Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-03 / 50. szám
2 MALMIT 1043 március 3. A néprajz és a régészei Beszélgetés Szabó Kálmán múzeumigazgatóval a magyar régészet feladatairól és módszereiről A kul-obai váza titka Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg «nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. valamint Catanzaro és Cosenza tartományok több községe ellen. A Palermói ért támadások alkalmával bombatalálat ért 7 templomot, köztük egy középkori műemléket. Az olasz légvédelem 7 ellenséges gépet leütött. (Stéfani) Kedden volt XII. Pius pápa megválasztásának negyedik évfordulója. Ugyancsak most ünnepli a Szentatya születésiének 67-ik évfordulóját. Ez alkalommal Vatikánvárosi ■fellobogózták és a svájci gárda díszegyenruhába öltözött. Az angol hírszolgálat jelentése szerint Gandhi böjtölése az éhségsztrájk huszadik napján véget ért. (MTI) Filov bolgár miniszterelnök a háromhatalmi (egyezményhez való csatlakozás második évfordulóján sürgönyben üdvözölte Ribbientrop német külügyminisztert. A sürgönyre a német külügyminiszter meleg hangon válaszolt. (MTI) Helsinki jelentés szerint Ryti finn államelnök Hakkilát, a legnagyobb finn párt vezérét bízta meg kormányalakítással. Durva tolakodás a fajkiosgtásnál Kaptuk a következő levelet: »A Zalaegerszegien elrendelt tejkiosztás miatt az OMTK szövetkezet előtt sorban áll a társadalom minden rétegéből kikerült nőszemély. Ez a válogatásnélküliség helyén van, mert mindenkinek egyenlőképpen kell kivennie részét a nehézségekből. A hiba azonban nláshol van. Én is odaálltam kedden reggel már féltnyolckor a sorba. Nagy tömeg volt akkor is, de a zöme mégis féltíz óra tájban jött. A később jövők aztán erősen hangoskodtak és követelőztek, áttörtek a már két órája várakozó, sorban állók falán és miután bent elintézték a dolgukat, nevető arccal néztek bennünket végig kijövetelük alkalmával. Mikor már a sok állástól 62 éves korom mellett idegileg és testileg is ki voltam merülve, többet nem voltam hajlandó félreállni a sorból egy megint újabban érkező fiatalasszony miatt. Ez azonban durván nekem jött, a lábamra gázolt, úgy hogy elszakadt a harisnyám és vérzett a lábam is. Mikor aztán így sikerült engem félrelökni, akkor még fölemelte az öklét és pofonnal is megfenyegetett. A rendfenntartó közeg részéről egyetlen renidre- lutasító szó sem hangzott el. Teljesen egyetértek azzal, hogy előnyben kell részesíteni azokat, akiket ez az előny megillet, de senki sincs feljogosítva arra, hogy az előnyét durvasággal erőszakolja ki. Rendet azért így is lehet tartani és nem kell a későmjövők miatt megszenvedtetni azokat, akik nem hangoskodva ugyan, de csendes megadással viselik keresztjüket és azt a legnagyobb áldozatot, amit a hazáért hoztak.« (A levélíró úrinőnek nevét 'elhallgatjuk, csupán azt jegyezzük meg fájdalmas szlemrehá- nyássai a fent közölt eset miatt, hogy az öi fia is hősi halált halt a hazáért való kötelességteljesítés közben.) Néhány évtizeddel ezelőtt történt, hogy az orosz cári birodalom egyik falujában ritka értékes olektron (arany—ezüst keverék) vázát találtak. A vázán, amelyet a lelőhelyről a tudósok „kul-obai vázának1* neveztek el, többféle rajz látható. Megállapították róla, hogy „szkita“ (vagyis lovas-nomád népi) eredetű. Az egyik összetartozó rajzon három jellegzetes ruhaju szkita furcsa, szinte láncszerű mozdulatokkal körülvesz egy földön heverő lovat. Az egyik szkita kezében görbe kés van. A tudósvilág teljesen értetlenül állt a rejtélyes rajz előtt. Nem tudták megfejteni, mit ábrázolhat. A regényesebb lelküek arra gondoltak, hogy „ime, a fehérló áldozat mégis csak igaz, a hunok és az ősmagyarok áldozati szertartásához mégis csak hozzátartozott a lónak Hadúr oltárán való feláldozása“. A kéidést azután igen prózai módon fejtette meg egy magyar tudós: Herman Ottó. Herman Ottó a magyar állatvilág után való kutatásában bejárta az egész országot, együtt élt a néppel. így azután a néprajztudománynak is egyik legkiválóbb művelője lett. Ismerte az alföldi magyar életmódját is. Megnézte többek között ő is a vázát és józan gondolkodásával megmondta a napnál világosabb megoldást. Közben néhány vonalat húzott a rajzra: a rajz lóherélést ábrázol. A köielet ábrázoló vonalak idők során lekoptak róla, de a ló lábától a szkiták kezéhez most is meg lehet huzni és akkor mindjárt nem tánclápésnek tűnik fel a szkiták mozdulata, hanem húzásnak A fekvő ló ménló. A görbekéses táltos pedig éppen a művelet elvégzéséhez fog hozzá. Most is igy döntik a lovat a duna -tiszaközi pusztákon a pásztorok, ugyanilyen a görbekés is. A magyarázat olyan világos és hatásos volt, hogy külföldi tudósok táviratban fejezték ki szerencsekivánataikat Herman Oltónak. A kul- obai váza rejtélye igy hát megoldódott, de ennek a tudományos huszárvágásnak van egy