Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-11 / 57. szám

ÄRA 10 FILLÉR 1943 MÁRCIUS 11. CSÜTÖRTÖK IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 57. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Kitartás A március 15-1 ünnepély műsora Zalaegerszegen püspök. 7. Weber: A kard című énekszámát előadja a gimnázium énekkara. 8. Pribék Ist­ván: Ne zúgolódj kishitű című költeményét szavalja Török István kereskedelmista. 9. Ha­dikitüntetés és a Nemzetvédelmi Keresztek át­adása. 10. Éwa Ernő: Ünnepi óda, szavalja Polányi László gimnazista. 11. Hiszekegy, énekli a közönség. 12. Elvonulás. Elvárjuk, hogy március 15-én nemcsak a városi szabályrendelet értelmében, de haza­fias lelki megnyilatkozásból is legalább a belső városrésznek egyetlen háza seim marad nemzeti zászló nélkül és a nemzet becsületét sér­tően senki s em tűz ki színe hagyott, vagy elrongyolt zászlót. A Baross Szövetség fiókszervezetében egye­sült kereskedők és iparosok kötelezőién elhatá­rozták, hogy március 15~én üzleteiket zárva tartják. Ugyanezt kérjük a többi iparosoktól, de a mezőgazdáktól1 is, hogy lehetőleg —• lljegalább az ünnepély idejére — tartsanak munkaszünetet és a magasztos ünnepélyen mindenki vegyen részt. Végül közöljük, hogy a kormány rendelke­zése értelmében március 15-iéin a délutáni la­pok nem jelennek meg, így a Zalai Magyar* Élet sem. az utolsó lehelletis Építeni nehezebb, mint rombolni. Az építés magabizó erőt, akaratot jelent, a rombolást a gonosz ielkiismeret, a bosszú, a gyülölség irányitja. Az építés a jövőnek szól és így, aki épít, az hisz a jövőben. Aki rombolni akar, csak a jelent pusztítja a jövő reménye nélkül. Aki a magyar életet figyeli, megnyugvással láthatja, hogy nálunk a jövő elfáradhatatlan építése folyik minden vonalon. Nincs a nemzet életének olyan síkja, területe, ahol ne ennek a serény munkának az üteme lüktetne. És ez az építő szándék nem tagadja meg, nem rombolja le se a múltat, se a jelent és csak kereszté­nyibb, szociálisabb, igazságosabb tartalommal kívánja kitölteni ezeket a kereteket. A jövőt akarja szebbé kiépíteni a magyar erő. Pedig a magyar nemzet is élet-halál harcának döntő napjait éli. Teljes harci felkészültségben figyeli az eseményeket, kutatja a fölötte gomolygó sötét fellegeket, száz sebből vérzik és az áldo­zatok vállalásában roskadoznak a vállai. Mégis vakbuzgón hisz a végső győzelemben, mert tudja, hogy a rá ezer évig őrködő Gondviselés is pártul fogja harcában. Ősi elszántsággal harcol a nemzet. Amit a harcok eredményétől vár, mind csak ezt a nemzetépitő munkát kí­vánja szolgálni. Hódítási szándék nélkül egye­dül azért küzd, hogy az övé legyen, amihez ezer év jogán jussa van. Békés, nyugodt nem­zeti életet akar jogos határain belül azzal a joggal, hogy ur lehessen a portáján. Ezzel a tiszta lelkiismerettel szépen megfér egymás mellett a végsőkig való kitartás és a harcok közt se szünetelő építési szándék és akarat. Az építés a jövőt munkálja. Nem lehet megállás ebben a jövőt előkészítő munkában. De ez az építés nemcsak anyagban, alkotásokban kell, hogy megnyilatkozzék, hanem lélekben is. A háborús idők nagyon alkalmasak arra, hogy megzavarják az embereket. A jövőt illető tájé­kozódásuk sokszor bizonytalanná válik, mert az események pillanatnyi hatása alatt állanak. Szemük elől tévesztik az egyetemes nagy célt és éppen azokat az eszközöket nem veszik észre, amelyekkel minden változások és körül­mények között a magyar jövőt munkálhatják. Ezért van szükség a lelkek kiépítésére is. Az ingadozók, hajladozók, aggodalmaskodók és kishitüek hangulatváltozásait csak a lélek kié­pítésével, a meggyőződés és hit szilárd meg­alapozásával, a magyar öntudat elmélyitésével tudjuk megakadályozni és az egy cél felé tö­rekvés felé irányítani, megszilárdítani és ezzel a nemzeti erőt fokozni. A magyar öntudat és cél független a hadiesemények hullámzásától, a világ eseményeitől. A nemzet élete és ereje az egyes ember életét és erejét is jelenti, ezért kell egyemberként a biztonság megingathatatlan érzésével tömörülnünk az erőt és védelmet képviselő honvédség köré, ezért kell magunk­nak is honvédekké válnunk, akárhol dolgozunk