéjében lakik. A harc az ősi magyar törekvéseket és a korszellemet testesítette meg. Sajnos, fél! évszázad hősi erőfeszítésének gyümölcse, a független Magyarország történelmünknek a túlerővel szemben való tüneményesein szép harcában elbukott. Almnlak az Oroszországnak hordái tiporták sárba, amelynek földjén most honvédőink járnak. De ha akkor a túlerő le is győzött bennünket, mégsem volt a harc hiábavaló. A szabadság- harcot akkor is meg kellett volna vívnunk, ha annak kimenetele teljesein reménytelennek tűnt volna is fel. A megalkuvás ugyanis sokkal pusztítóbb hatású, mint az éííet-'halál harcnak (kockázata. A majdnem száz évvel ezelőtt lezajlott sza- hadiságküzdelmünknek két fontos tanulsága van a mai ifjúság számára. Az egyik az, hogy laz ország függetlensége és szabadsága a legszentebb és legnagyobb érték mindem miagyar számára. Ezért a szabadságért az életünket is fel kell lálídoznunk. De a függetlenséglet csak úgy védhletjük meg a legbiztosabban, h,a minden magyar hazájának érzi ezt a földet és érzi a nemzeti közösség függetlenségének előnyeit. A másik tanulság az, hogy az ifjúság hivatása a nemes eszmékért való lelkesedés, a bátorság és az önzetlen áldozatvállalás. Az ifjúságiban él tovább és benne újul meg a nemzet. Az ifjúságtól várjuk az egyetemies nemzeti célok érdekében Való munkakifejtést és a hazafias hangulatban összecsendülő nemzeti közvéleménynek kialakítását, azt a jobboldali, keresztény, nemzeti szellemet, erőt, akaratot, amely nem ismer megalkuvást éis amely élő valósággá emeli a legszebb magyar álmokat is. Hinnünk kell a nemzeti eszményekben és megalkuvás nélkül szolgálni azokat az osztatlan magyar közösség érdekében. Az ifjúságnak örök előjoga az, hogy higyjien olyan dolgokban, amiket mások temosolyognak, hogy áldozatot vállaljon olyan célokért, amielyek a fáradtaknak már nem fizjetikl ki magukat. Az ifjúságnak mindfen előítélet és ■elfogultság nélkül lángolnia kel, törhetetlenül hinni a jövőben, végtelenül szeretni ezt a hazáj $ benne ezt a népiét, amelyet se|üki más nem szeret s amelyet csak az ifjúság válthat m!eg és emelhet fel. Az ifjúságnak kell melmze- dékről-imemzediékre továbbadni a hit, szeretet, áldozatkészség fáklyáját, hogy mindenki szívesen, szenvedjen a magyar sors jobbraford 11- lásáért és a nemzet számára az örök lét biztosításáért. Háborút viselünk, harcban Vannak katonáink, háborúba szállt az egész nemzet. Régi idő óta, 1848 óta most viselünk újra magyar háborút. Ezer éven át sok ellenséggel kellett szembeszállnunk, de legtöbbször csak akkor, amikor az ellenség már a küszöbünkön kopogtatott. Most, a legújabb háborúnkban elébe mentünk az ellenségnek és saját hazájában akarjuk legyőzni. Ez a nagy, újszerű magyar vállalkozás, amelybe megindultunk, az új időknek, az új magyar szellemnek a megnyilatkozása, a magyar erőinek új felragyogása. Ősi európai hivatás- tudattól vezérelve kivesszük részünket abból a háborúból, amely az új, igazábib, emberibb és magyarabb rendért folyik. Amíg ez a háború tart, nekünk, mindnyájunknak csak egyetlen gondolatunk lehet, egyetlen vágy fűthejt bennünket és (egyeljen cél irányíthatja lépéseinket: a győzelem. Ezért harcolnak honvédeink künn az arcvonalon, ezért altjuk mi ittbenm a belső arcvoualnakí őrhelyeit. Tengernyi munka, feladat és helytállás vár a nemzet mindenegyes tagjára. Nemcsak hirdetnünk, de gyakorolnunk kell az áldozatokat, a lemondásokat, a nélkülözéseket. A harctereken küzdő honvédek megértik ennek a két