Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-02-12 / 34. szám
MAÍftmkET A szőialiszt, a világ legtáplálóbb élelmiszere bevonul a magvar háztartásokba A nullás finomságra kiőrölt szójaliszt 270 pengős mázsánkinti áron mint újfajta élelmi szer rövidesen bevonul a magánháztartásokba is. Ha pedig használata elterjed Magyarorszá- gon is, mint ahogy Középeurópa számos államában is egyre inkább tért hódit, akkor ez a sárgasziníi, lisztfinomságu őrlemény valósággal forradalmasítani fogja nálunk is a konyhaművészetet és a népélelmezést. Nincs ugyanis mégegy élelmezési cikk, sem állati, sem növényi termék, amely tápérték dolgában a szójával vetekedhetnék. A szójalisztet a szójabab terméséből őrlik. A szója növénytanilag a hüvelyesek osztályába tartozó növény, amely azonban vegytani összetétele dolgában lényegesen eltér a nálunk termesztett hüvelyesektől. A bab és a borsó pH- dául, valamint a lencse is túlnyomórészt keményítőt (cellulózét) tartalmaz, ezzel szemben a szójababban rengeteg mennyiségű fehérje és zsíranyag van, de cukor és lecitintartalma is jelentős. A szója Ázsia keletén : Kínában, Japánban és Indiában évezredek óta az egyik legfontosabb népélelmezési cikk, népszerűsége vetekedik a haléval és rizsével. Európában egészen a legutóbbi évekig nem tudott elterjedni a szójabab használata, aminek az a magyarázata, hogy az emberek idegenkedve fogadták ezt az élelmiszerujdonságot és szívesen elhitték róla azt a véleményt, amelyet külföldetjárt utazók terjesztettek, hogy a szójabab az európai ember számára élvezhetetlen, azt csak az ázsiai gyomor képes megemészteni. Ennek az állításnak volt is bizonyos alapja, mert tény az, hogy az ázsiai népek étrendjén számos olyan furcsa étel szerepel, amit Brillat- Savarin leszármazottai semmiképpen nem tekinthetnek inyencfalatoknak. Bizony akárhány kínai, vagy tibeti ételnek már a puszta „illatára“ kénytelen az európai befogni az orrát A szója ugyan nem ezek közül való, azonban mégsem tudta magát sokáig megkedveltetni Európa gyermekeivel egyszerűen azért, mert — nem tudták elkészíteni. Nálunk ugyanis a hüvelyeseket : a babot, borsót, lencsét vízben megfőzik, ezáltal a keményitőtartalom megpu hűl. A szóját azonban minél tovább főzik, annál keményebb lesz, mert a benne túltengő fehérjetartalom megkeményszik. A kínaiak viszont nem főzik, hanem erjesztik, de ez az elkészítési mód valóban szokatlan az európai Ízlésnek. A szója európai polgárjogszerzésére irányuló első kísérletek tehát csúfosan megbuktak és ez a sors várt arra a módszerre is, hogy őrölt alakban lisztként, vagy ebből készült pépként fogyasszák. A szójababnak ugyanis kesernyés mellékize volt, emellett — nagy zsírtartalma következtében — gyorsan meg is avasodott. Magyar emberé az érdem, hogy a szóját sikerűit európai fogyasztásra alkalmassá tenni. Ez annál érdekesebb, mert a szójafogyasztás- ban úgyszólván minden más európai állam megelőzte Magyarországot. Németországban már egy évtizeddel ezelőtt hatalmas feldolgozó üzemek ontották a szójaőrleményeket és például már 1935 ben százezer vagon szójababot vittek be Németországba Keletről. A háború természetesen útját szegte az ázsiai szójaszálhtmá- nyok további özönlésének, azonban éppen a behozatali lehetőségek megszűnése adta meg a döntő lökést a szója elterjedésének: 1938 óta már Európában is termesztik -a Henry Ford által „csodabab“-nak keresztelt vitamin-növényt és évről-évre növekszik a szójával bevetett terüle'ek kiterjedése, újabban már nemcsak külföldön, de nálunk is. Magyarországon a szója termesztésére Dunántúlon folytak az első sikeres kísérletezések, amelyek eredményeképpen azután más tájakon is meghonosították. Legújabban például Erdélyben terjedt el egészen nagy arányokban a szójatermelés. Ez annál könnyebb, mert a magyar föld és a mi éghajlatunk kiválóan alkalmas ennek a növénynek beérlelésére. Különösen jól tenyészik és dús termést hoz a szója a kukoricaföldeken, amellett nem is különösebben igényes növény és a megmunkálásért dúsan fizet. Magyarországon a szójatermesztést tulajdon képpen egy érdekes politikai látogatás indította el. Jóval a második világháború kitörése elölt Papén, aki akkor a német birodalom alkan- cellárja volt, nálunk jártában a magyar kormánykörök előtt felvetette a kérdést: miért nem termel Magyarország szójababot, amikor abb<y óriási kivitelre számíthatna és Németország egyedül is kész a mindenkori teljes évi termést lekötni és átvenni. Az ötlet felvetése után valóban megindultak nálunk is az első próbálkozások a szójával, majd amikor azok minden várakozást meghaladó eredményre vezettek, orvosvegyészeink hozzáláttak a szója élvezhetővé tételéhez. S'áMAVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij — — —14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi r é. 9-55 1700 1— — —•— 15’17 1747 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-23 16-28 — — 8-30 1520 —■>i. Bak Hangya szövetkezet é. 9-20 16 26 1-80 9 05 15-46 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-54 16 00 4-50 — —•— —•— —•— é. Hévizfürdő i.