Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-20 / 64. szám

6 1943 március 20. '.AI. AT ~r'" A Magyar Elet Pártja hírei Vitéz HORVÁTH FERENC nyug. vezér­őrnagy, a perlaki választókerület országgyűlési képviselője március 16-án Perlakon panasz­napot tartott, amelyen az alsómuraközi válasz­tókat fogadta és meghallgatta panaszaikat. Azonnap este népes választmányi ülés volt, amelyen a képviselő a kül- és belpolitikai helyzetet ismertette. Szervezési ügyekben fel­szólalt Gasparich József központi vármegyei titkár is. A képviselő Gasparich titkár kíséreté­ben egyébként egész héten át járta Alsó­muraköz községeit. * • ILOVSZKY JÁNOS, a nagykanizsai kerület Országgyűlési képviselője két napon át föl­kereste választókerületének néhány községét éspedig Nagybakónakot, Nagyrécsét, Sormást, Zalaszentbalázst és Pölöskefőt. A képviselőt mindenütt nagy szeretettel fogadták. Ilovszky János hosszabb beszédekben fejtegette a szov­jet ellen való küzdelmünknek történelmi fon­tosságát és rámutatott a belső arcvonal fegyel­mezettségének szükségességére. Zalaszentbalá- zson kitért az Oncsa-házak ügyére is és meg­említette, hogy az országos szociális felügye­lőségnél lépéseket tett a költségvetési keret adta határok között létesíthető házak felépí­tése érdekében. Pölöskefőn kegyelettel emlé­kezett meg Kiss Ferenc és Papp Sándor hősi halottakról. A képviselőt kőrútjára elkísérte dr. Domokos László nyug. miniszteri osztály- tanácsos és dr. Tholway Zsigmond nyug. postaigazgató, akik szintén felszólaltak. A kép­viselő megjelent, a nagykani2sai ipartestület elöljáróságának díszgyűlésén is, ahol az üd­vözlés után büszkén vallotta magát az iparosok közé valónak, mert együttérez velük és igyek­szik jogos kívánságaikat támogatni. A kép­viselő körútja alkalmával megállapítást nyert, hogy Délzala községeinek népe teljes ciza- lommal és ragaszkodással áll a magyar kor­mány mellett. A MÉP NAGYKANIZSAI VÁROSI SZER­VEZETÉNEK ülésén dr. Tholway Zsigmond pártvezető megemlékezett a Kormányzó Ur or­szágosának 23. évfordulójáról és rámutatott történelmi tevékenységére, fölbecsülhetetlen ér­demeire. A megjelentek hosszan és lelkesen ünnepelték a Kormányzó Urat és Kállay Mik­lós miniszterelnököt, akinek egyéves kormány­elnöki működését szintén melegen méltatta a pártvezető. Az értekezlet hódoló táviratot kül­dött a Kormányzó Úrhoz a kabinetiroda útján és táviratban üdvözölte a miniszterelnököt is. • * MURASZERDAHELY község MÉP szerve­zete legutóbb megtartott értekezletén több közérdekű ügyön kívül a házhelyjuttatás és az Oncsa-házak építésével kapcsolatos teendőket tárgyalta. Ezirányű kérelmüket a vármegyei elnökséghez írásban juttatták el. ★ EGERARACSA MÉP szervezete március 14-én tartott vezetői értekezletet Póvics István kerületi szervező titkár közreműködésével. Az értekezlet főképpen a Bajtársi Szolgálat to­vábbi működésével foglalkozott. DIÓSKÁL község MÉP szervezete március 14-én megtartott értekezletén Deli Mihály köz­ségi pártvezető elnökölt. Az elnök ismertette a közellátásra vonatkozó rendeletet és arra kérte a megjelent vezetőket, hogy a rendeletben körülírt követelményeknek mindenki tegyen eleget, mert ez nemcsak egyéni, hanem haza­fias kötelesség is. Beszéde további során arra kérte a vármegyei elnökséget, hogy nyújtson módot a gazdaközönségnek szerszámokkal való ellátására. Póvics István kerületi szervező tit­kár válaszában kérte őket, hogy legyenek tü­relemmel és addig is, amíg intézkedés történ­hetik, igyekezzenek a gazdasági fölszerelést úgy pótolni, hogy a termelésben fennakadás ne legyen. Az értekezlet ezután még több közérdekű üggyel foglalkozott. * BENEDEK ISTVÁN központi vármegyei tit­kár március első felében Köveskál, Mindszent- kálla, Szentbékkálla, Balatonhenye és Tapolca községek MÉP szervezeteit látogatta meg és általános tájékoztatót adott a bel- és kül­politikai helyzetről, valamint a közellátási teen­dőkkel kapcsolatban. * A MÉP ZALAVÁRMEGYEI ELNÖKSÉGE ezúttal is felhívja a vármegyei szervezetek ve­zetőit, hogy a hozzájuk juttatott különböző természetű kérelmeket a választókerület veze­tőjével is láttamoztassák és csak azután küld­jék be a vármegyei elnökséghez. * A KESZTHELYI választókerület vezetősége minden héten kedden és pénteken, valamint Az Actio Catholica gyönyörű hajtása dr. Pesthy Pál könyve: Életművészet a házasságban Ez a könyv mindig időszerű érték marad, amig lesz szerelem és házasság. Jegyesek, házasok olvassátok! Ára 1 80 pengő. Kapható lapunk szerkesztőségében. vasárnapokon délelőtt 10—11 óráig tart szol­gálatot a Pethő-utca 7. szám alatti párthelyi­ségben. A muraközi és a székely ló múltja Dr. Bevilaqua Borsody Béla