Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-29 / 70. szám

2 íl/^ffiífkET 1943 március 29. Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZÓJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. után eladósodott gazdatársadalom ma már annyira összeszedte magát, hogy fizetési ké­pessége lényegesen emelkedett. Furcsa a hely­zet a nagyobb birtokoknál, amelyeknek védett­ségét megszüntették ugyan, de a telekkönyvi törlés ,iránt még nem történt intézkedés. Ezek a birtokosok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy tulajdonképpen nem védettek, mégsem lehet ellenük föllépni, ha tartozásaikat nem fizették ki, mert a védettség telekkönyvi följegyzése miatt végrehajtást és árverést nem lehet ellenük kérni. Azt az idejét múlt ren­delkezést is hatályon kívül kellene helyezni, amely szerint a 25 pengőn aluli követelések nem kebelezhetők be. Sok jogos követelés behajtását tenné olcsóbban lehetővé a be­kebelezés, mintha ingóságokra kell vezetni a végrehajtást. A fedezeti elv behajthatatlanná tesz sok olyan követelést, ami egyébként be­hajtható lenne. A fedezeti elv mellett ugyanis, ha hátrább álló hitelező .kéri az árverést, olyan magas kikiáltási árat állapít meg a telekkönyvi hatóság, ami az értékesítést eleve kizárja. Végül a jelentés beszámol a bíróságok és az ügyvédi kar között levő összhangzó együtt­működésről, majd bejelentette, hogy 1942-ben hét ügyvédet és 8 ügyvédjelöltet töröltek a névjegyzékből. Kegyelettel emlékezett meg az elhunyt dr. Fülöp Jenő zalaegerszegi és dr. Malek László nagykanizsai ügyvédek emléké­ről, A múlt évben három ügyvédet és öt ügy­védjelöltet jegyeztek be, így leszámítva a név­jegyzékből törölteket, az év végén bejegyezve maradt 110 ügyvéd és ll ügyvédjelölt. Dr. Brigié vies Károly szólt hozzá a je­lentéshez, majd azt csekély módosítással el­fogadták és köszönetét mondtak dr. Bozzay Jenő kiváló munkájáért. Apró zalai hírek A Csáktornyái Mansz díszelnökévé válasz­totta dr. Krátky István nagykanizsai polgár- mester feleségét, aki a testvéregyesület mun­káját mindig nagy odaadással támogatta. Dr. Krátky István viszont a kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület díszelnöke lett. — Udvari papnak nevezte ki a veszprémi megyéspüspök Révay József balatonfüredi hitoktatót. — A gyenesdiási Kapernaumban rendezett dunán­túli evangélikus népfőiskola most tartotta záró­vizsgáját, amelyen megjelent D. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök is. — Rendőri­leg megrendszabályozzák Nagykanizsán azo­kat a henteseket, akik nagyobbarányú kolbász-, szalámi és füstöltárú készítésével vonják el a húst a közönségtől. — Pénzügyi díjnokká ne­vezte ki a pénzügyigazgató Beleznay Margitot Balatonfüredre. — Rádőlt a forróvíz a vesz­prémi püspökség sümegi erdőgazdaságában szolgálatot teljesítő Varga Gyula sümegprágai idénymunkás kezére. Súlyos égési sebeket ka­pott. — Megérkeztek a kócsagok a fenéki partokra és a Kisbalaton víztükrére. — Gazda­kör alakult Alsópáhokon. — Felborult egy motorkerékpár Sármellék és Alsópáhok között. A hátsó ülésről lezuhant ifj. Vastag István fuvaros fejsérülést szenvedett. Büszke öntudattal pillantott vissza a zalaegerszegi Baross az egy esztendei munkájára A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vidéke