Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-05 / 52. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1943 MÁRCIUS 5. PÉNTEK IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 52. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: ( Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. ismét jönnek a tábori lapok Kétemeletes épületet emelnek Zalaegerszegen a Baross-székház helyébe szállodának és a második mozi elhelyezésére A tábori posta egyre-másra hozza a zöldszi- nü lapokat a magyar családok otthonába. Ahány levél, annyi boldog öröm és megnyugvás. A sötét aknamunkás rémhirterjesztők bőségesen gondoskodtak arról, hogy a keleti arcvönal januári eseményei kapcsán a legképtelenebb híreket terjesztették a honvédek veszteségeiről. Ezeket a riasztó híreket alátámasztani látszott az a körülmény, hogy a szükségképpen végzett csapatmozdulatok és több más ennek velejárójaként előálló helyzet hetekre megakasztotta a tábori posta forgalmát. Illetékes helyről iparkodtak megnyugtatni a családokat, hogy a rosszindulatú híreknek senki se üljön fel, mert a veszteségek nem olyan nagyok, mint aminőkről a koholt hírek nyugtalanítják a közvéleményt. Most, hogy a tábori posta ismét ontja a leveleket, maguk a tények cáfolják meg a rémhíreket. Száz és ezerszámra jelentkeznek olyanok, akiknek hosszú heteken át nem állt módjukban hirt adni magukról. A hozzátartozók aggodalmát mindenki megérti. De a háborúban nem lehet iránytadó a rémhír, amelyeket kiirtani, úgy látszik, lehetetlen. Mos f hogy az elveszettnek hitt honvédek hirt adnak magukról, az illető hozzátartozók kellőképpen értékelhetik azokat a híreszteléseket, amelyek annyi sok aggódó család nyugalmát feldúlták. Az illetékes helyről kiadott közlemények se állították, hogy nem történtek veszteségek, de hozzáfűzték, hogy azok csak nagyobbak az eddigieknél. Ez pedig az élet-halál harc elkerülhetetlen velejárója. A sok-sok örömhír mellett természetesen fájdalmas hírek is érkeznek a családokhoz. Uj hősi halottak és sebesültek jelzik a nemzet hősi helytállását a keresztért és a szebb magyar jövőért indított sorsdöntő harcban Ezekhez a családokhoz az egész nemzet együttérző szeretete és hálája száll azzal az üzenettel, hogy amint a nemzet méltóképpen megörökíti majd a hősök emlékét, úgy a hátramaradottak sorsát a nemzet összefogása magára vállalja. A nemzet akarata az, hogy azok, akik hozzátartozóik életét áldozatul adták a nemzetért, mindig maguk mellett érezzék a nemzet háláját és áldozatkészségét. Ez a nemzeti akarat máris megnyilvánul a hadikórházakban gyógyulásukat váró honvédek iránt. A nemzet minden tagja testvérének tekinti a hősöket és az áldozatkészség széles aranyfolyamát hömpölygeti feléjük. Ez a hála és ez a sok-sok szeretet legyen vigasztalás mindazok számára, akiknek hozzátartozóik az ország bármelyik kórházában állnak ápolás alatt. Az áldozatvállalások súlyos napjait éljük. De ezek az áldozatok uj időket érlelnek. Uj időket, amikor szebb lesz a magyar élet és ennek keretében beteljesednek a legvérmesebb magyar álmok is. Addig azonban át kell vészelnünk minden megpróbáltatást. De arra meg kell az erőnknek lenni, hogy a leghatározottabban visszautasítsunk minden álhirt, amely szokszor első hallásra lehetetlennek tetszik. Aki ezt teszi, maga magát is sok izgalomtól kíméli meg. Közel egy évi vajúdás után most már, úgy látszik, mégis megvalósul Zalaegerszegen a második mozi és a szálloda létesítése. Pék Gyula keménfai földbirtokos, a második mozi engedélyese — mint azt már napokkal ie!z- lölőtt megemlítettük — hosszas és hiábavaló kísérletezés után visszatért az eredeti elgondoláshoz, a legjárhatóbb úthoz és újra a Baross Szövetség vezetőségével vette föl a tárgyalásokat a székház imiegvásárlására terveinek megvalósítása céljából. Hogy az eddig nyilván szerepet játszott anyagi nehézségeiket is megoldja, társas viszonyba képlett vitéz Far,kas Jenő nagylengyeli körjegyzővel és földbirtokossal, hogy az így megerősödött tökével biztosítsa a vállalkozás