Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-10 / 56. szám
1943 március 10. riAcMll-T Mit kell tudni HÍREK a zalai gazdagoknak a szőr gyűjtésről r# ■ ■ Zala vármegye közigazgatási bizotlsági ülésén hétfőn vitéz gróf Teleki Béla főispán felhívta a nagyobb gazdaságok figyelmét az állati szőrök gyűjtésére, mivel ennek az anyagnak a fonálkészitésben fontos szerepe van, de amellett tisztes jövedelmet is lehet vele teremteni. Az anyaggazdálkodásnak szolgálatában tartózkodnunk kell attól, hogy bármely termék veszendőbe menjen. Most alkalmunk van arra, hogy a kérdéssel bővebben is foglalkozzunk. Az élelmicikkeken kívül ma különösen a szövöttáru-nyersanyagok előteremtése okoz minden nemzetgazdaságban súlyos gondot. A gyapjú-, a gyapot- és más szövőanyag hiányának enyhítésére merült fel az a terv, hogy a szőrt, ezt a fontos nyersanyagot is a nélkülözhetetlen ruhafélék előállításának szolgálatába kellene állítani. A békeidőkben legfeljebb azokat a szőröket gyűjtötték össze és dolgozták fel, amelyeket a nagybani állatvágásoknál nyertek. Ezt a szőrt általában ipari szőrnek nevezzük. Ebből azonban csak olyan csekély mennyiség állt nálunk a feldolgozó üzemek rendelkezésére, hogy nem voltak elegendők ahhoz, hogy a szükségletet fedezzék. Mivel az állati szőr igen jól és sokféle célra felhasználható, felmerült nálunk is a kérdés néhány gondos embernél, hogy nem kellene-e háziállatok szőrének gyűjtését országosan megszervezni. Szem előtt tartva a háborús anyaggazdálkodásnak azon alaptételét, amely szerint semmiféle nyersanyagnak, vagy pótanyagnak nem szabad veszendőbe menni, — a válasz nem lehet más, mint az, hogy az állati szőrök gyűjtését minél előbb nagyszabásuan meg kell szervezni. A jó gazda lovát és tehenét nemcsak naponta ápolja, tisztítja, keféli, hanem idönkint meg is nyírja. Különösen ha ilyenkor tavasszal az állatok ápolása után a gazdaember megnézi a vakarót, azt látja, hogy az tele van szőrrel. Természetes, mert az állat leveti téli bundáját, váltja a szőrét. Eddig a gazda a szőrt kiszedte a keféből, a vakaróból és félredobta a szemétre. Ha azt a szőrmennyiséget, mely ilyenkor tavasszal lekerül az állatokról, a gazda ezentúl összegyűjti, ennek nemcsak önmaga látja hasznát, hanem országos viszonylatban is igen fontos és értékes nemzetgazdasági tevékenységet fejt ki. A szőrre most rendkívüli nagy szükség van. A szarvasmarha, ló, sertés, kecske s általában minden háziállat szőre alkalmas ipari felhasználásra s tudjuk, hogy például az angoraszőr feldolgozása milyen jelentős méreteket öltött. A durvább állati szőr nemcsak a^ért fontos, mert azt matracok, vagy szőnyegek készítésére, általában a butorkárpitos iparban jól fel lehet használni, hanem főként azért, mert kitűnő takaró és pokróc készíthető belőle. De nemcsak takarók, hanem például nemezNe dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR SLET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levélszekrénybe. Gondoljunk zalai honvédernkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. MAGYAR HOSOK Példás vitézségével és kiváló harcászati érzékével tett döntő jelentőségű szolgálatot az Uryw környéki harcokban vitéz Gátmezei József őrmester, egyik gyalogezredünk nehézfegyver századának szakaszparancsnoka 1942 augusztus 7 én egyik támadó honvédszázad támogatására kapott parancsot. E feladatát nagy