Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-27 / 69. szám
6 ttAdrtttífílET 1943 március 27. öltözködjünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály " W kW ■ ” (osztály Úrid Ivat és szöveteladás úri és női szabóságából gatja a lovak haját, gyengéden pofozgatja, beszélget velük, mondván: — Ugy-e, Csinos, a bükkfának nagy melege van!... * B. Mózessel történt a következő eset: Csikorgó hideg télen egész karaván szállította a vasúti talpfát az ágostonfalvi állomásra. Baráthoz közeledtek. Mózes bátyánk a társaságnak azt mondja: — No, emberelő, olyan deresek ezek a lovak és úgy megfáztak, hogy Baráton talán még ezek is meginnák a pálinkát! — Ha bevezeti a korcsmába őket, én veszek is nekik félliter pálinkát — szól az egyik. Megáll a karaván a korcsma előtt. Mózes bátyánk kifogta a lovakat és szépen, minden baj nélkül a kerekasztal mellé állította őket. Akkorra már az asztalon volt a félliter pálinka s mellette egy decis üveg. (Három krajcár volt egy deci pálinka!) Mind a két lónak a szájába öntött egy-egy decit. Megfogja a félliteres üveget, mondván: — No, a maradékot én is megiszom, nehogy azt gondoljátok, hogy megmérgezlek benneteket ... ! Ott bor nem terem. A szegény nép még a; lakodalomban is pálinkát iszik. Annyi különbséggel, hogy ilyen ünnepélyes alkalommal mézes pálinka az asztal dísze. Ez úgy készül, hogy a lapocka (tűzlapát) nyelét megtüzesítik, a darabos cukrot hozzányomják és belé csö- pögtetik a közönséges »bundalé«, szeszgyári 3 krajcáros pálinkába. Történt pedig, hogy a korcsmáros valahonnan messziről igen erős és finom bort kapott. Híre futott ennek a faluban. A legények összegyűltek kóstolóra. Egyik észrevette, hogy a bor vizezve van. Kérdi: — Honnan hozatta ezt a bort, H. úr? — Messzünnen, Medgyes vidékéről. — Sok vizen jöhetett ez keresztül, amíg ideért!... G. A. emlegetik: »Abba járok, mint a Selyem a pap csizmájában!« * Az öreg Bocskor bácsi két ökröt hajtott fel a baróti vásárra. Egyik Boros volt, a másik Sörös. Bocskor bátyánk annyira kistermetű ember volt, hogy a Boros háta fölött nem látott keresztül. (Ez sokkal magasabb volt, mint a Sörös.) Volt akkor Baráton egy igen népszerű, barátságos és közszeretetben álló patikus: D. Mihály tekintetes úr. (»Hej, azóta 45 év telt el, megrakodva búval és örömmel!«) A környék minden tekintélyesebb emberét névről ismerte. Jött-ment a barompiacon. Ökröket akart venni. Találkozik régi jó ismerősével, az öreg Bocskorral és közöttük a következő párbeszéd történt: — Jó napot, Bocskor gazda! Maga árulja ezeket az ökröket? — Igen, tekintetes úr! Vegye meg őket. Nézze, milyen derék állatok! Különösen ez a Boros, magasabb mint én! — Látom, hogy ez nagyobb ökör, mint maga, de ha egyenlő nagyok lennének, jobban mutatnának a járomban. Mennyiért adja őket? — 180 forint az utolsó ára! — Óh, Bocskor, ez így nagyon drága! — Drága a málnaié, tekintetes úr!... (Tudniillik a község szegényebb lakói sok málnát szedtek az erdőkön. Ennek nagyrészét a gyógyszerész vette meg. S az öreg Bocskor úgy gondolta, hogy minden orvosságot abból készítenek.) ★ Az első világháború előtt Csíkszentimrén laktam. Itt mindenki csak fenyőfával tüzel. Kellemetlen, kényelmetlen, mert gyorsan leég, gyengén melegít és erősen kormoz. Szegény feleségem már megúnta, hogy hetenként olykor kétszer is kellett kályhacsövet tisztogatni. Tehát elmentem Csíkszentgyörgyre, ahol vettem két öl bükkfát. Fuvarosnak az öreg Gy. Pétert fogadtam meg. Elsőízben elmentem vele, hogy megmutassam, hol van a fa. Péter bátyám egész utón alig beszélt egyébről, mint a bükkfa jó tulajdonságáról. Hogy az mennyivel nagyobb meleget ad, mint a fenyőfa. Stb. Gyenge, tartatlan lovai voltak. Túlterhelte szegényeket. Útközben még esőt is kaptunk és a sáros utón a kabalák sokszor meg-megálltak. Magunk is gyalog jöttünk. Izzadtak, gőzöltek a szegény lovacskák. Az öreg meg-meghuzoftvk kész ii. r női # bundáit i Noev VÁLASZTÉKBAN A Magyar Elet Pártja hírei VITÉZ HORVATH FERENC nyug. vezérőrnagy, Alsómuraköz országgyűlési képviselője március 15-étől 23-áig meglátogatta Perlak, Csehlaka, Tüskeszentgyörgy, Alsópuszta- fa, Alsópálfa, Harascsány, Muralövő, Mura- csány, Hodosány, Murakirály, Törökudvar, Kisszabadka, Drávadiós, Drávaollár, Ligetvár, Henisfalva, Muraszentmária és Alsómihályfalva községeket. A képviselőt a nép mindenütt nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadta. Több helyen a tanítóság vezetésével az iskolásgyermekek is üdvözölték jól előadott magyar versekkel és énekekkel. A képviselő résztvett a pártértekezleteken, tájékoztatót