is kitartani az utolsó lehelletig, mert csak ezen épülhet fel a jobb magyar jövő. Budapesten a napokban széleskörű mozga­lom indul meg a hadiárvák örökbefogadásának érdiekében. A mozgalom élére Kállay Miklós­aié, a miniszterelnök hitvese állt. A mozgalom Jelszava: »Édesapa helyett apát a hadiárvák­nak«. A terv szerint egyes házcsoportok közöl sen vállalnak egy-egy hadiárvát fölnevelésre. Vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihály, a Sajtókama­ra elnöke bejelentette, hogy a kaimara is ki­veszi részét a hazafias megmozdulásból. A honvédelmi miniszter az igazolt hadiárva leventék részére Jelvényt re;ndszene(síte|tt. A Jelvényen a kettőskiereszt alatt ez a felírás lesz: »Apámat adtam a hazáért«. Tegnap délután a magyar kormány minisz­tertanácsot tartott. Keresztes-Fischer Férelnc belügyminiszter üdvözölte a miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy kormánya a napokban töltötte be működésének egyéves fordulóját. Köszöntötte Reményi-Schneiler La­jos pénzügyminisztert is, aki most töltötte be pénzügyminiszterségének ötödik évét. Műkö­désükhöz további sikereket kívánt. (MTI) A Muraszombat melletti Nagytótlakon ifjú Czug Sándor 25 éves legény korcsmái mulato­zás után otthon kirántotta 56 éves édesapját az ágyból, rugdosta, összeverte a fejét és vé­gül megfojtotta. A magyar kötelező társadalombiztosítás fennállásának 50-ik évfordulója alkalmából a Kormányzó Ur magas kitüntetéseket és címe­ket adományozott az OTI több magasrangú tisztviselőjének a társadalombiztosítási szolgá­lat terén szerzett kiváló érdemeikért. Az osztálysorsjáték mai húzásán ezer pengőit és a 400 ezer pengős jutalmat a 86.354 számú sorsjegy nyerte. 4 ezer pengőt nyelrt a 22.378, 78.781, 2 ezer pengőt a 7120 számú sorsjegy. (Minden felelősség nélkül.) * A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelentése szerint a keleti arcvonal valamennyi szakaszául a német repülők nagy sikernél avatkoztak beje a földi harcokba. Őreitől délnyugatra nagy hatással támadták a bolsevista mienetoszlopo- kat. Az oneli kanyarulatban elkeseredett har­cokra került sor, de a német arcvonal nem rendült meg. Afrikában a tunéziai arcvon dón nem voltak nagyobb harcok. Az alacsony fel­hőzet megakadályozza á légi tevékenységet. A gyors német harci repülők sikeresen támadták Algii: kikötőjét. A találatok következtében ki­gyulladt egy 4 ezer tonnás szállítóhajó. Berlinből jelentik: A három szovjet páncélos hadsereg megsemmisülése a Donee és a Dnyef- per között — ahogyan ez egyre határozottab­ban érezhető — olyan következményekkel járt a szovjet hadvezetésre, hogy a végső kihatáso­kat még nem is lehet áttekinteni. A bolsevisták nem képesek pótolni a készen álló tartalékok­ból azokat a súlyos ember- és anyagvesztesé­geket, amelyek támadó . hadseregeiknél érték őket. Ezért kénytelenek egész arcvonaiszaka- iszokat kiüríteni, vagy nagymértékben gyen­A nemzet akarata egyre nagyobb működési teret biztosít a jövő reménységéinek, a l!eivemte| intézménynek. Az idén rábízta a március 15-iki ünnepségek megrendezését is. A levente in­tézmény egyesíti ugyanis magában az országi egész fiatalságát, amelynek örök ünnepe, ma­rad a március. Éz az ifjúság hagy felkészült­séggel) példás fegyelmezettséggel és lánglíelkű hazafiságga/ töri az utat, amely a nemzetet a tisztultabb, ízig-vérig magyar 'életbe veze'ti. A fiatalság a dicsőséges múlt emlékeiből szívja magába az új életerőket. Az 1848—49-i sza­badságharc hajnalhasadásának az emléke is az ő lelkületűket kel, hogy a legjobban át- fbrrósítsa, mert így birkóznak meg a rájuk váró jövőbeli feladatokkal. Zalaegerszegen a Széchenyi-téren lesz már­cius 15-én délelőtt 10 órai kezdettel1 az ünne­pély. Előzőleg ünnepélyes istentiszteleteket tartanak. A műsort a következőképp állapítot­ták meg- 1. Himnusz, énekli a közönség. 2. A Kormányzó Ur szózatát felolvassa dr. vitéz Tamásy István polgármester. 3. Szózat, énekli a közönség. 4. Kertész László levente beszél. 5. Petőfi Nemzeti dalát szavalja Va- rasdy Imre gimnazista. 6. Ünnepi beszédet mond Uzdóczy-Zadravecz István nyug. tábori A mai nap országos és világ­vonatkozású

Next

/
Thumbnails
Contents