körültekintéssel, ügyességgel és bátran hajtotta végre, de támadó alakulataink a sürü erdős terepen csakhamar áthatolhatatlan tüzérségi, aknavető és gyalogsági tüzbe kerültek, mely útjukat állotta. A vitéz Gitmezei nehézszakaszától balra harcoló lövészszakasz főhadnagy parancsnoka elesett, a jobbszárnyán harcoló szakasz hadnagy parancsnoka pedig súlyosan megsebesült. Gátmezei őrmester egyik gránátvetöje is tüzérségi telitalálatot kapott és elnémult. Az ellenség, felismerve a súlyos veszteségek nyomán bekövetkezett megtorpanást, nyomban ellentámadást indított a honvédszázad ellen. Ebben a válságos helyzetben vitéz Gátmezei nyomban átvette a szomszédos lövész- szakaszok felett is a parancsnokságot, összes tüzgépeit a támadók ellen irányította s a lövészek, valamint a tüzgépek összefogott tüzével sikerült megállítania a boisevisták előretörését. Az ellenség azonban az arctámadással egy- időben egy megkerülő csoportot is harcbavetett s ennek támadása már annyira kialakult, hogy bekeritéssel fenyegette a honvédszázadot. Vitéz Gátmezei ekkor a jobb szárnyszakaszt rohamra vezényelte, őmaga pedig ag szakasztörzzsel rávetette magát az immár hátukba is került erős bolsevista csoportra. Véres közelharc fejlődött ki Gátmezei néhány emberből álló törzse, valamint a túlerejű átkaroló bolsevisták között. A nőslelkü őrmester és a példáját követő honvédek olyan haláitmegvető bátorsággal küzdöttek, hogy teljesen szétverték az ellenséget. Gátmezei ezután a balszárny szakaszhoz rohant s annak élére állva, ezt is rohamra vezette. A továbbiak során t«z petcnyi elkeseredett harc árán betört az ellenséges állásokba s azokat elfoglalta. * — Veszprémegy házmegyiei hírek. Dr. Czaipik Gyula megyéspüspök dr. Pozsgay János nagykanizsai hittanárt a kercaeligeti plébánia vezetésével bízta meg. Utódjiának Horváth József hittanárt nevezte ki. Dr. Rosta Józsefeit pedig elemi iskolai hitoktatónak Nagykanizsára helyezte. Áthelyezés a vármegyén. A főispán az alispánnal egyetértőén dr. Schmidt István tb. főszolgabírót a szolgálat érdekében Beiatin:ról Le tenyéré helyezte át a főszolgabírói hivatalba. Körorvosi kinevetzés és áthelyezések. A belügyminiszter dr. vitéz Nyitray Pál j'ános- házai orvost a zalaegerszegi I. közegészségl« ügyi körbe a IX. fizetési osztályba körorvossái “nevezte ki. — Ugyancsak a belügyminiszter dr. Nagy Lajos 'körorvost saját kérelmére azonnali hatállyal Zalaszenthalázsról Zalalövőre, dr. Győrffy Lénárd körorvost pedig szintén saját kérelmére Zalaszántóról Uraiújfaluba (Vas megye) helyezte át. — Kinevezés a gazdasági fe ügjlelöségen. A földmívelésügyi miniszter ifjú Bajnok Ferenc és Panka Gyula keszthelyi m. kir. gazdasági segédfelügyelőket j-elenlejgi állásukban véglegesítette. — ösztöndíj adományozások. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Horthy Miklós ösztöndíjból évi 200 pengőt adományozott Szabó Ferenc sümegi, Kutasi Zoltán zalaegerszegi állami, Fekete László keszthelyi premontrei ■gimnáziumi, Horváth Sándor és Pongrác* Gyula Csáktornyái állami, Gárdonyi Emese zalaegerszegi róm. kát. tanítóképző intézeti, •Tüttő Jenő zalaegerszegi állami és Serfőző László nagykanizsai községi kereskedelmi középiskolai tanulóknak. ^ Pokrőcpótló kender- és lentakarók erős ‘minőségben 28—36 pengő darabja a Schütz Áruházban. , — A honvéd életét és épségét áldozz* értem naponként Én