Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-02 / 49. szám
ARA 10 FILLER 1943 MÁRCIUS 2. KEDD ÍV. évfolyam # politiai napilap # 49- szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Feles szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. F.STHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Zalában nem kaphatmk többé zsidók sertésvágási engedélyt Nemzetvédelmi felvilágosító előadások Zalalövőn és Novái\ A Magyar Élet Pártjainak zaliavármieigyeíi ssderveaerfie vasárnap Zalalövőn lés Novláln választmányi értelkezMleft tartott igein inagy érdeklődés mellett. Zalalövőn, az (egykori járási Székhelyein 'bosszú idői őta most találkoztak; teüőszőr a plánt körzeti tisztségviselői és hiúvteii a vármegye központjának MÉP irányító tényét zőivel iés az országos központ kiküldöttjével. Helyből iés a környékből sokan jöttek össze, hogy meghallgassák a felvilágosító beszédeket, amelyek nyomán eligazodhatunk la mai éllét zűrzavaros kérdéseinek útvesztőin. Mindjárt bevezetőlejg megállapíthatjuk, hogy minden ízében komoly és tanulságos Volt az órtekez- üjeitdk Befolyása. Eszmieesere és Igondolatváltásl történt, baráti kéznyújtás a segítésre, vígasztallá sna, bátorításra, a kéteüikedok megerősítésére, a belső arcvonal megszilárdítására. Megjelent és beszédet mondott vitéz gróf Teleki Béla főispán és dt. Nádas János, az országos központ főtitkára, üst megye tiszteletbeli fő- szjolgabírája. Górná írj Giergeí igazgató-tanító nyitotta meg az értekezlietétés rámutatott arra, hogy valahányszor a tortáét? életünk folyamán valami nagy Szerencs élenség ért bennünket, annak mindig az vol az oka, hogy felütötte! fejét köztünk az egepldtlelnség. Nőm egyszer eszméltünk rá keiseinasein ama, hogy a magyar jobban gyűlöli ,a fajóját, mint amennyire szereti a hazáját. Hegy mégis kiláboltunk a végső 'elsüllyedésből, annak a Gondviselés által támasztott nagy embereink az érdemszerzői, Itt megemlítette a Kormányzó Urat, akinek neve hallatára zúgó éljenzés tört fel a kikeltből. Végül arra kért minden magyar testvért, hogy tömörüljünk a nemzeti zászló, alá és ne Begyünk mások, csak a hazáiért áldozatosan élni és hősiesen meghalni is tudó magyarok. Nemzeti célkitűzéseink Dr. Nádas János világos szerkezetű beszédében sorra vette a magyar külpolitika célkitűzéseit, amelyek közül első á trianoni béklyóknak széttörése. Részben már sikerült, részben további nemzeti vágyak tárgya. Második célkitűzésünk a bolsevizmusnak kiűzése Európából a tengelyhatalmak támogatásával. Harmadik célkitűzésünk az, hogy biztosítsuk a szociális új' Európáiban Magyarország helyét a nap alatt. Ennek a hármas külpolitikai célnak tengelyében a magyar honvéd áll; aki életét kész feláldozni azért, hogy ennek az országnak földjét támadás nie érje. Viszont ennek belátásából fakad a belső arcvonal kötelessége, hogy mi itthon nélkülözhetünk, de az őrtálló honvédnek nem szabad nélkülöznie semmiben. Ez a szempont adja meg a belpolitikának szintén hármas célkitűzését. AZ egyik a belső rend fenntartása, a másik a termelés fokozása, a harmadik a fogyasztásnak igazságossá tétele. Azután részletesem foglalkozott a három tétellel és ezek keretében rámutatott arra, hogy la MÉP szerepe' Utóm pártpolitika, hanem nemzetnevelés, a nemzet fiainak a jobb jövő falé váló vitele, Mi - a lelkiismeretien kopogtatunk, hogy ne öljük az időt meddő vitákkal, hanem biztosítsuk az egységet és a parancsot katonás fegyelemmel teljesítsük. Ne zsaroljuk meg az éji- látás körül saját fajtánkat, ne a kiskapukat keressük, amelyekéin át ki lehelt bújni a rém- delietek alól. Aki a fekete piacra dolgozik, az gazdasági hazaáruló. Nem érünk célt a szá- jaskodó Zsidózással, hanem a zsidóktól az összetartást, a saját fajtestvéreinknek támogatását kell eltanulnunk és mdm irigyelni, ha valaki a gazdasági átállítás révén jobb sorshoz jut közülünk. Hittel, bizalommal eltelve többet érünk el, mintha fáradtan beles üly- lyedünk a lemondásba. Jóízű esetekkel derítette fel közben-közben a hallgatóságot, amelynek bátran a fejére olvasott minden jellembeli gyengeséget. Különösen zajos derültséget, de egyben maradandó emlékű tanulságot