Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-04 / 51. szám
1943 március 4. maőwvrIiet 3 UTOLSÓ TÖLTÉNYIG (A honvéd haditudósító század közlése) | O. városka védelme a nagy téli csata során bizonyára mindig egyike marad a legtündök- iflbb fegyvertényeknek, amelyeket magyar katonák valaha végrehajtottak. O. városkája a Don-menti arcvonal közeiében feküdt, fontos vasúti csomópont s a magyar és német csapatok anyagkészleteinek igen jelentős tárolóállomása volt. jgfjanuár elején, amikor már kétségtelen volt, hogy a bolsevisták óriási támadásra készülnek s valamennyi szibériai hadosztályuk, valamint fegyveres szolgálatra egyáltalán igénybevehető embertartaiékuk bevetésével megsemmisítő csapást szándékoznak mérni ellenfeleikre : a legfelsőbb német hadvezetés — felesleges veszteségek elkerülése végett — elhatározta, hogy a csap dókat kivonja a téli állásokból és mozgó védelemre tér át. így került a sor előbb a még ott lévő polgári lakosság, valamint a felhalmozott anyag fokozatos kiürítésére és sünáilásszerü hevenyészett megerősítésre. A városka anyagi kiürítése már felerészben megtörtént, amikor a szovjet támadás bekövetkezett. Annak ellenére, hogy a védelemre való berendezkedés elrendelése, valamint a támadás bekövetkezése között alig néhány nap állott rendelkezésre, a szinte csak kizáróan magyarokból álló helyőrség — amely hozzá még főként ellátó-, egészségügyi- és épitőszolgálatra bevont öregebb korosztályú, világháborút járt magyar népfölkelőkből verődött össze — páratlan munkát végzett. Egyszerű parasztházak erődökké váltak. Szétlőtt tehergépkocsikat, lelőtt orosz repülőgépeket szedtek szét és azoknak vázát ékelték be a vályogfalak mögé. Sínekből, vasgerendákból buktatókat készítettek és drótakadály is volt bőven. Egy-egy ilyen házban, ha voit megfelelő lőszere, sokáig lehetett védekezni. A házrói-házra való védekezést pedig futóárkok tették lehetővé. A város szélein a másfél méterre csonttáfagyoít földben három négyszemélyes kis állásokat csákányoztunk ki a legnagyobb fáradsággal, aminek során a legkeményebb acélcsákányok ötven százaléka tönkrement. Minderre azért volt szükség, hogy adott esetben megfelelő időt tudjunk nyerni az óriási rakiárak és felbecsülhetetlen értékek elszállítására. Január 12 én már lényegében megkezdődött a város iuüritése. 15 én, a második nagy támadás megindulásakor a bolsevisták előnyomulása e'ég közeiről fenyegette a várost. Riadó riadót követett és a városszéli állásokban a 41 fokos hidegben csak a legmelegebben felöltözve, óriási szalmapapucsokban lehetett állni őrséget. Az előző éjiszaka nagyarányú csapatmozgások mentek végbe a városon keresztül. Magyar ’és német csapatok vonullak az arcvonal veszélyeztetettebb pontjaira. Különös látvány volt a holdvilágos éjiszakában, ahogy ezek a csapatok teljes felszereléssel menetellek, hogy • néhány kilóméterrel odább már a tüzvonalba érjenek. Sehol egy hang nem hallatszott, mintha kísértetek lettek volna, oly némán mentek a katonák előre» a legkeményebb harcokba. \ i . , ; i I Azalatt a városban települt katonaság készült a védelemre. A város északkeleti szélén már puskázás hallatszott, itt ott fehérruhás sijárőrök tapogatóztak előre a város irányába A hideg egyre keményebb lelt, ugyannyira, hogy a puskában néha csak minden ötödik, hatodik lövés sült el. A töltényeket félig fagyott kézzel erőszakkal kellett kirángatni a fegyverből. A város közepén a Rákóczi-ut és a Kossuth- utca kereszteződésében a magyar (érparancs- nokságon lázas munka folyt. Vüéz B. B. alezredes térparancsnok, telefonon éppen jelentette a főszállásmesternek, hogy az o.