Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-12 / 58. szám

2 riACTMfílET 1943 március 12. Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi ley él­szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. visták szívós étién álás át Karkov külvárosai­ban, A német csapatok a szovjet arcvonalat 33 kilométer szélességben törték át és rengeteg hadizsákmányt szereztek. Befészkelték magu­kat a szovjet utánpótlási vonalakba és ezál­tal lehetetlenné tették a szovjet ^számára a a hadianyagnak az első vonalba váló juttatá­sát. A németiek sok helyen megelőzték a visszavonuló bolsevista csapatokat. A kuoáni hídfőnél csak kisebb csatározások voltak. A szovjetnek meghiúsultak azok a tervei, hogy a németeket oldalba támadja és behatoljon a Kubán-vidékre. (Nemzetközi tájékoztató Iroda) A München ellen intézett brit légitámadás­sal kapcsolatban berlini körökben kijelentették, hogy a támadás elsősorban is a polgári la­kosságot sújtotta és óriási károkat oíkozott tör­ténelmi műemlékekben. Nagy károkat szenve­dett az évszázados Frauenkirche, aztán az ál­lami könyvtár, amelynek íölbecsülhetetlien ér­tékű anyagából egy negyedrész a lán­gok martaléka lett, köztük pótolhatatlan kin­csek, a bibliák. Elpusztult az állami színház­épület, súlyos károkat szenvedtek kórházak és iskolák is. (NST) Mára virradóra az angolok folytatták meg­félemlítő támadásukat Németország ellen. Ez­úttal Stuttgartra és környékére dobtak bombá­kat. A bombák ismét több kórházat és tem­plomot találtak. Ugyanazon idő alatt a néme­tek nagyszabású támadást intéztek az angliai Newcastle fontos szénbányavidéke elfen. (NTI) A Jangce folyón átkelt japán csapiatok kö­rülzártak négy csunkingi hadosztályt. A ja­pánok' 3D kilométerre nyomultak előre és az ellenséget mindenütt visszaszorították. (NTI) Meghalt Kannisto Juha Artturi finn egye­temi tanár, a magyar Corvin-koszorú tulajdo­nosa, aki sokat dolgozott a finn-magyar kap­csolatok kimélyítésén. Hősi halott temetése Csatarendeken Csabrendek község lakossága büszke, haza­fiúi gyásszal kísérte utolsó útjára Hegyi György tüzér tizedes, volt csabnendeki fö'Jdi- mívest. Hegyi György februárban fagysérü­léssel került a debreceni hadikórházba. Mind­két lábfeje lefagyott s ennek következtében be­állott szívbénulásban március 3-áin meghalt. A hős tetemének hazaszállítását a hadikórház parancsnoksága az illetékes katonai parancs­noksággal egyetértésben megengedte. A holt­test mfreius 9-én reggel érkezett a sümegi állomásra. Onnan hozzátartozói haza, Csab- rendekre szállították és ott helyezték a rom. katolikus egyház szertartása szerint örök nyu­galomra. A temetésen mintegy kétezer ember vett részt és elkísérték utolsó útjára a községnek 11-ik hősi halottját, akik közül azonban az isteni Gondviselés csak ennek az egynek en­gedte meg, hogy szülőföldjén pihenjein. A temetésen résztvett a községi elöljáróság, az elérni népiskola, a Gazdakör, az Iparkör, vala­mint a Levente Egyesület díszszázada. A sír­nál az egyházi szertartások elvégzése után a csabrendeki lakosság nevében vitéz Bodó Ist­ván főjegyző búcsúztatta el a hősi (halottat (erős hazafias érzésből fakadó szavakkal. Március 16-án Zalaegerszegen tartják a Zaiavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló ülését tudatos megszervezésie és a közvélemény he­lyes nemzetpolitikai szemléletének kialakítása szempontjából szükség van a hazafias irányú társadalmi egyesületeknek erőtejLjiets és össz- hangzatos tevékenységére. Különösén szükség van arra, hogy a legfontosabb nagy magyar kérdésekben és célokban, a társadalmi egye­sületekben rejlő erők miegfeildlő felhasználásá­val1, egészséges nemzeti közszellem és szilárd magyar lelkiség alakíttassák ki. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt az lelőkészítő bizottság, amikor az említett ülés egybehívását határozta el. Egyben alkalmat nyújt arra is, hogy ugyanakkor hallhatja a közönség dr. Stitz János egyetemi magán­tanár, országgyűlési képviselőnek a legidő­szerűbb külpolitikai kérdésekről tartandó', ál­talános érdeklődéssel várt előadását. A puha agyagföld beslipped a lábunk alatt, amikor a pomázi hegyekben gyalogolunk föl­felé a Holdvilág-patak szakadékos medre mel­lett. A metsző koratavaszi szél könnyeket csip az ember szeméből Végre, amikor egy domb felület felfogja a hideg szél erejét, a tar fák ágai között tekintélyes méretekben bontakozik ki előttünk a régi római kőfejtőnek bástyaszerü fala. A Nemzeti Muzeum két régészének társasá­gában vagyunk. Most, amikor elérkeztünk turista kirándulásunk célpontjához, legelőször is szakszerűen, alaposan szemügyre vesszük a lerepet. A régi római kőfejtő ugyanis — mint nemrégiben kiderült — fontos emléke a hon­foglaláskori s Árpádkori magyarság történeté­nek. Nemrégiben az a hir járta, h >gy Árpád sirja is itt van valahol a Holdvilág árokban. Anonymus krónikájára