mit tettem edtffg a honvédekért? szerű csizmák és máslcáruk előállítására is I z‘. jól felhasználható as I L A szőr gyűjtése tehontos feladat. Minden- I ö esetre szívós munkigényel, — remélhető I s; azonban, hogy sike: megoldható. Biztosra I vehetjük, hogy a mag gazda nem csupán I s: azért a pár pengőért jja a szőrt gyűjteni, a amit érte kap, hanem eg azért, mert meg b érti, hogy abban a m erőfeszítésben, melyet s létünkért folytatunk, alönböző takarók, pok- I t( rőcok is nagy szcepatszanak. A harctéren I t< nemcsak a katonának™ szüksége takaróra, I n hanem a pokrócra szüge van a lovaknak is. fi ■ ■ i ; i I h Takarókból, pokróctól, nemezcsizmából, I s filckalapokból, mindijabb és újabb tété- I g leket kell hadviseink rendelkezésére e bocani. v I r „Thrix ‘ név alatt on vállalkozás indult c meg, amely arra törekk, hogy az állati szőrök r gyűjtését és értékesiét a magyar gazdák s körében országosan mszervezze. I f A legfontosabb, egyi a legnehezebb fel- £ adatot a gyűjtés megjrvezése jelenti. Igen s helyes és ügyes megoisnak kell tartani, hogy I i a szervezésbe a renteintézményt is ; bevták. I i A leventék bizonyáraieg vannak győződve I , arról, hogy a magyar lezőgazdaság minden , uj anyagkitermelése itos nemzetgazdasági I | érdekeket szolgál s ;y bizonyosra vehető, I ] hogy leventéink nagy ybuzgósággal fognak I a szőrgyüjtés munkáját bekapcsolódni. A leventék, akik szülk gazdaságában, vagy I a szomszédos gazdák iállóiban a szőrt akár I a napi ápolás után, akányirás idején össze- I gyűjtik, azt ezentúl bevetik a községben levő I Hangya-boltba, ahol miijárt készpénzben fize- I tik ki az érte járó igenlőnyösen megállapított árat. A levente elismennyt kap arról hogy I mennyi szőrt vitt be elaásra, amit az Országos Leventeközpont nyvántart és a legszor- I galmasabb leventéket ngjulalmazza. Ezzel a rendszerrel sanben egyesek jobbnak I látták volna a szőrgyüjh hivatalos, illetve kötelező elrendelését. Nete viszont elképzelni, hogy minden állatot ártó gazdát kötelezni lehetne arra, hogy egy-St lova, tehene vagy I sertése után ennyi és enyi szőrt beszolgáltasson. A Thrix érdekeltsé, gazdatagjai felismerték a dolog gyakorlati Idalát, amikor parancs- helyett inkább a józan sz és a felvilágositás alapjára helyezkedve, igekeztek a gyűjtés kér- I dését megoldani. A gyűjtés igen nagy jelentőségű. Országos viszonylatban ugyanis <ról van szó, hogy ha I sok milliós szarvasmarh-, ló-, sertés- éskecs-.l keállományunknak csuán egy töredékrészét I is sikerül bevonni, vgeredményben sok sok millió kiló állati szőr güjthető össze, aminek I révén jó néhány millió jengő vándorolhat majd a magyar gazda zsebéb azért a szőrért, amit addig a szemétbe dobak, viszont, amit igen jól lehet értékesíteni. Különösen fontos zerepet játszhatnak az első időben a szőrgyijtésben az uradalmak, ahol többszáz szarvasmirha, vagy lóállomány I mellett szőr nagy mennnségben gyűjthető össze. I E jő példa nyomán azúán a gyűjtés a kisgazdák körében is hamaosan úgy elterjedhet, hogy olyan tételek fogtuk rendelkezésre állni, amelyek mellett nagysztbásuan megindulhat az ipari feldolgozás is, anire vonatkozólag már komoly tárgyalások folynak. . Biztosra vehető, hogy amennyiben a gyűjtés most országosan beválik, a szőrértékésités a a háború után is fontos jövedelmi forrásává .válhat a magyar mezőgazdaságnak, de az iparnak is.
