Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-05 / 52. szám
2 MawmrÍ-iet 1943. március 5. A MANSz zalaegerszegi csoportja szórakoztató előadást rendezett a sebesült katonák javára A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi csoportja tegnap változatos műsoros előadást rendezett a Művelődésház zsúfolásig megtelt termében a honvédek jrvára. Még a karzaton is ember-ember hátán tolongott. Az előadás kezdetét trombitaszó jelezte. Az est rendezői ezzel is kifejezésre akarták juttatni, hogy honvédeinkért fáradlak, a siker érdekében. A bevezetőt Fendrik Ferenc, az ismert zalaegerszegi iró mondta. Jól összefogott gondolatai tetszésre találtak. Hermann Valéria „a Páterdomb csalogánya“ cigányzene kísérettel kedvesen énekelt magyar nótákat. Cuppon Béla gimnáziumi tanuló ügyesen szavalta vitéz So« mogyváry Gyula, Csíki történet cimü versét. A tangóharmonikázásáról előnyösen ismert Hornyán Iván nagy tetszés metiett zeneszámokat játszott. Dr. Kiss Endre és dr. Monostori Tibor nagy derültséget keltő párjelenetet adott elő. Dr. Monostori a zsidó biztosítási ügynök megjátszásáért külön dicséretet érdemel. A fel- ismerhetetlenségig elcsúfította magát, a siker érdekében. A szünet után jelentették be, hogy a mindenki "által türelmetlenül várt Bordy Betla közbejött akadályok miatt nem jött el Zalaegerszegre. A hir nagy csalódást keltett a nézők körében. Ferenczy Istvánná hangulatos zongorakisérete melleit Borda János a Mi a haza? cimü melodrámát adia eiő jó hanganyaggal és a gimnáziumi kisebb énekkar alátámasztásával. Boda Lász'ó jókedvvel magyar nótákat énekelt cigányzene kísérettel. A legnagyobb sikert azonban dr. Beznicza István aratta, mint „Nagy Izabella“ magyar nóta énekesnő. A platinaszőke fürtös „hölgy“ akinek kackiás bajusz diszlett az orra alatt, viharos tetszést és tomboló sikert váltott ki dalaival. A befejező szám Major István Pannikám cimü jelenete volt, amely a magyar dal és tánc diadalát mutatta be az idegen táncok és nóták felett. Ügyesen játszott a jelenetben Ferenczy Istvánné, dr. Beznicza István, dr. Karácsony József, Sommer István és Homoródy Józsefné. Sommer István nagyon eredeti alak, mint nagy- bajuszu vidéki bácsi. Homoródyné alakítása a pergőnyelvü parasztieány szerepben igen jóizü volt. A műsorközlő szerepét dr. Karácsony József töltötte be szellemesen. Teljesen elfogadjuk utóbirálatnak, amit az előadás szellemi értékeiről bevezetőleg mondott : „Ne tessék tőlünk művészit várni, mert nekünk a művészkedés mellett valami „mellék- foglalkozásunk is van, szóval a kenyérkereset. Eredetileg a kabaré a hadikórház sebesülljeinek szórakoztatására indult, csak a gátló körülmények mialt lett belőle a nagy közönség szórakoztatása, jobban mondva a jó cél érdekében való megadóztatása.“ A figyelmes rendezőség szép virágokkal kedveskedett a szereplő hölgyeknek. W. Mivel hely-hiány miatt sokan kénytelenek volíak távozni, az előadást hushagyó-kedden este fél hétkor megismétlik. Míg az előadás tartott, azalatt szép csendesen begördült a zalaegerszegi pályaudvarra a legújabb sebesülteket szállító vonat. Beszéljünk megint a Zalaegerszegen berendezkedő Göcseji Gyűjteményről is Az úgynevezett Aggápolda tornyos épületének bejárata fellett szerény tábla függ »Göcseji Gyűjtemény« felírással'. A sok járástól gödröséé koptatott, keskeny lépcsők Vezetnek fel az eílső emeletre. Itt nyert telihelyezést két szobában a. gyűjtemény, amelyik idővel alappillére lesz Zalaegerszeg gö,- cs'eji