Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-02 / 49. szám

1943 március 2. IWtfÍLET 3 A mai nap orszás világ­vonatkozású esaumwei az igazság és egyvködés légkörében. Ribbentrop római úzkodása idején nem tett látogatást a Vrban. (MTI) A Karkov—Kun/onaltól nyugatra fo­lyó harcokban a nrr és német harci repü­lők az elhárító harámogatásaképpen ösz- saevont bolsevista ltokat és utánpótló rak­tárakat támadtak, rték a szovjet légvé­delmi tüzérség sűárófüggönyét és szét­szórták az ellenséizlopait. Telitalálattal szétromboltak töbűnt 130 járóművet és két teljes üteget. (1 A tuniszi harctér .ki részén Annim tábor­nok páncélos csapaölytatják támadásaikat. Az angol-amerikai rátok folytatják óvatos előretörésüket Oafsányában a németek ál­tal kiürített területe (Búd. Tud.) Mára virradóra al repülőgépek Berlinig törtek előer. A feist éjtszakai vadászok és a légvédelmi tüzérselhárító tüzelése követ-. keztében a repülők bombáikat legnagyobb­részt találomra dobták le. A keletkezett tüze­ken hamarosan úrrá lett a fegyelmezetteln dol­gozó tűzoltó osztag. (NTI) Spellman newyorki érsek holnap utazik el Rómából repülőgépen Sevillába, majd onnét Angliába is ellátogat, hogy felülvizsgálja az USA hadserege katolikus tagjainak lelki gon­dozását. Spellman érseknek a Szentatyával folytatott tárgyalásairól semmi sem szivárgott ki, mert bár ezek a tanácskozások úgyszól­ván mindennap megismétlődtek, azok csupán kettőjük között, tolmács nélkül folytak le. A pápa ugyanis kitűnően beszéli az lángol nyel­vet, viszont az érsek jól tud olaszul is. Annyi valószínűnek látszik, hogy a megbeszéléseken szóba került a háború módszereinek enyhítése. A Szentatyának végtelen fájdalmat okoz a polgári lakosságnak bombázása, annál inkább, mivel még ennek a módszernek további elfaju­lásáról is lehet szó ellenséges .oldalról. (MTI) A Nemzetközi Sajtótudósító jelentése sze­rint március 15-étől összeírják a .Szlovákiában élő összes cseheket. Az a bír, hogy a csehek1 egyrészét visszatelepítik a védnökség terüle­tére. wiszavonulás hangulata és művészete (Ef német haditudósító elbeszélése) A honvédvezérkar főnökének rendelkezése folytán a postahivatalok a hadműveleti terüle­tekre szóló tábori postacsomagokat további intézkedésig nem vesznek fel. A hadműveleti területre levélpostai küldemények, levelek és levelezőlapok továbbra is küldhetők. (MTI) Tegnap nyitották meg a belügyminisztérium dísztermében a tizedik közigazgatási tovább­képző tanfolyamot. A megnyitó ünnepélyen résztvett a kormány számos tagja. A megjele­nésében akadályozott Kállay Miklós miniszter- elnök helyett úgy olvasták fel megnyitó elő­adását. A miniszterelnök előadásában hang­súlyozta, hogy az önálló állami létnek elsősor­iban a jó közigazgatás az alapja. Az eljövendő Magyarországnak két legnagyobb feladata a szociális haladás és a nemzetiségek helyes ke­zelése. Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter előadásában a fő feladatot a mező- gazdasági termelés mennyiségének és minő­ségének emelésében jelölte mdg. Szász Lajos közellátásügyi miniszter előadásában leszögez­te, hogy állandóan figyelemmel kell lenni larra, hogy a közigazgatás intézkedései a ter­melésre zavarólag ne hassanak. (MTI) Illetékes helyen kijelentették, hogy dohány­jegyet nem vezetnek be, de sor kerül a fo­gyasztás és forgalom szabályozására a trafi­koknak kiadandó mennyiségek meghatározásá­val. A múlt héten még megkapták a trafikok a teljes mennyiséget, de közölték velük, hogy a legközelebbi kiosztásnál az összles cigaretta- és szivarfajtákból az eddig igényelt ellátmány 40 százalékát kapják árusításra. Ugyancsak a forgalom szabályozása érdekében utasították a trafikosokat, hogy csakis az ismert és ál­landó vevőiknek adjanak el szivart és ciga­rettát. 81 éves korában meghalt Novotny Alfonz címzetes prépost, a jászóvári premontrei pré- postság legidősebb tagja. Sokáig működött mint gimnáziumi, majd mint a rend budapesti hittudományi intézetének igazgatója és a meg­szállás éveiben mint kormányzó perjel. IV. Károly király őt nevezte ki utoljára címzetes préposttá. * Február 24-étől 28-áig Rómában tartózko­dott Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter. Ribbentrop külügyminisztert a meg­érkezését követő napon a Duce fogadta és ez alkalommal a német külügyminiszter átnyúj­totta neki Hitler személyes üzenetét. A meg­beszélésekei még ugyanaz nap és a következő napokon folytatták. A megbeszélések során kimerítették az összes európai kérdéseknek és a háborúnak a háromhatalmi egyezmény álla­mai által való viselésével összefüggő kérdések megvizsgálását. A megbeszélések -egy részébe bevonták Ambrosio hadsereg főparancsnokot, az olasz vezérkar főnökét és Waríimont tábor­nokot, a Führer főparancsnokságának helyet­tes főnökét is. Kifejezésre juttatták azt az el­határozást, hogy a háborút minden szükséges