sikerét. Értesülésünk szerint két héttel ezelőtt'indultak meg az újiahb tárgyalások a Baross-fiók vezetőségével. A napokban létre is jött az elvi megállapodás, amely szerint 60 ezer pengőért (előbb 40 ezer lett volna) megveszi a Pék—Farkas »konszern« a Baross-fióknak a. Kossuth Lajos- utcában levő földszintes sarokházát. A Baross 150 (négyzetméter beépített ter mietet köt ki miagának (előbb csak 140 négyzetméter lett volna). A lerombolt székház helyén kétemeletes épületet emelnék • A mozit á földszinten helyezik el, körülbelül 500 hellyel, Novák muraszombati moziépítő tervei szerint. Az első emelt ten lesz a Baross hivatali helyisége, a többi rész és a második emelet szálloda-célokat fog szolgálni. Tizenhat-tizennyolc szoba lesz korszerű berendezéssel. Értesülésünk szerint la szerződést hétfőn í*pk Ía1á. Hír szerint a szerződésben kiköti az eladó fél, hogy az akkor is érvényes lesz, ha az építőanyagok beszerzési nehézségei miatt esetleg az építés eltolódnék bizonyos ideig. Az a terv ugyanis, hogy két-,három Iliét múlva meg is kezdik már az építést, a megnehezült viszonyok miatt alighanem jámbor óhajtás marad, h,a csak közérdek címen (mert a szálloda Zalaegerszegen valóban elsőrendű közérdek) az Anyaghivatal meg nem engedi a magán- építtetők birtokában lévő olyan anyagok átvételét, amelyeknek jogos felhasználására a tulajdonosoknak engedély hiányában kilátásuk nincs. Örülni kell annak és talán a mai körülmények között (egyedülálló eredmény lesz az országban, ha a főispán közbenjárására a Zalaegerszegen létesítendő téli mezőgazdasági iskola számára sikerül az építőanyagot — elsősorban természetesen a téglát — biztosítani. Ha nem hűzták-halasztották volna a mozi- és szállodaépítést, ma ilyen nehézségekkel nem kellene számolni és már régen állna is a mei- gyieszékhelyen ‘ez az intézmény. Itt említjük meg azt az érdekességet is, amelyet az Iparos Hírlap című budapesti heti szaklapban olvastunk nemrégiben. Az említett lap Zalaegerszegről riportot közölt és éhben bievezetőleg szószejrint a következők foglaltatnak: »Zala vármegye székhelyét, Zalaegerszeget messziről elkerüli a vonat. A kis Zalaszentiván községben megáll, aztán robog Szombathely felé. Még a legvihanedzettebb utazó is <‘elszorult szívvel száll ki jól fűtött vonatából, hogy a 'jéghideg, zötyögős vicinálison Éger- szegbe bumlizzon, ahol a legjobb esetben egy mellékutcai kifőzde hitetlen vendégszobája várja. A városban nincs se szálloda, se fürdő. Természetes, hogy így aztán idegenforgalomról' szó sem lehet. Erről beszélgettünk másnap Horváth István kőművesmesterrel, a zalaegerszegi Ipartestület elnökével — Mindennek az az oka, — kapjuk a felvilágosítást, — 'hogy a városnak nincs vasúti fővonala. Régi sérelme már ez a bel/ybeliéknefk. Ami piedig a szállodát és a fürdőt illeti, azt két fiam, akik jelenleg katonai szolgálatot teljesítenék, leszendlésük után azonnal felépítik.« Eddig az Iparos Hírlap, amely a címlapján Horváth István arcképiét is közli. Azt következtetjük ebből a nyilatkozatból:, hogy rlor- yáthéknak a Tüttőssy—Berzsenyi-utcai hatalmas sarokházzal messzemenő terveik vannak és hogy még utóbb ott lesz Zalaegerszegnek második szállodája. Mivel jedig az Arany Bárány meg a hagyomány jogán fog előbb-utóbb szállodává korszerűsíttetni, a megyeszékhelynek háború után annyi szállodája lesz, hogy igazán meg lesznek velünk az utasok elégedve. MAGYAR HŐSÖK Századának csaknem mindéin vállalkozásában fáradhatatlan küzdő kedvvel vett részt Kiss György honvéd, egyik gyalogkötelékünk csatára. Önként jelentkezett az 1942 december 7-én Gr,an mellett végrehajtott vállalkozásban való részvételre is. Különösen kitűnt abban, hogy az ellenséges kiserődök rendkívül heves tüzén két társával vakmerőén áttört és hatásosan biztosította a honvédosztag vállalkozásának sikerét. A küzdelem során közelharcra is sor került. Bár Kiss honvéd ebben megsebesült, így is négy bolsevistát küzdött le, majd pedig heves kézigránát harc után az ellenség egyik' aknavetőjét is elragadta.