múzeumának. A nagyobbik szobában a falaikat Nagymagyarország vármegyéinek kéz- zjel festett és bekeretezett címerei díszítik. Az üvegszekrényekben és a szoba különböző helyein pedig az eddig gyűjtött tárgyaikat rendelték el. Van ott mindenféle vegyesein az őskortól ke.zdvie .napjainkig. Egyes tárgyak :ugyan nem a szorosan vett Göcsejből származnak, az: egységbe foglalás alapja mindössze az, hogy valamennyit Zalából gyűjtötték. Vannak hatalmas mammutcsonttöredékek, amelyek az alsónemesapáti út építése alkalmával, vajgy az alsó'erdei tégllaégetésheiz szükséges lagyag,ásásnál kerültek napvilágra. Mellesleg megemlítjük, hogy még laz 1900,-as évek elején a zalaegerszegi gimnázium akkori tanulói a Janka,hegy egyik helyén teljes mam- mutosontvázat ástak ki, amely szakszerűen összeállítva ma is látható a budapesti Földtani Intézetben. De az ősvillág egyéb néma tanúi is sorakoznak a polcokon. Őskori csigák megkövesedett maradványai, lelőhelyük a zalaegerszegi revíziós torony környéke. A pusztaszentlászlói fúrásokból származik az az agyagpaladiarab, amlelyen ieigy ősi szitakötő tdnyomiata világosain • látható. Sokezer év telt el azóta, amikor ez a rovlar játékosan lebegett az ős-surlók és páfrányok (erdejében. Most lenyomata, tanúskodik csupán az egykori növény- és állatvilág különösségeiről. i Másik szekrényben : római kori Lándzsa,hcgyejk beszélnek az elmúlt évszázadokról. Láthatunk római korbéli ajtóvasalásokat és zárakat is, valamint egy Zalálövőről származó pogány oltár maradványát, abból a,z időből, amikor még Zala várnfegyc földjén is római sasios légiók állomásoztak és áldoztak isteneiknek. De a régi időkről regél a csabrendeki mészbányábói származó aragon,it kövület is. Többszáz éves múltra 'tekinthet vissza a zalaszentmihályfai templomnak egyik itt felállított ajtaja. A faragott lés vésett díszekkel borított ajtó korát nehéz lenne megállapítani. Kár, hogy nem épebben került ide. A díszeik egy része, sajnos, már lehullott róla az ,idők folyamán. Néprajzi szempontból értékesek a göcseji készítményé régi háztartási eszközök fából. 1832-ből való favilla, ‘fakanál, fatányér (majd- hogy az 'ember utána énekli a rímet: meghalok a, meghalok la babámért). A tányér alján van bevésve laz évszám és a készítőjének név kezdőbetűje. Kulacsok js láthatók, amikből valaha nagy Ivaszatok voltaik a haza üdvérte. A kulacsok között vannak csikóbőröseik is, olyanok, amilyenekről jegykor Csokonai Vitéz Mihály, a (szomjas torkú költő énekelt, Persze a csikóbőrös kulacsról az 'egykori szőrt már rég l'erágta la moly, de még inkább a sok kézfogás. Találunk (aztán virágokkal, levelekkel bekaroolt mángorlófákat is, súlyos darabok, rtem valami kellemtes lehetett, amikor János gazda tisztes hitestársa végighúzottveflte valakin. Az egyik ilyen mángorlófát úgynejVe- Zett spanyolozásisal díszítették gazdagon. A spanyolozás 'eljárása az, (hogy a véséssel díszített tárgy mélyedéseit forró spanyolviasszal telítik. Ezt az ősi eljárást már csak néhány helyen ismerik. A Imángorlófa Benkő Anna (1844) tulajdona volt, amiről a rég örök álmát alvó egykori tulajdonosnő belevésett neve és az évszám tanúskodik. Érdekes :a számos fadarabból szögezés nélkül összerótt levestányértartó, az úgyntevezett »kutyagerinc« is. Onnan nyerte a Imövét, hogy haisomllít egy ösz;- sZegömbölyödve alvó kutya gerincéhez. Eredeti göcseji használati tárgyak a »kőpi- ook« is. Ezek jókora, alul hasas, fent szükebb, szalmából, vagy Vesszőből font tartályok. A