Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-20 / 64. szám
1943 március 20. 3 maő^et Esküvő-játszás Belafínc környékén A Zalai Magyar Élet-nek március 8-iki számában »Esküvői népszokások a zalai vendeknél« címen gyűjtést kezdtünk közölni az ottani nép életéből. Most folytatjuk a gyűjtés eredményét más szempontból. Húshagyókedden jelmezbe öltöznek a fiatalok. Az a szokás, hogy abban a faluban, amelyikben farsang alatt senki sem ment férjhez, illetve nem nősült meg, húshagyókedden menyasszonyt és vőlegényt teremtenek és eljátsszák velük tréfásan az esküvőt. Az idén is már reggel 8 órakor megjelent Belatincon a szomszéd Hársliget községből jött lakodalmas csoport. Hosszú szekeret fenyőágakkal díszítettek fel, a fenyőágakon különböző színű papírvirágok és szalagok lengedeztek. A szekeret magyar nemzeti színű papírzászlókkal és egy nagyobbszabású piros-fehér-zöld vászonlobogóval is földiszítették. A gazdagon díszített bakon ült a »menyasszony«, fehérfátyolos, fehér ruhában, koszorúval a fején. Mellette fekete ruhában a »vőlegény«. A szekeret hárs- ligeti lányok és legények húzták az egész utón. A kocsi előtt három jól felöltözött fiatalember haladt. Volt náluk messzelátó, mérőléc és irattáska, ők voltak a »mérnökök«. Mérték tudniillik az utat, vizsgálták, hogy elég széles-e, jó-e, el tud-e gurulni rajta biztonságban a menyasszony és vőlegény kocsija. A szekér két oldalán és előtte rendőrnek öltözött legények lépegettek, ők tartották fenn gumibotjaikkal a rendet a tolongóan kiváncsi népsokaság között. A szekér mellett libegtek még a koszorúslányok és baktattak a vőfélyek. A felvirágozott szekér után kisebb szekér következett. Ezt férfiak húzták. Fölszerelése: elől fenyőgallyak között hordó, mögötte pedig fából készített ketrec. A bakon pincérnek öltözött legény ült. Vállán fehér asztalkendő, frakkján fehér kötény. Mellette másik legény, a hátán kosár. De mi rendeltetése volt a ketrecnek? Úgy láttuk, hogy ebbe rakták be a rakoncátlan gyerekeket és azokat, akik a cigányasszonynak felöltözött személynek nem akartak pénzt adni. A díszmenet után haladtak a muzsikusok. A cigányasszonyoknak felöltözött, erősen kifestett arcú leányok kosarat, bátyút, vagy bugyorba takart gyereket vittek a hátukon, vagy a karjukban. Amerre elhaladt a menet, bementek az álcigányok a házakba és pénzt kértek. Sehol sem eresztették el őket üresen, legalább 1—1 pengőt kaptak. Az utcán pedig leginkább a férfiakat szipolyozták. A gyűjtött pénz arra szolgál, hogy este a korcsmában lakodalmi dáridót rendezzenek. A lakodalmi menet legeslegelején ment hegyesen a vendéghívó. Fején papírvirágokkal díszített magas föveg, testén kendő átvetve, a lábára KIRAKATDÍSZÍTÉSHEZ eg> szinliésmintázott PAPÍROK nagy választékban húzott csizmán csengők, kezében fejsze papírdísszel és sündisznónak tüskés bőrével. Az utóbbi arra szolgál, hogy ijesztgessék és megcsiklandozzák vele a fehérnépet a kezén, vr.gy a hátán. A lakodalmas menetet természetesen nagy tömeg kisérte. Először a plébániára mentek, hogy a pap eskesse össze a fiatal párt. Ilyenkor az a szokás, hogy a pap megkínálja őket étellel, itallal és azt mondja nekik, hogy nem tudja összeesketni őket, mert elfelejtett imádkozni. így aztán a templomba, majd a jegyzőségre mennek. Mindenütt szól a zene, a lakodalmas nép táncra perdül és hullanak a pengők. Bárki kaphat menyasszonycsókot, sőt egyes meglepődött urak nem is tudnak szabadulni tőle. De egy-egy cuppanásért legalább öt pengő jár. Ez alkalommal a belatinci jegy- zőség udvarában még egy kakastollas csendőr is kapott csókot. Fiatal volt, jólesett neki. Délután más lakodalmasok MurabaráEból érkeztek. Ezeknek a szekerét már lovak