Szervezete tegnap tartotta közgyűlését. Czo- b o r Mátyás nyug. polgármester, elnök lendü­letes megnyitó beszédében megemlékezett hó­dolattal a Kormányzó Úrról, a hősi halált halt Kormányzóhelyettes Úrról, honvédeinknek az irtózatos harcokban tanúsított történelmi nagy­ságú teljesítményeiről, majd mindazokról a tényezőkről, akik a Baross-gondolat diadal­mas előretörését támogatják. Indítványára a közgyűlés hódoló táviratot küldött a Kor­mányzó Urnák a kabinetiroda útján, üdvözlő táviratot Varga József ipar- és kereskedelem­ügyi miniszternek, llovszky János országos elnöknek és Papp Simon országos főgeológus­nak. Németh József nagykereskedő, ügyvezető elnök a szövetségnek múlt évi működéséről való jelentést terjesztette elő. Eszerint a szö­vetségnek 179 helybeli, 161 vidéki rendes és 38 pártoló tagja volt. A Női Tábor 75 tagot számlál. A tagok 150 esetben vették igénybe a szövetség közbenjárását. A jelentés részle­tesen kitér arra a buzgó munkára, amelyet a fiók a központ útján végzett a kiskereskedők és kisiparosok érdekeiért, azokra a javasla­tokra, amelyek a stróhmann-rendszer és a zsidók befolyásának megszüntetéséről az or­szágos mozgalmakon belül is részben telje­sültek. Köszönettel emlékezett meg a tagok hiteligényeinek kielégítésében közremunkáló Nemzeti Hitelintézet fiókjáról, a szálloda ügyé­ben hozott áldozatról, amikor a székházat szer­ződésileg átengedte, a női kereskedelmi szak- tanfolyam fenntartásáért való tevékenységről, a tanoncotthon létesítésének mozgalmába való bekapcsolódásról, a hadbavonultak családjai­nak támogatásáról és a város gazdasági életét érintő kérdések állandó napirenden tartásáról. A jelentéshez H o 11 ó s y Ernő a Baross feladatokról és célkitűzéseiről szólt nagyobb beszédben. A közgyűlés elfogadta a székház eladására vonatkozó szerződést, tudomásul vette a záró- számadást és az idei költségvetést. Kakas Ágoston a Baross önsegélyző megalakulásáról, F a n g 1 e r Imre a kereskedelmi és ipari al­kalmazottak érdekvédelmi csoportjának műkö­déséről számolt be. A tisztikar maradt a régi, de új társelnöknek beválasztották Ferenczy Zoltán tanügyi főtanácsost, a kereskedelmi kö­zépiskola igazgatóját és megerősítették dr. Juhász Miklós kereskedelmi iskolai tanárt a főtitkári tisztségében. Az indítványok során tetszésre talált Kakas Ágoston felszólalása, hogy Zalaegerszeg város is kapcsolódjék be a perlakiak és Alsómura­köz mozgalmába a drávai villanytelepek lehe­tővé tételére és ezzel kapcsolatban a Perlak— Letenye—Zalaegerszeg vasúti összeköttetés ki­építésének tervébe is. Hogyan harcolnak a ködösitö­A legkorszerűbb hadviselésnek egyik legfé- 1 lelmesebb fegyverneme a ködösítő csapat, amely nemcsak a múlt évi nyári támadás, ha­nem a téli elhárító harcokban is kiválóan be­váltotta a hozzá fűzött reményeket — és mégis alig hallott róla a közvélemény. A ködösítő csapatok főfegyverét két külön­böző űrméretű, egy közepes és egy nagy ak­navető alkotja, melyeknek közös tulajdonsága a rendkivül nagy tűzerő. Egy üteg néhány má­sodperc alatt összehasonlíthatatlanul nagyobb számú gránátot tud egy bizonyos célterületre kilőni, mint például maga a tüzérség. A szinte egyidejűleg becsapódó gránátok nagy robbanó és repeszhasadásukkal az egész területet el­árasztják. Ha