támaszkodva az a véle­mény is felmerült, hogy „Buda Vetus“ az a bizonyos Óbuda, illetőleg Fehéregyháza, ahol a krónikás szerint a honalapító fejedelmet el lemették — itt terült el Pomázon. C^ak később, a török uralom alatt húzódtak Óoudára az innen kiűzött lakosok. A kőfejtő magyar vonat­kozásait S a s h e g y i Sándor fedezte fel, aki különben hajógépész volt és nagy szorgalom mai magánúton tanulta és tanulja a régész tudományokat. Első felfedezését azonnal kö­zölte a Nemzeti Múzeummal, Pest megye is hathatósan segítette kutatásait. Természetesen a Nemzeti Muzeum hivatalosan is bekapcsoló­dott a munkába már a kezdet kezdetén és az eddigi megállapítások is rendkívüli érdekesek. A hegyoldal lejtőjén hatalmas bevágásként függőlegesen helyezkedik el a rómaikori kőfejtő fala. Hogy rómaikori a kőfejtő, azt a csákány­nyomok sajátos nyomairól ismerik meg a régé­szek. Ezzel a módszerrel csak Róma provincia- alapító legionárusai fejtettek követ. A fal csak­nem a hegy tetejéig húzódik s legfelül egy loggiaszerü tetőterrasz félében végződik Önkén­telenül is arra gondol az ember, — szűk ha­táru képzelőtehetséggel is — hogy ez tekinté­lyes nagyságú szószék lehetett és hatásos dísz­lete egy szózatot intéző vezérnek vagy sámán­nak, aki esetleg megfelelő öltözetben, jólrende­zett világítási hatások között lép a völgyben és a patakparton elhelyezett tömeg elé. Ezt a gyanút megerősíti még az is, hogy a sziklafal oldalába vájt, barlangszerü alagút félkörivben húzódik a hegy alá és meredek, aknaszerü kürtő kapcsolja össze az alagutat a szónoki emelvény-szerű terrasszal. Erről a folyosóról kétségtelenül megállapították azt, hogy nem rómaikori eredetű, hanem későbbi mesterséges alkotás. A Nemzeti Muzeum két régésze dr. Gallus Sándor és dr. Bottyán Árpád vezetnek végig a kőfejtőben. Mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a barlang bejárata nem is olyan régen még nem látszott. Egymásrarakolt kövekkel s arra ráhordott talajréteggel — valamikor igen régen — tökéletesen elfedték olyan módon, hogy a kőfejtő sziklafal előterét jónéhány mé­terrel feltöltötték. Az ásás után, amikor eltávo­lították a köveket, két vizszin'es réteget is talállak, körülbelül 40 centiméter vastag fasze­nes hamuréteget. Ez azt bizonyítja, hogy ez itt hosszantartó tüzelés hamujának a maradványa. A folyosó bejárata fölött meglehetős magasság­ban elég nagy rovásjelek vannak bevésve. Egy „T“ alakú és egy kard alakú. Van olyan vélemény, mely szerint a kard jel annyit jelent, hogy „őrizni kell ezt a helyet“, a „T“ jel pedig azt, hogy „szent hely, vallásos hely“. Megkérdeztük, hogy nem azonosak-e ezek a jelek azzal, amit másfél évvel ezelőtt az egyik pesti napilap említett feltűnő tálalásban, hogy ez a bevésés egy rovásírást kedvelő turistától származik. A válasz a következő volt: „Nem azonosak. A turista faragását is megtaláltuk. Meg tudjuk állapítani azt, hogy melyik ősi és melyik ujabberedetü vésés A kard alakú és „T“ alakú jel különben sem vésés, hanem pontozással, illetőleg pontozásszerü szegecselt apró lyukak összegéből adódik.“ Külön érdekessége még a régi kőfejtőnek, a két kaptárfülke, alakjukról nevezték el igy a falban levő két üreget Rendeltetésüket homály fedi. A szikla előtt óriási nagyságú kősirt is találtak s ebben ötven évnél idősebb asszony csontvázát tárták föl. Sajnos, a sirt nagyon megbolygatták és így más, értékesebb lelet nem igen került elő vele A csontvázról az embertani vélemény azt állapította meg, hogy „taurid ‘ tipusu Ez tudvalevőleg a honfoglaló magyarság vezetőinek fajlipusa volt A kanyar­gó folyosóban is vannak még rovás-jelek. A kőfejtő környékén is vannak hasonló mesterséges sziklajáratok. Különösen érdekes az egyik sziklahasadékban egy elipszoid gömb- alaku, fejszerü valami. Erről a földtani vizsgálat megállapította, hogy úgynevezett „vulkánikus bomba“. Ez annyit jelent, hogy a talaj kelet­kezésekor a még folyékony, egynemű kőanyag­ba idegen anyag került. S ezt a gömbalakot nem tudták rendesen kocka-alakú kő formájá­A Zajavármegyei Társadalmi Egyesületek nemzeti együttműködésének alakuló ülését március 16-án délután háromnegyed 5 órakor a vármegyeház nagytermében Zalaegerszegen tartják meg.*» Meghívót erre az ülésre a vármegye terüle­tén működő hazafias, társadalmi és jótékony­sági egyesületék kaptak kizárólag, személyre szóló meghívókat nem küldenek szét. Ezért ezúton hívja fel1 az előkészítő bizottság a vár­megye és különösen Zalaegerszeg megyei vá­ros közönségét, hogy a gyűlésien annak érde­kessége és jelentősége miatt minél nagyobb Beámban jelenjék meg. Nyugodt időkben is, de még inkább há­ború idején, az ország nyugalma, a lelkek kiegyensúlyozottsága, a társadalmi erők cél­A pomázi Holdvilág-árokban keresik Árpád vezér sírját A rési római kőfejtőt a honfoglaló magyarság vallási tisztelethelynek használta

Next

/
Thumbnails
Contents