energiával az ellenséges erők elpusztításáig folytatják és a végső győzelem kivívása után Európában olyan rendet teriemtemek, amely biztosítja minden európai népnek biztos létét * • Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, • hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá- rogva várják a jó zalai újságot. Már nem lehetetivább titkolni: csak az elsővonalbeli csap;k maradtak vissza és ezek is iassankint fczedelőzködtek az elvonu­lásra, Most már a >lgári lakosság örök derü­látói is föladták mién reményüket. Kapkodva csomagolták össze szegényes cőkmókjukat és szekér-szekér után • elől a rozoga szekér, hátul „vontatókötélre foga'1 az egyetlen tehénke — az egész faiu vandcutra kelt, Az ismét köze­ledő „vörös paradsom“ bizony senkit sem marasztal!. A régi szállások, melyeket annyi ügyesség és találékonyság vázsolt európai fogalmak szerint is lakályossí már rég üresen tátonga- nak és mér csak a századparancsnokság virit teljes pompájában, t hamarosan ide is eljut a költözködés hulláma A fényképek eltűnnek a falakról, majd a ráókészülék is követi és vé­gül a kályhakörüli írok díszei, a kényelmes gépkccsiülések is vszakerülnek helyükre. Az egyetlen hátramarad „garnitúra“ már csak az asztal, körülötte az gész faluból összehordott különböző nagyság és alakú székekkel. A régi meghitt hangútnak már az emlékéből is alig van valami, mikor az asztalra kerül a bucsuvacsora, mely! egy altiszt közreiííködésével maga a szá- zadparancsnok lűvészkedett össze, aki „szolgálaton kivi“ kitűnő szakácsnak talja magát A konyha ugyanis z egész kelléktárával már az előző éjtszaka urakelí. Az éiiap fényporja libasült. De a máskor oly csábitó látány nem tudja fölvidi- íani a kedélyekéi, la ez a liba valójában nem kivénhedt gunár lerne és ha nem tehetséges „amatőr“, hanem Lukullus párolta volna ropo­gósra, akkor s;m izlene. A gondolatok kinn kalandoznak a senkiföldjén és szive egyik csücskében mindenkinek olt motoszkál az ag­gódalom, vajjen ez alkalommal is sikerülni fog-e tervszerűm „elszakadni“ az ellenségtől. Ez az aggodilom bizony teljesen jogosult. Hiszen még az előnyomulásnál sem kell az egész hadigépazet kerekeinek oly pontosan egymásba illeszkedniük, mini éppen egy nem­csak módszeres, hánem ezenkívül rendkívüli hadászati jelentőségű arcvonalmegröviditésnél. E<ég egy „műliba“, például csak annyi, hogy egyetlen század a kelleténél hamarabb szakad el az ellenségtől és nemcsak a szomszéd egy­ségek, hanem esetleg az egész vállalkozás si­kere veszélybe kerülhet. Es mennyivel nagyobb az egyes ember fele­lőssége is, saját magával és bajtársaival egy­aránt 1 A motor jelentősége hirtelen óriásira szökik fel. Mint az orvos a beteg szívverését, úgy figyeli a gépkocsivezető gépének minden legcsekélyebb „életmegnyilvánuiását“. Hát még ha egy páncélkocsivezetőrő! van szó, aki az utóvédnek is úgyszólván utóvédje ! Az előnyo­mulásnál kényelmesebb volt a dolog : ha a „rozoga jószág“ megmakacsolta magát, a ve­zető a sárhányőnak dőlve cigarettaszó mellett akár órákig is elvárt, amig megjelent a műhely­kocsi. Nos, ennek az időnek vége van és ha „bedöglik“ a motor, nyoma sincs már a mél- tóságos nemtörődömségnek. Az, aki azelőtt a semmittevés és a kényelmeskedés művésze volt, most lázasan dolgozó szerelővé változik. Ebben a felelősségtudatos hangulatban szede- lőzködik össze a néma bucsuvacsora után az utolsó utóvéd. A motorok feldübörögnek, könnyű ritmikus reszketés alatt rázkódnak a gépkocsik, amelyeken sürü csoportban ül a legénység. A holdas éjiszaka sejtelmesen de­rengő ködéből még néhány lőszeres ládát ci­pelő alak „szivárog“ elő, azután elindul a ka­raván, melyet az ellenségtől már csak a jóté­kony köd választ el. • — £•- =- • ; i Halad a karaván Elől páncélkocsi, hátul páncélkocsi — így vonul a kis csapat. Egymásután maradnak ei egymástól messze elszórt csűrei és istállói, annak a kolhoznak, amelynek közelében a meglepetésszerűen betörő bolsevisták néhány nappal ezelőtt 95 ember közül 33 halottat és 29 foglyot vesztettek. Azóta a század bőven el van látva orosz géppisztolyokkal. Zsákmányolt és saját lőszerből is annyi van a teherhordókra felhalmozva, hogy minden összeköttetéstől el­vágva sem kellene egyhamar lőszergondoktól tariani. Amint az állig felfegyverzett karaván eléri a régi felvonu'ási utat, amelyen a múlt éjjel és a reggeli órákban még élénk jövés-menés nyüzs- gött, már nem talál életre. A hídnál már mű­szakiak várakoznak teljes készenlétben. Alig robog át az uiolsó páncélkocsi is, már fel is lobbannak a kanócok és kis idő múlva óriási robbanás reszkeifei meg a levegőt. Mintha csak jeladás lenne ez — talán valóban az is, — az egész lapos völgyben robbanások zaja visszhangzik. Az óvatos távolságban fel­nyomuló szovjelcsapüok nem fognak hidakra találni. A legközelebbi faluban tegnap még a had«

Next

/
Thumbnails
Contents