az ellenség ebbe a gránátzáporba belekerül, rendszerint a megsemmisüléssel egyenrangú veszteségeket szenved. A ködösitö- csapatok gránátvetőiből háromféle gránátot lehet kilőni: ködgránátokat, robbanógránátokat és lánggránátokat. A ködgránátok feladata elsősorban az ellen­ségnek a látástól való megfosztása. A gráná­toknak az ellenséges állások előtt és között kell ködfalat emelnie, hogy megakadályozzák a célzott fegyverhasználatban. A köd alkalma­zása különösen az ellenséges oldalállások vagy oldalmozgások hatástalanításában tesz jó szol­gálatot. A saját vállalkozások, mint például a támadás előkészitése, vagy az ellenségtől való elszakadás álcázása esetén a ködfal a saját vonalak elé kerül. A közvetlen cél itt is az ellenséged célzás lehetetlennétevése. A gránátvelők tüzereje a ködfejlesztésben is döntő szerepet játszik. A ködfal megteremtésére elegendő egyetlen sortüz is és ezután már elég lassú „utánlövéssel“ táplálni. Az egyes ködgránátokkal való lövés ezen­kívül '■ .! ’ ' mint páncélelháritó eszköz is nagyon hasz­navehető eszköznek bizonyult. 'Ml A páncélkocsi ködbe kerülve elveszti tájékozó­dását, kénytelen vakon lövöldözni és ezt a helyzetet a tapasztalt páncélelháritó műszakiak ügyesen ki tudják használni a páncélkocsi megközelítésére és felrobbantására. Á repesz­gránáfok feladata az ellenség megsemmisítése. Hatásuk titka az egyszerre kilőhető gránátok nagy száma. Eízel több tüzérüteg össztüzének felélnek flieg, ezenkívül pedig rendkívüli a lég­nyomás- és repes2hatásuk. A repeszgránátokkal együtt a lánggránátok különösen a házakban vagy erdőkben befész- kelődött ellenség leküzdésére alkalmasaid. A lánggránátok nyomán keletkező tűz az ellen­felet fedezékeinek elhagyására kényszerűi és ilyenformán védtelenül kiszolgáltatja a repesz- gránátoknak. A téíi állóháborúban és védekező hárcokban természetesén lehetetlen, hogy mindenütt ele­gendő számú különleges gránátvető álljon ren­delkezésre. Ezért a ködösítő csapatoknak, ame­lyek mindig a csata gyújtópontjaiban kerültek bevetésre, át kellett térniök a mozgó harcá­szatra. A csapatok mindig valamivel az első vonal mögött állanak készenlétben és a szük­ségesnek megfelelően a legnagyobb sietséggel innen vetik magukat a veszélyezlelett pontokoti rendszerint már előre elkészített tüzelőállásokbá. Ezt ■ ■■" , a gyors bevetést nagyon megkönnyíti a ködősitő-csapátoknak gyors terepjáró járó- művekkel való felszerelése, valamint a gránátvelők gyors súlya, amely szállításukat a legrosszabb útviszonyok mellett is lehetővé teszi. Magas hóban a gránátvetők szállítása lófogatos szánokon vagy egyszerűen csak szántalpakon történik, úgyhogy vontatásu­kat minden különösebb megerőltetés nélkül szükség esetén maga a legénység is elláthatja. Ennek különösen éjjel az állásváltoztatásoknál van nagy jelentősége, mert ilyen módon el lehet kerülni, hogy a messze elhalló motor- zugás idejekorán felhívja az ellenség figyelmét. Márpedig a gyakori és gyors állásváltoztatás a ködösítő csapatoknál különösen lényeges sze­repet játszik. Rendkívüli hatásosságuknak éppen a meglepő rajtaütés az egyik feliéteie. (MN) * Réglein bevált Iődenkabátok, esőköpe­nyek, női tavaszi kabátok és ruháik nagy vá­lasztékban Tóth Gyula divatházában.

Next

/
Thumbnails
Contents