Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-20 / 64. szám
I ARA 16 FILLER 1943 MÁRCIUS 20. SZOMBAT Mft*UET Dr, S z e r e c z Imre keszthelyi apátplébános nagy érdeklődéssel kisért értékes előadást tartott a kaposvári Szabadegyetem meghívására — »Hol és mikor kezdjük a gyermeknevelést« címmel. Bevezetőjében személyes élményét adta elő, amelyből kiviláglott az a tény, hogy a felnőttek a gyermek iránt tudatalatti megbecsülést és különös szeretet éreznek, ami tulajdonképpen alapja az [egész nevelésnek. Részletesen foglalkozott a gyermeknevelés alapelveivel, eszközeivel és mint legfontosabb kívánalmat említette meg azt, hogy a gyermek életét játékká kell tenni. A gyermek saját környezetében, gyermekek között érzi magát legjobban és a megfelelően kiválasztott játékszer foglalkoztatja legszívesebben. A továbbiak során a szeretet fontosságát ismertette a gyermeknevelésben, majd sorra vette azokat a szempontokat, amelyekkel az ifjú lélek nemessé tételét és kialakítását el lehet érni, illetőleg el kell érni. Mindenekelőtt távol kell tartani a gyermeket a nem neki való dolgoktól. A gyermekek szórakozása különbözik a felnőttek szórakozásától s ebből következik, hogy a gyermeket felnőttek társaságában csak látni, nem pedig hallani szabad. A gyermeket meg kell kímélni attól, hogy előtte ismeretlen, vagy esetleg megbotránkoztató dolgokat beszéljünk, vagy cselekedjünk, mert érzékeny lelke elraktározza ezeket az ismeretlen eseményeket és ezzel megzavarjuk lelki egyensúlyát. A gyermekkel meg kell ismertetni a szülők iránt való köteles tiszteletet, az Istenség, a családi közösség és testvérek szociális közösségének eszményét, majd fokozatosan meg kell tudnia a nemes barátság, a faji büszkeség, a vallás és haza fogalmát. — Olyan vallásos, hazafias, értelmes és jel- lemes gyereket akarunk látni, aki férfivá serdülve, hazája érdekében át fogja érezni fajának dicsőséges múltját és vállalni fogja a jövő dicsőséges kialakítását. A Szabadegyetem nagyszámú hallgatósága hatalmas tapssal és lelkesedéssel köszönte meg dr. Szerecz Imrének gondolatokban gazdag felolvasását. Ezekután a másik keszthelyi vendégelőadó, Nagy Sándor premontrei tanár lépett a közönség elé és a magyarság faji összetételéről szolgált kimerítő és értékes adatokkal. Mindenekelőtt tisztázta a nép, a nemzet és az állam fogalmát, majd megállapította, hogy szokások változhatnak, de a faji bélyeg mindig megmarad. Két nép meg*különböztethető egymástól anélkül, hogy a benne levő alkotó elemeket észrevennénk. A továbbiak során megállapította, hogy a világon nincsen olyan nép, amely meg tudta volna kímélni magát a keveredéstől. Részletesen felsorolta azokat a különböző fajokat, amelyekből a magyarság összetevődik. A nyolc különböző tulajdonságokkal bíró fajok összetétele és keveredése adja a magyar fajt, amelynek összetétele egyedülálló a világon. Az értékes és tudományos alapokon mozgó felolvasás nagy sikert aratott a hallgatóság körében. A szabadegyetemi előadás után való összejövetelen a keszthelyi öregdiákok nevében dr. Biczó Ferenc, a Szabadegyetem igazgatója köszöntötte a vendégeket. Leventék a háborús gazdálkodás szolgálatában (v) A magyar nemzet — mint oly igen sokszor már történelme folyamán — élet-halál harcát vívja. Künn a harctéren és benn az ország határain belül is. Hogy melyik fontosabb? Egyaránt fontos, kiegészítő része egyik a másiknak. Amikor ilyen nagy időket él a .nemzet, akkor elvitathatatlanul és halaszthatatlanul szükséges és fontos, hogy a magyar élet minden vonatkozásában összefogjuk a magyar erőket. Szellemi, gazdasági, szociális, népi és nemzeti téren egyakarattal, csak egy célt szabad akarnunk, követelnünk, megvalósítanunk. Ez pedig nem lehet más, mint