írja az Uj Világ című gazdasági folyóiratban: Az úgynevezett Muraközi ló a Dráva és a Mura közén, ezen a termékeny lapályon te­nyésztődön ki. Klasszikus félvér, ami alatt azt kell értenünk, hogy több különböző lófajta év­százados, sőt évezredes kereszteződéséből ala­kult ki, de úgy, hogy nehézteslü, vaskos, hi­degvérű voltát külsejében és temperamentumá­ban is megőrizte. A muraközi ló nehézjárásu, inkább csak lépésben járó, könnyebbfaju példányaiban eset­leg ügetésre is képes igásló. Vérének alaprétege az ősi német úgynevezett ,,Nori ló“, más né­ven „Osztrák ló“, ez viszont vérrokona a leg­északibb fajtájú, egykor fekete, utóbb megfehé- redett úgynevezett Frizlandi lónak (Frederiks- borg), aminek vére viszont belekeveredett min­den nehéz, hidegvérű, északi lófajtába, igy például a szintén germán, vagyis normann eredetű északfranciaországi Normandiai lóba, a Perche vidékéről való Percheronba is. A Nori lónak vérrokona a szintén nehézfaju Stájer ló, illetőleg a Pinzgauer, helyileg közeli oldalági rokona az úgynevezett Pinkafői ló, de ez könnyebb és viszonylagosabban jobb ügető, mint a Muraközi lő. Mindezekbe az ausztriai lovakba (Nori, Pinzingauer, Muraközi, Pinkafői) a XVII—XVIII. század óta belekeveredtek a Habsburg ház spanyol uralma révén a német államokba és Ausztriába felszármazott úgynevezett spanyol és nápolyi lovak is (Murcia, Andaluz, Neapoli- táno) ezek a büszke, rangos, magaslépésü, kövér, kosorru, hidegvérű diszlovak is. Némi nyoma van a Muraközi lóban a Dráva vonalát megüld székellyel rokon honfoglaláskor! magyar Gyöpüőrsvonal besenyővel kevert Szé­kelyei, vagyis a Göcsej népe keleti származású zömök, nagyfejü, rövidnyaku, hátán zebraszerü csikozottságu, intelligens, páratlanul kitartó, szívós, igénytelen, vadtekintetü, de gazdájához végtelenül ragaszkodó, kistermetű magyar lova­inak. Ezek vérrokonai az erdélyi székelység ugyanilyen lovainak, a podoljei síkság konyík- jainak is. Vagyis annak az ősi. melegvérű, bel­ső-középázsiai, keled fajtának, mely az 1870-es években kihalt keleti* Taki leszármazottja. Kormányunk az igáslónak való muraközi mellett ezt a szinmagyar keleti lófajtát is te­nyészti. Ugyanez a Taki utódtenyésztés folyik az erdélyi fejedelmek huszti ménesei egykori területén, Turjaremetén, ahol ennek a székely­keleti magyar taki fajtának rendszeres tenyész­tése folyik. A szakértők minden túlzott magyar büszke­ség nélkül vallják, hogy ez a székely lófajta a öltözködjünk Tóth Gyula Kést nöikahát és ruhaosztálv " W mm m 9 Kész nőikabát és ruhaosztálv Úrid ivat és szövetsladás úri és női szabóságából világ legértelmesebb, legnagyszerűbb lófajtája. Szépnek ugyan nem szép, nem mutatós, aki azonban életét rábízta, az sohasem csalódott benne. Ez a legjobb málhásló, géppuskásló, könnyü- tüzérségi ló, hosszú távolságra, ügetésre (nem vágtatásra) való, hallatlanul munkabíró és ki­tartó hátasló is. Megénekelte — krimi rokonai­ra vonatkozólag — Goethe fiatal barátja, Adata Miczkiewicz is, a világhírű Krimi Szonettekben. A Muraközi volt a régi pesti omnibuszok tarka, fehérrel foltozott pejlova. Ezeknek roko­nai a régi söröskocsik lovai, a nehéz „Dréher- lovak" is. Kisebb termelü pinkafőiek voltak % régi pesti lóvasut lovai is. A székely Taki utódokba, a középkor óta keveredett bele a török által közvetített meleg­vérű, magastermetü, úgynevezett Arab-ló is, amely azonban nem minden esetben arábiai arab, hanem afrikai Berber is. Ez az, amit régi magyar nyelvünk általában „Szerecseny-ló“ néven nevez. „Szerecseny“ itt természetesen nem négert jelent, hanem afrikai arabot, amit az olaszok és franciák Sarracino és Sarracine néven neveztek. Régi magyar nyelvünkön a Szerecseny általában olyan müz- lemet vagyis mohamedánust jelentett, aki nem volt török, igy tehát jelentett müzlem bulgárt is. Török-fajú bulgár atyánkfia ősi lova szin­tén Taki-utód, azaz Szerecseny. Ez sugárzott fel egészen Mármarosig, ahol az úgynevezett „Hucul ló“ is ugyanennek a török-bulgár-magyar Taki-utódnak vérrokona. Tehát vérrokona a székely Mokány lónak is. Ez elterjedt egész Moldvában és Havasalföldül is. Az oláhoknak azonban semmi közük ehhez a Nyugat-Európában „Wallach“ néven nevezett lóhoz, mert a török-bulgár-magyar Taki-utód, a Székely ló rokona, „Wallach“ pedig nem „oláhot“, hanem „délvidékit“ jelent. Magyar lótenyésztésünk tehát egyszerre gaz­dagodik hidegvérű igásló fajtával a Muraközi­vel, mely idegen fajtájú és az ősi székely ló továbbfejlesztésével, amely olyan magyar, mint a Székelyföld és a Göcsej. PROHASZKA P. BANGHA HOCK JANOS P. GYENIS katolikus Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon 131.

Next

/
Thumbnails
Contents