fontos tanulsága is. Erről a tanulságról folytatott beszélgetést a Magyar Vidéki Sajtótudósitó munkatársa dr. Szabó Kálmán kormánvfőtanácsos, muzeurn- igazgatóval, aki az országban elsőnek rendezte be a kecskeméti muzeum gazdag honfoglalási és árpádkor! gyüjteményanyagát néprajzi alapon és egyik úttörője annak az elméletnek, hogy a magyar régészet és a néprajz elválaszt hatatlan egymástól. A tanulság pedig Szabó Kálmán fogalmazásában úgy hangzik, hogy a régészet, művelődéstörténet és néprajz szoros kapcsolatban vannak egymással. Röviden, az egyes szaktudományokat nem lehet teljesen elválasztani egymástól, mert az élet sem termel szigorúan elkülöníthető zárt egységeket, hanem szoros kapcsolatban vannak a dolgok egymással. A néprajz lényegében ugyanaz, mint a régészet. Csak az a különbség, hogy az egyik a jelenlegi élet, a másik pedig az elmúlt élet tárgyi emlékeit gyűjti össze. A néprajz is idővel régészeti emlék lehet, történeti, művelődéstörténeti adattá válhat. A leglényegesebb kapcsolata a néprajznak és a régészetnek ott van, hogy a népi fokon élő társadalmi réteg az őstermelés mara- diságánál, de meg külön jellemző sajátosságánál fogva is — évszázadokon keresztül megőrzi eredeti tisztaságában, vagy csekély eltéréssel az ősi műveltséget. Kétségtelen, hogy ez az ősi erő működött akkor is, amikor aránylag közelfekvő községek homlokegyenest ellenkező viseletét, építkezést, szokást tudtak megtartani kölcsönhatások nélkül. A népvándorláskorabeli régészet a különböző tárgyakról évekig nem tudta, hogy mire használhatták és a múzeumokban „ismeretién rendeltetésű tárgy“-ként sorolták be őket. Az ősi műveltséget megőrzött néprétegek tárgyainak ismerete azután megoldáshoz vezeti a régészt. Kérdésünkre Szabó Kálmán elmondotta, hogy negyven évig találgatták a tudós körök az ijjcsont eredetét, mig végül sikerült a feladatot megfejteni. A honfoglalás előtti avar gyűjtemények végleges rendezése is néprajzi alapon történt. Összevetették a népvándorláskorabeli avar régészeti emlékeket a magyar néprajzi anyaggal s ennek eredményeként világossá vált a tárgyak egykori rendeltetése. Szabó Kálmán elnevezését fogadta el a tudományos világ a magyarázattal együtt az úgynevezett avar „készség“ megállapításánál is. A magyar pásztorember a derekán hordja a legszükségesebb szerszámokat: kovát, taplót, kést ugyanolyan alakban és műszaki megoldással, mint az 1500 évvel ezelőtt élt avar harcos. Az egykori avar ugyanolyan lantalaku acélt hordott a tüzcsiho- láshoz, mint amilyent néhány évtizeddel ezelőtt a kun pásztoroknál találtak. Ugyancsak Szabó Kálmán dolgozta fel a párlaövek anyagát is. A párta eredetileg nemcsak a hajpártát jelentette, hanem minden olyan övszerü ruhádatabot, amellyel valamit bekerítenek és amelyeket fémszálból szőtt díszekkel, vagy ezüstveretekkel ékesítenek. Igen érdekes, hogy az Izlandban fennmaradt Eddaének Gudrun dalában, amikor az özveggyé leit Qudrunt udvarhölgyei rábeszélik, hogy menjen feleségül Attilához, azt is mondják, hogy a hun lányok szőnyegeket és aranyöveket szőnek s ezekkel fogják őt is dicsőíteni A néprajznak a régészetben való alkalmazása ma már elfogadott tudományos módszer. László Gyula kolozsvári tanár például a honfoglaláskori nyergek kérdését oldotta meg ilyen módon. Ezenkívül — az avar tüiartó rendeltetését (amelyről hosszú ideig azt hitték, hogy sip) is megfejtette, mégpedig — s ez a legérdekesebb a dologban — a finn néprajzi adatok alapján Lükő Gábor és Sebestyén Károly nevét kell még ezzel a tudományes módszerrel kapcsolatosan megemlíteni. Hosszú lenne a felsorolása a már elért tudományos eredményeknek a kumiszos íömlőcsutorától az avar bogozó szerszámig. A magyar régészetnek ma elsőrendű feladata, hogy ősi műveltségünket ezzel a iegjobban bevált módszerrel felkutassa és a iárgyak elnevezését a nép nyelveben keresse, mert ezzel tesz majd óriási szolgálatot a magyar történelem aránylag leghomalyosabb korszakának felderitésébenDr. VÁMOS KÁLMÁN MAGYAR HŐSÖK A Don mentén végrehajtott téli vállalkozásokban tüntette ki magát Sasváry János hadapród őrmester. 1942 december 7-én önként vállalkozott arra, hogy válogatott csoportja élén átkel a Don jegén és romboló feladatokat hajt végre az ellenség védőszakaszában. Vállalkozását ragyogó sikerrel hajtotta végre. Mintaszerű megközelítés után meglepett és felrobbantott nyolc kis föiderődöl, amelyekben 31 orosz halott és két hasznavehetetlenné vált nehézpuska maradt. Három élve maradt szovjet katonát foglyulejtett, egy géppuskát, egy aknavetőt és számos kézifegyvert zsákmányolt. Csoportját oly ügyesen vezette, hogy saját vesztesége mindössze néhány könnyebb sérülés volt. Km és minden lakberenc BlltOr Szalay és W ■ Bútorcsarnok: Zal és minden lakberendezési tárgy nagy választékban Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4.