szónak jelentőségét: győznünk kell! A Zalavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésénfek alakuló ülését március 16-án délután háromnegyed 5 órakor a^vármiegyeház nagytermében Zalaegerszegem tartják meg. Az alakuló Ülésen a m. kir. nemzetvédelmi propaganda minisztérium részéről résztveisZ Lator Géza miniszteri tanácsos és Péter Ernői miniszteri előadó. Meghívót erre az ülésre a vármegye területén működő hazafias, társadalmi és jótékony- sági egyesületek kaptak kizárólag, személyre szóló meghívókat nem küldenek szét. Ezért ezúton hívja fel az előkészítő bizottság a vármegye és különösen Zalaegerszeg megyei város közönségét, hogy a gyűlésien annak érdekessége és jelentősége miatt minél nagyobb sZámban jelenjék meg. Nyugodt időkben is, de még inkább háMi pedig úgy tehetjük magunkévá ennek a két szónak teljes érteimét, ha szívünk egész melegével támogatjuk és miegsejgítjük a harctereken küzdő hőseinknek hozzátartozóit, ha küzdő honvédeink iránt való szeretetünk a kőié le s s é gte 1 jc s ít és be n, tökéltetets fegyelmezettségben, a belső ellenségek elhallgattatásában, az itthonmaradottakról való gondoskoidásbaiB és abban nyilvánul meg, hogy mlajdlain visszatérő honvédleink számára boldogabb, jobb polgári éjetét biztosítunk ebben a hazában. Éreznie kell a honvédnek kint és a hozzátartozóinak bent, hogy sorsukat szívünkön viseljük és hogy mindínyájlan bajtársiak vagyunk. Az árváknak apákat, az özvegyeknek támogatókat, mindenkinek, aki a hazáért sérülést szenvedett, gondviselőt kell adnunk. Az Isten kezünkbe adta a lehetőséget, hogy megvalósítsuk a magyarságnak soha nem látott felvirágoztatását. Mert számban kevesebben lehetünk más népeknél, de minőiség- ben: az agy velő, a kitartás, a szív harcában senkinél sem lehetünk allábbvalóak. A minőség forradalmát kell megvívnia az ország népébek, a gazdától a tisztviselőig, az iparostól a kereskedőig, a tanulótól a mesterig, a tervezőtől a kétkézi munkásig. Mindig különbeknek kell lennünk, mindig többnek kell lennünk, nem szájjal, hanem tettel, tudással és áldozat- vállalással. Tisztán kell megőriznünk, ami a múltból számunkra szent hagyomány, semmit s,em kell elalkudni abból, ami ia mi,enk. Semmit sem kdl'l szégyellenünk, amivel előbbre juthatunk és mindent meg kell tanulnunk, amivel a jövőt szolgálhatjuk. Akárhová állít közülünk kit-kit a sors, szenvedélyes szeretettel töltse be hivatását és tekintse azt olyan őrhelynek, ahol mint sgésZ embernek rendületlenül állnia kell1. ború idején, az ország nyugalma, a lelkek kiegyensúlyozottsága, a társadalmi erők céltudatos megszervezése és a közvélemény helyes nemzetpolitikai szemléletének kialakítása szempontjából szükség van a hazafias irányú társadalmi egyesületeknek erőtejtjels és össz- hangzatos tevékenységére. Különöslen szükség van arra, hogy a legfontosabb nagy magyar kérdésekben és célokban, a társadalmi egyesületekben rejlő erők megfedelő felhasználásával1, egészséges nemzeti közszellem és szilárd magyar lelkiség alakíttassák ki. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt az előkészítő, bizottság, amikor az említett ülés egybehívását határozta el. Egyben alkalmat nyújt, arra is, hogy ugyanakkor hallhatja a közönség dr. Stitz János egyetemi magántanár, országgyűlési képviselőnek a legidőszerűbb külpolitikai kérdésekről tartandó», általános érdeklődéssel várt előadását. Március 16-án Zalaegerszegen tartják a Zalavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló ülését