a magyar jelleg kidomborítása mellett, a magyarság erőinek, a magyaroknak, munkabírásuk, jólétük legmagasabb fokára való emelése. Emellett minden más gondolatnak, tervnek és célnak el kell törpülnie, hogy a magyar jelleg, eszme és gondolathoz fölemelkedhessék. Ma csak egyetemes nemzeti célok vannak, csak ennek érdekében szabad munkát kifejteni mindenkinek és minden egyesületnek. Hogyan is mondotta egyik helyen Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter? ... »Hazafias hangulatban összecsendülő nemzeti közvéleményre van szükségünk nagy céljaink elérhetése érdekében!«... Vagy hogyan mondotta a másik helyen vitéz Lukács Béla miniszter? ...»Jobboldali keresztényi, nemzeti szellem, erő, akarat, mely nem ismer megalkuvást, elvezet a magasba, élő valósággá emeli a legszebb magyar álmokat is!« Éber szemekkel őrködjünk tehát, hogy sem egyed, sem együttes, sem sajtó ne harcolhasson másért, csak a magyar célokért, a magyar jelleg kidomborítása mellett a szent- istváni magyar jövőért. Vigyázzunk, egyetlen gondolattal, egyetlen szóval, egyetlen betűvel ne vétsünk, ne vétkezzünk a magyarságunk ellen. Mert ez az önérzetet, az öntudatot venné el, -— az önbizalmatlanságnak, a csalódásnak, a csüggedő kishitűségnek volna reményvesztett megesése. Világszerte elismert műveltségi fölényünkkel vegyük észre, ahová esetleg véletlenül hiba csúszott be. Ne táncoljunk soha a borotvaélen. A hibák is idejében kijavíthatok nagyobb visszahatás nélkül. Nézzünk meg mindenkit, de úgy, hogy a leikébe lássunk: lássuk meg, jó munkát végez-e? Ne legyen elég hugo- viktori mosolya, ne legyen elég a lélekkel nem körített simuló, »barátságosan meleg« hangja, szava. A vándorgunya királyt takarhat és megrögzött bűnözőt takarhat az elorozott fényes palást. Szeressük a magyart, ahogy embert szeretni lehet, védjük, óvjukj a magyart, ahogy a palántáknak gondját kell viselni. Rakjuk rájuk az ég minden csillagát, csak azért, mert — magyar! A régen hirdetett nemzeti önellátás lassan létkérdéssé vált Magyarországban is. A háború által okozott nyersanyaghiány a belső arcvonal katonái, a leventék számára is sokoldalú kötelezettséget ír elő, amelynek végrehajtása általános nemzetgazdasági érdek. A Levente Gazdasági Szövetkezések Központja, amely átfogó szervezetével az egész országot behálózza, az idei esztendőre is széleskörű munkatervet állított össze a milliós leventetábor tagjai számára. Még az év elején megszervezte az idei olajcsatát, amelynek előző évi sikere biztosítékot jelent az idei még nagyobb eredményre. Ingyen vetőmagot kapnak a leventék. A. termesztett napraforgó átvételi alapára előreláthatólag a jelenleg érvényes 50 pengő lesz 100 kilogramonként a feladóállomásról, vagonba rakva. Egyénileg és csooor- tosan termelhetnek a leventék, minden esetben nagyszerűen mégtalálják a számításukat. A központ országos viszonylatban intézi az egész olajcsata szervezési munkáját. A másik nagyfontosságú mozgalom a gumihulladékgyűjtés. Már megkezdődtek országszerte a gumihulladékgyűjtő napoknak árasonként, községenként való szervezési munkálatai. A leventék házról-házra járnak a hulladékokért. A központtól egy kilogram gumihulladékért 40 fillért kapnak. Megalakulnak a levente gyógynövény szakosztályok A harmadik fontos munkája a leventéknek a gyógynövények gyűjtése. Az eddigi tapasztalatok figyelembevételével új szervezéssel kifejlesztik a leventéknek e nemzetgazdasági és szociális szempontból is nagy jelentőségű gazdasági tevékenységét. El kell látni a honvédséget, a hazai gyógyszerpiacot, sőt a külföld számára is lehet gyógynövényt juttatni, hogy cserébe más szükséges anyagokat kapKeszthelyi előadók a kaposvári Katolikus Szabadegyetemen Minden nemzeti erő egyesítése