húzták. A szereplők, még a menyasszony és a koszorús lányok is, mind férfiak voltak. Ahol a cigányruhába öltözöttek pénzt nem kaptak, megelégedtek a fánkkal is. Annyi fánkot sütöttek minden házban, hogy kisebb kazlat lehetett volna belőlük rakni. Mert a fánksutés szokásának nem szabad megszűnnie a legnehezebb időben sem. Inkább egy évig is megkoplalják a lisztet, meg a zsírt. De ami szokás, a népnél, az törvény. Élelmiszer és peiróleumjesyek kikézbesítése Az 1943 évi április 1-étől június 30-áig, azaz ez év II. negyedére érvényes cukor-, kenyér- és lisztjegyek, valamint petróleumjegyek és ugyanekkor az 1943 május 1-étől szeptember 30-áig, azaz 5 hónapra érvényes zsírjegyek is kikézbesíttetnek az igényjogosultaknak. A kézbesítés március 22-étől 31-éig tart. A cukorjegyekért darabonként 6, illetve 10 fillér és 2 fillér pótdíj, a zsírjegyekért 2 fillér, a ki- kézbesítésért pedig 6 fillér fizetendő. A házhoz való kikézbesítéssel a lakosság óhajának teszek eleget, mert így a jegyeknek gyorsan birtokába jut, a hosszas várakozásnak, sorbaállásnak nincsen kitéve. Felkérem a lakosságot, hogy a kézbesítési napok alatt a családtagok közül valaki tartózkodjék otthon, hogy a jegyek akadály nélkül átadhatók legyenek, úgyszintén arra, hogy a fizetendő díjak váltópénzzel rovassanak le, nehogy a pénzváltással a kézbesítőket feltartóztassák. A személyazonosság igazolása végett a kartonlapot fel kell mutatni. Az igényjogosultak a kézbesítéskor »Figyelmeztetés« lapot kapnak, azt saját érdekükben olvassák el. A most kiosztás alá kerülő zsírjegyek csak ez év május 1-étől válthatók be. Polgármester. Az új 50-lk magyar kir. osztálysorsjáték játékterve páratlan esélyeket nynjt, mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben^nyerhető: 700.000 pengő Jutalom: 400.000 P. Főnyeremények: 300.000 P. 100.000 P. 70.000 P. 60.000 P. 2 x 50.000 P. 2 x 40.000 P. továbbá 30.000 P. 16 á 20.000 P. 27 á 10.000 P. összesen: 10,810.000 pengő. Az első oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad Negyed Fél Egész 3.50 P 7 P 14 P 28 P Sorsjegy az összes főárusítóknál kapható! Minden számnak egyenlő esélye vanl A húzás kezdete április 10. Tréfás fejtörő a zalai kis- és öregdiákoknak Agglegény lakott egy egyszobás és előszo- bás lakásban. A szoba ajtajára ezt írta ki: »Csak kalap és felöltő nélkül szabad belépni.« Az előszobája teljesen üres volt, abban egy szeg sem volt. Jött egy úr, be akart hozzá menni. Várt egyideig, talán jön valaki, aki a kalapját és kabátját átveszi, de nem jött senki. Hogy lehetett az, hogy mégis be tudott menni a szobába? ★ Egy jó lovas az afrikai sivatagban lovagolt. Dombra érvén, egyszerre elébe került egy oroszlán. Az oroszlán tudvalévőén gyorsabban tud futni, mint a ló. Tudta a lovas, hogy menthetetlen a helyzete. Mégis megmenekült. Hogyan történhetett ez? * Az 1943 március 6-i számunkban közölt rejtvények megfejtése: 1.) Juli néni csirkéi hamarabb fogytak el, mert ő három darabot adott el 10 pengőért. Már nem lett volna szabad a csirkéket ötével eladnia 20 pengőért, hanem csak kettesével. Juli néni ........................ 30 csirkéje .......... 100 pengő ’ I ; I ! i i Kali néni ............................... . 30 csirkéje........................................ 150 Pen8ő 2.) A borlefejtés számtani képe ez: 8 0 0 3 ’ 5 0 3 2 3 6 2 0 6 0 2 1 5 2 1 4 3 4 4 0 Az utóbbi rejtvény megfejtésével gyakorlati alapon ügyesen próbálkozott Gornyecz Aladár (Göntérháza). Kakas Ágoston könyv-, papír- és irószerkereskedésében. Zalaegerszeg, kotsuth-u. 8.§f - és minden lakberendezési tárgy nagy választékban HÜtOr Szalay és Dankovitsnál wi Ä ^0 i Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4.