nép babot, vagy legyéb száraz terményeket tárolt bennük. Az legészen aprókat sótartóknakl használták. Gazdag képzteletviíágról tanúskodnak a színles, tarka húsvéti tojások, amelyek] különböző 'eljárással készültek. Virágokat, mértani ábrákat »írtak« rájuk készítőik. Bámulatra méltó tüiíelmi munka eredményiéi laz üvegekbe helyezett kálváriák. Elképzelni is nehéz, hogy az üveg szűk nyakán keresztül hogyan tudták behelyezni a nyílás terjedelmét sokszorosan meghaladó széles,- ségü tárgyakat. A iszírtes fadarabokból összeállított kálvária számos (darabból van, Krisztus a keresztfán, létra, kalapács stb. Érdeklődésre tarthat számot jaz az 1755-ből származó, török felírásé réztábla is, amelyet Bődén találtak kútásáskor. >\ (táblának jtelanleg meg csak a fényképe Ivan a gyűjtemény birtokában. Eredetije ‘egy ipergyásdói hajlék falába van behelyezve. A tábla felírása dir. Prőhle Vilmos fordításában így hangzik: »istenem, e te kútfő tulajdonosa (legyen örök éllqtű, Legyen részese a paradicsomnak s távol legyen a pokoltól.« »istenem, e kútfő tulajdonosát vezéreld céljához, És bocsásd meg a vétkeit mind a két világon..« »Jámbor és emberszerető Kharputi SZejjid Hadzsi Mehiemidd zászlótartó.« A gyűjtemény közepét a Pataky Andor Itürjiei szobrászművész által készített Szentkorona foglalja el, amelyik a Szent Jobb zalaegerszegi tartózkodása idején a vasútállomással szemben felállított díszsátor tetejét (ékesítette. A szekrények tetején rokkák, régi faszobrok nyertek) elhelyezést. A gyűjtemény jóval kisebb másik helyiségében látható az a fehér selyem zászló, amit a zalaegerszegi szabadcsapatosok kaptak a kis,- várdai lelkes, hazafias hölgyektől 1938,-ban. itt függ üveg alaltt Deák Ferencnek két levele is. Bár a háza bölcsét Zala Vármegye mondhatja büszkén magáénak, eddig még nincs a míegyének egy Deák-emlékszobája (sem. Ez al két levél képviseli (egyelőre a létesítendő Idm]- liákszoba anyagát. v A Göcseji Gyűjtemény megteremtése dr. Nagy Károly kir. (járásbíró érdemié. Az ő, úttörő kezdeményezését, szívós .kitartását dicséri i,tt minden. Tervbe vette, hogy összegyűjti la Göcsejben található összes növényfélsségteket Is. Máris összeszedett belőlük (számosat s a inövé- ny.ek magjait kis .üveg csövekben .rendezte. Sok (időt igényel az ilyen munka, ,a szervezés és csak sajnálni tudjuk, hogy olyan kevesen állítják be igyekezetüket abba, .hogy segítsenek összehordani mipdazt, ami Göcsejben még megtalálható a történelmi múltból ás a régi népéletből. A külön szekrényben tárolt .népviseleti darabok, a .halotti ,szemfödő-ltepe|dő és mások, megbecsült értékei a gyűjteménynek, de mind kevés .ahhoz, hogy a tájjellegű intézmény beszámolhasson minden .részletében Göcsejnek különlegességeiről. Szorgalmas .és áldozatos gyűjtőkrte volna .szükség és olyan m'egértő telkekre, akik .akár .a tulajdonjog fenntartásával is legalább letétként őriztetnék mfeg a gyűjteménnyel azokat az emlékeket, amik hovatovább teljesen elkallódnak a magánkezekben. Most még a kellő mennyiségű, tájanyag hiányában a .gyűjtemény képe olyan, mint mikor összekeveri a gazda a (babot meg kukoricát, a mákot, mteg a hagymamagotH De ha a kiválogatás .megtörténhetik és az anyagmennyiség Göcsej régmúlt életének összképét adhatja, akkor 'ez a múzeummá magasodó művelődési intézmény nemcsak .a tudománynak tesz majd szolgálatot, de a vendégforgalomnak is tényezője lesz. — A honvéd életét és épségét áldozz» értem naponként. Én mit tettem eddig a honvédekért?