---*--- ---*--45 0 — 10-25 17-20 —•— é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14-30 10-35 17 30 — é. Keszthely pályaudvar i. 7-23 —— Bak—Nova Menetdij —•— 9.20 15 30 i. Bak pályaudvar é. 655 13 15 —•— 9-30 15-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 1310 1 70 1010 1615 é. Nova i. 610 1230 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —•— 1-— 17 47 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 1-70 18 04 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19-30 é. Szentadorján i. 5-20 ‘l mos kísérlet után B e r c z e 1 I y László feltalált egy nemesitési eljárást, amellyel maradéktalanul ki tudta vonni a szójababból a kesernyés mellékizt adó éterikus olajokat, úgy hogy a tápérték ezáltal nem szenvedett semmi változást. Ma már a dr. Bercelly féle eljárással nemesített szójababot őrlik lisztté és megfelelő eljárást találtak az avasodás megakadályozására is. Háborús aiándék A sok rossz melleit, amit az emberisig a háborúnak köszönhet, néhány apróbb kellemetességgel is megajándékoznak minket a rendkívüli idők. Ilyen jó oldala a háboruszülte viszonyoknak, hogy megtanulunk mindennel takarékosan gazdálkodni, meglevő értékeinket megbecsülni és esetleg hiányzó, vagy fogyatékán lévő közszükségleti cikkeinket mís hasonlóval pótolni. A szójafogyasztás is kétségtelenül ilyen háborús ajándék, azonban semmiképpen sem szabad azt az egyéb „pótszerek“ közé sorolni abban az értelemben, ahogyan például a teát különféle füvek főzetével, a bőrtalpa t mütalppal, a zsirt margarinnal pótolják. Mindezekhez hasonló pótlásokat megéltünk már az első világháború alatt is, de a béke helyreálltával azután el is tűntek ezek a használatból éppúgy, ahogy a villamosok előteréről letűntek a kalauzkisasszonyok. A szójával nem ez fog történni. A fehér emberiség történelmében már számos példa volt rá, hogy más világtájakról átvett és meghonosított olyan haszonnövényeket, amelyeket azelőtt Európában nem ismertek. Hol volt például még Nagy Lajos, vagy Mátyás király idejében a bors, a paradicsom, a kukorica, vagy hogy a legnélkülözhetetlenebbet említsük: a burgonya ? Ma már el sem lehet képzelni az emberi életet nélkülök éppúgy, mint ahogy férfiaink túlnyomó része nem tud meglenni a — dohány nélkül. A szója babjában ennek a most folyó háborúnak a folyamán Európában olyan elsőrendű élelmicikk hódit teret, amely lápértékre nézve valamennyi ismert haszonnövényünket felülmúlja, sőt azok tulajdonságait fokozott mértékben egyesíti magában. De nemcsak a növényi, hanem az állati termékeket is helyettesíti. A nemesitett szójaliszt 42—43 százalék fehérjét (kazeint) 22—23 százalék állati zsírral egyenlő- értékű zsíranyagot, 24—25 százalék szénhidrátot és 3 százalék lecitint (kolinnal keveredett zsirsavas foszforsavai) tartalmaz. A szója vegy- elemzése gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kiló szójaliszt fehérjetartalomra egyen értékű két és egynegyed kiló szinhussal, tizenkét liter tejjel, hatvannyolc tyúktojással, öt kiló kakaóval, huszonhét kiló burgonyával. Kalóriaérték tekintetében a szójaliszt kilója három és félkiló szinhussal vetekszik. Ez a kis összehasonlítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a szója a ma legelterjedtebb nápéleime- zési cikknél, a burgonyánál sokkalta értékesebb és jelentősebb. Kísérletezni sem keli ma már, mert egész sor jólbevált konyharecept áll az érdeklődők rendelkezésére. Nemrégiben Budapesten külön konyhakiállitás keretében mu'atták be a közönségnek a szója sokoldalú felhasználhatóságát. Ha a lisztbe 15—20 százalék szójalisztet keverünk, ez tökéletesen pótolja a drága és manapság .szinte hozzáférhetetlen tojást. Ilyen arányú keveréssel minden tésztát, de még a kenyeret és cukrászsüteményt is izeseb- bé és sokszorosan nagyobb tápértéküvé teszi. De nemcsak tésztaféleségeket, hanem a húsételeket is helyettesíti és elkészítése is egészen egyszerű. Bizonyosra vehető, hogy számos előnyei a szóját a magyar fogyasztókkal is rövidesen megkedvelteti és ezáltal nemcsak a magánháztartások vezetése válik olcsóbbá, de általa a tömegélelmezés kérdése is teljes sikerrel megoldható. Pokrócpótló kender- és lentakarók erős minőségben 28—36 pengő darabja a Schütz Áruházban. , 1943 február 13.