adott, panasznapokat tartott és különösen sokat foglalkozott a bajtársi szolgálattal és a közellátási ügyekkel. Mindenütt azt: a tapasztalatot szerezte, hogy a háborús gazdasági nehézségek közepette is a felvilágosítás jóleső hatást gyakorol, a közhangulat nyugpdt és türelemmel teljesíti mindenki a győzelem érdekében reászabott kötelességeket. A tanítóság működése elsőrangú, lelkiismeretesen fárádozik a nép javán az iskolában és az iskolán kívül egyaránt. Az is örvendetes és megnyugtató, hogy alaposan kidolgozott tervezet szerint történik gondoskodás a munkásságnak tavaszi és nyári foglalkoztatásáról. Ez azt mutatja, hogy Alsómuraközben a nemzeti munka szociális vonalon is eredményesen működik. Vitéz Horváth Ferenc képviselő húsvét előtt még meglátogatja az ezúttal sorra nem jutott községeket, majd egyheti pihenőre Lillafüredre utazik. ZALAAPÁTI község Mép szervezetének legutóbb megtartott értekezletén Kovács Gyula községi pártvezető a megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg három nevezetes évfordulóról: XII. Pius pápa Őszentsége uralkodásának negyedik, Horthy Miklós Őfőméltő- sága huszonharmadik évfordulójáról és az 1848-as szabadságharc évfordulójáról. Ez a hármas ünneplés, mondotta, egyszersmind figyelmeztető is a nemzetépitő munkára. A magyar nép vezére, a Kormányzónk adja a biztonságot és erőt. Ő az, aki atyai szeretettel gondoskodik minden magyarról, nekünk pedig bizalommal és hittel kell követnünk ország- épitö munkájában. Csak egységes nemzeti munkával, kitartással, a jövőbe vetett hittel menetelhetünk tovább, a dicsőséges győzelem felé. Dr. Kál Adorján esperes-plébános őszinte örömének adott kifejezést, hogy a zalaapáti Mép szervezet a község együttműködésére és összefogására törekszik. Hangoztatta, hogy az egység és az együttműködés érdekében ő is mindent meg fog tenni, és tőle telhetőén támo- gatni fogja a szervezet munkáját. Kovács Gyula pártvezető zárószavaiban megemlítette, hogy Marton István Hombár-bizományos kifizeti a gazdáknak a gabonatárolásért járó visszatérítést, a gazdák pedig a befolyó összeg nagy részét*, a Bajtársi Szolgálat céljaira ajánlották fel. KISBUCSA község Mép szervezete, március 21-én tartott vezetői értekezletet Póvics István kerületi szervező titkár közreműködésével. Az; értekezleten a bajtársi szolgálat és a nemzet-- védelmi szolgálat teendőiről tárgyaltak. * BUCSUSZENTLÁSZLÓ község Mép szervezete értekezletet tartott. A népes értekezleten megjelent Póvics István szervező titkár is, aki a kül- és belpolitikai helyzetről adott tájékoztatót.. TÓFEJ község Mép szervezete március 25-én tartott választmányi értekezletet Léránt László pártvezető elnökletével. Az elnöki megnyitó után Iszak Kálmán körzetvezető beszámolt a pártszervezet munkásságáról. Hangoztatta, hogy a pártszervezet az országos vezetőség utasításához híven, elsősorban a nemzetnevelő munkát tűzte ki céljául és mindent elkövet, hogy munkájuk eredményes legyen. A leventeifjusá- got is értékes munkára serkenti. Itt megemlékezett arról, hogy a leventeifjuság legutóbb 8 felvonásos hazafias színművet adott elő szép. sikerrel. A bevétel felét a helyi leventeegyesület zászlajára, a másik felét pedig, a zalaegerszegi hadikórház sebesült honvédéinek juttatták. Megemlékezett továbbá a Bajtársi Szolgálat működéséről is. Bejelentette, hogy a községben 90 kiló nullás lisztet, 279 darab tojást, 15 kiló zsírt, 30 liter savanyúságot, 10 kiló cukrot, 8 kiló mákot, 5 kiló diót, 15 kiló vöröshagymát, 3 kiló lekvárt, 1 kiló vajat, 5 kiló sonkát, 3, kiló babot, 25 liter tejet és 90 liter bort gyűjtöttek össze. Az összegyűjtött anyagokból Iszak Kálmánná, Takács Istvánné, Juni Józsefné különböző tésztaféléket készítettek és azt szekérre^ rakva a zalaegerszegi kórházba szállították, Háry Káimánné, földbirtokos neje, vöröskeresztes hölgy segítségével pedig a sebesült katonák között felosztották. Ez a nemes munka é& áldozatkészség a helyi pártvezetőség indítványára nyilvánult meg. Az értekezleten megjelent Lukács Sándor titkár, aki a vármegyei elnökség és a sebesült honvéd bajtársak nevében hálás köszönetét mondott a megnyilvánult áldozatkészségért és a pártszervezet vezetőségének önzetlen munkásságáért. Kérte őket, hogy ilyen szellemben folytassák továbbra is nemzetnevelő munkájukat. Ezután több helyi és közérdekű üggyel foglalkozott az értekezlet. M * GASPARICH JÓZSEF központi vármegyei titkárt vitéz Lukács Béla miniszter április 15- ével saját kérésére visszahelyezte Baranya megyébe, ahol Gasparich korábban már hét éven át működött.