keltett a béka testvérek esetének elbeszélésiével. Tanulság a békamesében — Vándorútra indult egykor két béka. Az egyik borúlátó volt, mindenben csak a legrosszabbat találta. A másik derűlátó volt, mindenben talált fényt, napsugarat is és boldogan örült az életnek. Történt, hogy a vándorló békák mindegyike meglátott ©gy-egy n,agy köcsögöt. Kiváncsiak voltak, mi van azokban a cilinderes edényekben, felugrottak, hát zsupsz, belepottyantak. Tejfel volt a köcsögökben és szegény békák bizony kínos helyzetbe kerültek: süllyedni kezdtek. A borúlátó béka alig tett némi kísérleteit a kiszabadulásra: eleve úgy érezte, hogy veszvle van. Azért úgy gondolkodott, hogy ha már úgyis pusztulnia kell, legalább utoljára hadd lakhassák jpl. Falta) mohón a tejfelt, falta addig, amíg megpukkadt. A derűlátó béka azonban nem adta fel a reményt, hartem addig kalimpált, amíg a tejfelt vajjá köpülte, aztán mikor már így szilárd talajt érzett a lábai alatt, szépen kiugrott a köcsögből. Ezzel a tréfás mesével, de meg történet^ példákkal is megvilágította azt az igazsájgőt, hogy amelyik nép bízik a jövőjében, azt nem lehet letörölni az élet térképéiről!. Széthúzó) nép országának azonban halál a sorsa. A főispán az igazi laivédelmi politikáról Vitéz gróf T e I e k i Béla főispán adott ezután széles alapú tájékoztatót a helyzetről. Utalt arra, hogy so< mindent hallanak és össze-vissza beszélnek most az emberek, helytelenül magyarázzák a jelenségeket és nem tudnak feleletet találni az eléjük meredő nagy kérdőjelekre. Azért tartja kötelességének! a MÉP, hogy történelmi felelősségének tudatában elvégezze a helyes felvilágosításnak nemzetvédelmi munkáját Mindenekelőtt rámutatott arra a bizalmatlmságra, amely az angolszászoknál máris felütötte fejét a rejtélyes szándékú bolseviki Oroszországgal szemben. A kalmár Amerika mindenesetre igyeksz'k magának az üzletet biztosítani, egymásután teszi rá kezét az angol birtokokra, ezért van köztükl az összhang hiánya és ezért nyilvánul meg cselekvéseikben a tervszerűtleinség. Bizonyítja ezt az északafrikai helyzet is, ahol aránylag kis tengelycsapatokkal sem tudnak boldogulni. A keleti harctér eseményeinek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a korszerű hadászatban írtóml a pár száz kilométerre vlaló előrenyomulás, viagy visszavonulás döjnti el a végső kimenetelt. Mussolini azt mondta; azé lesz a győzelem, aki tovább bírja 'idegekkel. Idegekkel pejdig az bírja, akiben elevenen lobog a bizalom és aki száműzi a csüggedést. Semmi okunk sincs a kishitűségre. A tapasztalatokon okulva, még nagyobb átütő' erővel vetjük magunkat a harcba. Egyik íél a porondon fog maradni s ennek a bolsevizmusnak kell lenni. A tengelyhatalmak oldalán a végsőkig ki kell tartanunk. De erős hadseregre van szükségünk itthon is további nemzeti oéljaink érdekében). Belpolitikai téren a költségvetés adataival mutatott rá arra a tényre, hogy szociális jelentőségű beruházásokra olyan összegek vannak beállítva, aminők még sohasem szerepeltek állami költségvetésekben. Megvilágította a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet áldásos működését a kisemberek érdekében. Kétmillió pengős költségvetéssel dolgozik ez az idén az intézményes szociálpolitika terén. Emellett jótékony segély címén a főispán a zalaegerszegi járásban levő rászorultaknak 5.080 pengőt folyósított. Zalában az összes ilyen »karitativ« segély 40 ezer pengő. Nagy anyagi erőt jelent az, hogy a zsidókérdést nem meg- rázkódtatáisszerűen oldottuk meg. Az igazi fajvédelmi politika az, hogy ki-ki szorgalmasabb legyen, a zsidónál, mutassa meg az életlehetőségekre való érdemességét, ébredjen feji a magyar népben a fajfenntartás ösztöne, “hogy maroknyi népünknek megsokiasodását előmozdítsa. Máskép elnyel bennünket a szaporább szláv tenger. Sír az ember lelke, amikor olyan Zalai községekéin mégy át, ahol alig látni gyeteket. Ez a szomorú jelenség nemzetiségi vidéken nincs meg. A gyermekáldás — Isten áldása és ettől a boldogságtól ne zárjuk el családunk életét, amely részleteiben a nem zeit élete. A továbbiakban a termelési és közellátási kérdésekkel foglalkozott a főispán. Ismertette a
