Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-12 / 58. szám
2 riACTMfílET 1943 március 12. Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi ley élszekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. visták szívós étién álás át Karkov külvárosaiban, A német csapatok a szovjet arcvonalat 33 kilométer szélességben törték át és rengeteg hadizsákmányt szereztek. Befészkelték magukat a szovjet utánpótlási vonalakba és ezáltal lehetetlenné tették a szovjet ^számára a a hadianyagnak az első vonalba váló juttatását. A németiek sok helyen megelőzték a visszavonuló bolsevista csapatokat. A kuoáni hídfőnél csak kisebb csatározások voltak. A szovjetnek meghiúsultak azok a tervei, hogy a németeket oldalba támadja és behatoljon a Kubán-vidékre. (Nemzetközi tájékoztató Iroda) A München ellen intézett brit légitámadással kapcsolatban berlini körökben kijelentették, hogy a támadás elsősorban is a polgári lakosságot sújtotta és óriási károkat oíkozott történelmi műemlékekben. Nagy károkat szenvedett az évszázados Frauenkirche, aztán az állami könyvtár, amelynek íölbecsülhetetlien értékű anyagából egy negyedrész a lángok martaléka lett, köztük pótolhatatlan kincsek, a bibliák. Elpusztult az állami színházépület, súlyos károkat szenvedtek kórházak és iskolák is. (NST) Mára virradóra az angolok folytatták megfélemlítő támadásukat Németország ellen. Ezúttal Stuttgartra és környékére dobtak bombákat. A bombák ismét több kórházat és templomot találtak. Ugyanazon idő alatt a németek nagyszabású támadást intéztek az angliai Newcastle fontos szénbányavidéke elfen. (NTI) A Jangce folyón átkelt japán csapiatok körülzártak négy csunkingi hadosztályt. A japánok' 3D kilométerre nyomultak előre és az ellenséget mindenütt visszaszorították. (NTI) Meghalt Kannisto Juha Artturi finn egyetemi tanár, a magyar Corvin-koszorú tulajdonosa, aki sokat dolgozott a finn-magyar kapcsolatok kimélyítésén. Hősi halott temetése Csatarendeken Csabrendek község lakossága büszke, hazafiúi gyásszal kísérte utolsó útjára Hegyi György tüzér tizedes, volt csabnendeki fö'Jdi- mívest. Hegyi György februárban fagysérüléssel került a debreceni hadikórházba. Mindkét lábfeje lefagyott s ennek következtében beállott szívbénulásban március 3-áin meghalt. A hős tetemének hazaszállítását a hadikórház parancsnoksága az illetékes katonai parancsnoksággal egyetértésben megengedte. A holttest mfreius 9-én reggel érkezett a sümegi állomásra. Onnan hozzátartozói haza, Csab- rendekre szállították és ott helyezték a rom. katolikus egyház szertartása szerint örök nyugalomra. A temetésen mintegy kétezer ember vett részt és elkísérték utolsó útjára a községnek 11-ik hősi halottját, akik közül azonban az isteni Gondviselés csak ennek az egynek engedte meg, hogy szülőföldjén pihenjein. A temetésen résztvett a községi elöljáróság, az elérni népiskola, a Gazdakör, az Iparkör, valamint a Levente Egyesület díszszázada. A sírnál az egyházi szertartások elvégzése után a csabrendeki lakosság nevében vitéz Bodó István főjegyző búcsúztatta el a hősi (halottat (erős hazafias érzésből fakadó szavakkal. Március 16-án Zalaegerszegen tartják a Zaiavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló ülését tudatos megszervezésie és a közvélemény helyes nemzetpolitikai szemléletének kialakítása szempontjából szükség van a hazafias irányú társadalmi egyesületeknek erőtejLjiets és össz- hangzatos tevékenységére. Különösén szükség van arra, hogy a legfontosabb nagy magyar kérdésekben és célokban, a társadalmi egyesületekben rejlő erők miegfeildlő felhasználásával1, egészséges nemzeti közszellem és szilárd magyar lelkiség alakíttassák ki. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt az lelőkészítő bizottság, amikor az említett ülés egybehívását határozta el. Egyben alkalmat nyújt arra is, hogy ugyanakkor hallhatja a közönség dr. Stitz János egyetemi magántanár, országgyűlési képviselőnek a legidőszerűbb külpolitikai kérdésekről tartandó', általános érdeklődéssel várt előadását. A puha agyagföld beslipped a lábunk alatt, amikor a pomázi hegyekben gyalogolunk fölfelé a Holdvilág-patak szakadékos medre mellett. A metsző koratavaszi szél könnyeket csip az ember szeméből Végre, amikor egy domb felület felfogja a hideg szél erejét, a tar fák ágai között tekintélyes méretekben bontakozik ki előttünk a régi római kőfejtőnek bástyaszerü fala. A Nemzeti Muzeum két régészének társaságában vagyunk. Most, amikor elérkeztünk turista kirándulásunk célpontjához, legelőször is szakszerűen, alaposan szemügyre vesszük a lerepet. A régi római kőfejtő ugyanis — mint nemrégiben kiderült — fontos emléke a honfoglaláskori s Árpádkori magyarság történetének. Nemrégiben az a hir járta, h >gy Árpád sirja is itt van valahol a Holdvilág árokban. Anonymus krónikájára