-í pályaudvar parancsnoksága a berakódásért már csak fél 11-ig váilal felelősséget. Erre természetesen megkettőztek minden erőt. Altisztek, sőt tisztek álitak oda, hogy a legértékesebb anyagot a vasúti állomáson vagonokba rakják. Előkészületek történtek arra is, hogy azokat a raktárakat, amelyeket már nem lehetett kiüríteni, adott pillanatban felgyújtsák. Este 7 órakor orosz repülőgépek jelentek meg a város fölött. Ez egyáltalán nem volt újság, hiszen úgyszólván mindennapos látogatók voltak. Támadásuk azonban ez alkalommal minden elképzelhető arányt felülmúlt. A légi bombázás este 7 tői hajnali 3 óráig szakadatlanul tarlóit. A legfelsőbb vezetés a városban elhelyezett légvédelmet akkor már kivonta és más fontosabb szakaszra vitte, úgyhogy a szovjet gépek' csaknem teljesen szabadon garázdálkodtak, Egymást követő hullámban pontosan az állomást és a raktárépületeket támadták. Négy magyar gépágyú kétségbeesett harcot vivott velük. A légvédelmi tűz gyér volta természetesen biztonságérzetet adott az ellenséges pilótáknak, akik legtöbbször mélyrepüléssel dobálták le bombáikat. Egymás után robbantak a legnagyobb kaliberű bombák a pályaudvar környékén és a vasúti pályatesten. A rakódó személyzet úgyszólván percenként hasalt le a földre, hogy a kővetkező rövid ideig tartó bombaszü- nelben hősies elszántsággal és vakmerőséggel tovább folytassa a rakodómunkát. E légitámadásnak természetesen sok sebesüiíje akadt. A magyar gépágyuk, amelyeknek kezelő legénységét a vörös repülők nem egyszer géppuska-tűzzel árasztották el, két nehéz bombázót és három kisebb orosz gépet szedtek le az égről. Ez azonban nem sokat jelentett az ellenséges gépek nagy számához képest. A folytonosan megújuló, egymást köveíő hullámok támadásai lassan kiterjedtek a város egyéb részeire is és éjfél felé már számtalan ponton magasan lobogott a tűz, oltására többé senki sem gondolhatott. Ilyen körülmények közölt került sor a német és a magyar kórház kiürítésére. A sebesültszállító autók zsúfolásig megrakoltan egymásután indultak el a bombázott városból délnyugat felé. Reggelre megkezdődött a város ellen a gyalogság támadása, amelyet harckocsikkal támogattak. Három irányból akartak betörni a városba. A városba vezető ulak már mind a birtokukban voltak. Mindössze egyetlen szabad ut maradt még, délnyugati irányba, amelyet erős alakulatok védelmeztek. A vasút reggelre már hasznavehetetlenné vált, vonat többé nem mehetett ki a városból. Azokat az értékeket, amelyeket minden áron meg kellett menteni, már csak gépkocsikon és szekereken lehetett elvinni. És délnyugati irányban, mintegy végeláthatatlan kígyózó sor, haladt a szekérkaraván, lőszerrel, téli felszereléssel, élelmiszerrel. A városszéli állásokban ezalatt puskákkal, könnyű gépfegyverekkel három napon át tartotta magát hősiesen egy kislétszámu magyar alakulat. Csaknem 60 —70 százalékban világháborús öreg katonákból állott ez és az öreg katonák FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ hihetetlen leikinyugdorr.mal és kitartással dicsőségesen álltak helyt, teljesítették a rájuk bizott feladatot. Úgyszólván váltás nélkül, hiányosan táplálkozva három napon át tudták tartani magukat hiányos harci felszereléssel a szakadatlanul megújuló bolsevista rohamokkal szemben. És amikor észak feiő! a várost már félig elfoglalták az oroszok, az utóvédek hősi önfeláldozással még mindig kitartottak helyükön. így tették lehetővé, hogy a város környékén, annak fedezete alatt átvonuló egyik német és magyar hadosztály rendezetten húzódhatott ki az ellenséges gyűrűből s foglalhatta el uj védővonalát. A hősi harc végeztével még ez az utóvéd is ki tudta vágni magát az utolsó pillanatban a bekerítés veszedelméből. KÓRÓDY BÉLA Apró sai&i hírek Egy vagon burgonya érkezett Nagykanizsára a hadbavonultak családjai részéne. A burgonyát az állandó siegélybizottság biztosította. Intézkedés történt, hogy a rászorult családioknak tüzelőanyaga az elkövetkező télre már most biztosíttassék. — Leleplezték a kiskani- Zsái Katolikus Ifjúsági • Egyesület székházában a község érdemes fiának, dr.'Hegedűs György volt dunántúli kormánybiztos arcképét. —Lúg- kővel lánckereskedést folytatott* Sternberg Aranka, Hegedűs Ilona állandóan korcsmázott, Károlyi Margit munka nélkül csaVargott, Faragó Zsigmond kavicsbányatulajdonos pedig a közrendet veszélyeztető magatartást tanúsított. A nagykanizsai rendőrség felügyelet állá helyezte őket. — Tejdrágítással követett el a közellátás érdekei ellen bűn cselekmény t négy murakeresztúri földmívesasszony. A bíróság Tuxár Györgynét, Lukács Jánosné 1 és Kovács Lászlómét 100—100, Fehér Istvánnét pedig 80 pengő pénzbüntetésre ítélte uzsoráért. —■ Nem tett eleget az elsötétítjési kötdiieizettségneW Giarai Magda és Varga Ilona nagykanizsai lakos. Kihágásért az (előbbit 200, az utóbbit pedig 100 pengőire büntették. — Egy hónapra (eltiltotta a hajtástól a nagykanizsai rendőrség Dömötör János bérkocsist, mivel 6.50 pengő hjelyett 20 pengő fuvart követelt az egyik utastól. Ráadásul még 20 pengő pénzbüntetést is kapott. Ismét szabályozták a gimnáziumi érettségi vizsgák rendiét Az 1934 évi XI. törvénycikk alapján újon- , nan átszervezett gimnáziumok (a korábbi humanisztikus és reálgimnáziumok helyébe állított egységes jellegű gimnáziumok) a folyó iskolaévben tartják az első érettségi vizsgálatokat. v Ezeket az érettségi vizsgálatokat az 1933- ban kiadott érettségi vizsgálati utasításnak a reálgimnáziumokra, illetve leánygimnáziumokra vonatkozó rendelkezései szerint kell preg-. tartani. Ezek szerint a gimnáziumokban és leánygimnáziumokban az írásbeli érettségi vizsgálat tárgya a magyar, -latin és német nyelv, a szóbeli érettségi vizsgálat tárgya pedig a magyar, latin, történelem, .mennyiségtan és természettan. Némi módosítás azonban ezen is történt. Mégpedig az, ,hogy a latin- nyelvű írásbeli és szóbeli vizsgáltat tárgya bármely klasszikus író, vagy költő .müvéből vett rész lehet; a magyar nyelvből és irodalomból minden jelölt két kérdést kap: az egyik iegy író, vagy mű beható tárgyalására, a második! a magyar nyelv rendszerére vonatkozik. ^ Pokrócpótló kender- és lentakarók erős minőségben 28—36 pengő darabja a Schütz Áruházban. Öltözködtünk JAfff (JyyJg Kész nöikabát és ruhaosztály " Úrid Svat és szöveteladás úri és női szabóságából