támaszkodva az a vélemény is felmerült, hogy „Buda Vetus“ az a bizonyos Óbuda, illetőleg Fehéregyháza, ahol a krónikás szerint a honalapító fejedelmet el lemették — itt terült el Pomázon. C^ak később, a török uralom alatt húzódtak Óoudára az innen kiűzött lakosok. A kőfejtő magyar vonatkozásait S a s h e g y i Sándor fedezte fel, aki különben hajógépész volt és nagy szorgalom mai magánúton tanulta és tanulja a régész tudományokat. Első felfedezését azonnal közölte a Nemzeti Múzeummal, Pest megye is hathatósan segítette kutatásait. Természetesen a Nemzeti Muzeum hivatalosan is bekapcsolódott a munkába már a kezdet kezdetén és az eddigi megállapítások is rendkívüli érdekesek. A hegyoldal lejtőjén hatalmas bevágásként függőlegesen helyezkedik el a rómaikori kőfejtő fala. Hogy rómaikori a kőfejtő, azt a csákánynyomok sajátos nyomairól ismerik meg a régészek. Ezzel a módszerrel csak Róma provincia- alapító legionárusai fejtettek követ. A fal csaknem a hegy tetejéig húzódik s legfelül egy loggiaszerü tetőterrasz félében végződik Önkéntelenül is arra gondol az ember, — szűk határu képzelőtehetséggel is — hogy ez tekintélyes nagyságú szószék lehetett és hatásos díszlete egy szózatot intéző vezérnek vagy sámánnak, aki esetleg megfelelő öltözetben, jólrendezett világítási hatások között lép a völgyben és a patakparton elhelyezett tömeg elé. Ezt a gyanút megerősíti még az is, hogy a sziklafal oldalába vájt, barlangszerü alagút félkörivben húzódik a hegy alá és meredek, aknaszerü kürtő kapcsolja össze az alagutat a szónoki emelvény-szerű terrasszal. Erről a folyosóról kétségtelenül megállapították azt, hogy nem rómaikori eredetű, hanem későbbi mesterséges alkotás. A Nemzeti Muzeum két régésze dr. Gallus Sándor és dr. Bottyán Árpád vezetnek végig a kőfejtőben. Mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a barlang bejárata nem is olyan régen még nem látszott. Egymásrarakolt kövekkel s arra ráhordott talajréteggel — valamikor igen régen — tökéletesen elfedték olyan módon, hogy a kőfejtő sziklafal előterét jónéhány méterrel feltöltötték. Az ásás után, amikor eltávolították a köveket, két vizszin'es réteget is talállak, körülbelül 40 centiméter vastag faszenes hamuréteget. Ez azt bizonyítja, hogy ez itt hosszantartó tüzelés hamujának a maradványa. A folyosó bejárata fölött meglehetős magasságban elég nagy rovásjelek vannak bevésve. Egy „T“ alakú és egy kard alakú. Van olyan vélemény, mely szerint a kard jel annyit jelent, hogy „őrizni kell ezt a helyet“, a „T“ jel pedig azt, hogy „szent hely, vallásos hely“. Megkérdeztük, hogy nem azonosak-e ezek a jelek azzal, amit másfél évvel ezelőtt az egyik pesti napilap említett feltűnő tálalásban, hogy ez a bevésés egy rovásírást kedvelő turistától származik. A válasz a következő volt: „Nem azonosak. A turista faragását is megtaláltuk. Meg tudjuk állapítani azt, hogy melyik ősi és melyik ujabberedetü vésés A kard alakú és „T“ alakú jel különben sem vésés, hanem pontozással, illetőleg pontozásszerü szegecselt apró lyukak összegéből adódik.“ Külön érdekessége még a régi kőfejtőnek, a két kaptárfülke, alakjukról nevezték el igy a falban levő két üreget Rendeltetésüket homály fedi. A szikla előtt óriási nagyságú kősirt is találtak s ebben ötven évnél idősebb asszony csontvázát tárták föl. Sajnos, a sirt nagyon megbolygatták és így más, értékesebb lelet nem igen került elő vele A csontvázról az embertani vélemény azt állapította meg, hogy „taurid ‘ tipusu Ez tudvalevőleg a honfoglaló magyarság vezetőinek fajlipusa volt A kanyargó folyosóban is vannak még rovás-jelek. A kőfejtő környékén is vannak hasonló mesterséges sziklajáratok. Különösen érdekes az egyik sziklahasadékban egy elipszoid gömb- alaku, fejszerü valami. Erről a földtani vizsgálat megállapította, hogy úgynevezett „vulkánikus bomba“. Ez annyit jelent, hogy a talaj keletkezésekor a még folyékony, egynemű kőanyagba idegen anyag került. S ezt a gömbalakot nem tudták rendesen kocka-alakú kő formájáA Zajavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló ülését március 16-án délután háromnegyed 5 órakor a vármegyeház nagytermében Zalaegerszegen tartják meg.*» Meghívót erre az ülésre a vármegye területén működő hazafias, társadalmi és jótékonysági egyesületék kaptak kizárólag, személyre szóló meghívókat nem küldenek szét. Ezért ezúton hívja fel1 az előkészítő bizottság a vármegye és különösen Zalaegerszeg megyei város közönségét, hogy a gyűlésien annak érdekessége és jelentősége miatt minél nagyobb Beámban jelenjék meg. Nyugodt időkben is, de még inkább háború idején, az ország nyugalma, a lelkek kiegyensúlyozottsága, a társadalmi erők célA pomázi Holdvilág-árokban keresik Árpád vezér sírját A rési római kőfejtőt a honfoglaló magyarság vallási tisztelethelynek használta
