Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-18 / 62. szám
2 1943 március 18. Maw^r^let Öltözködjünk T nnibaháf óc ruhaaulálw " Kész nőikabát és ruhaosztály Úrid Ivat és sző vefef adás úri és női szabóságából den egészségügyi intézményt egy födél alá hozni és - az egészségházban ötágyas szülőotthont megteremteni. A szülőotthon létesítése tekintetében a szövetség már emlékirattal kereste föl az egészségügyi hatóságokat. Dr. Johan Béla államtitkár nem is zárkózott el a gondolattól, sőt segítségét is kilátásba helyezte. A létesítendő külön szülőotthon költségei 30 ezer pengőt tennének ki, de ez az összeg jelentékenyen csökkenne, ha az egészségházzal hoznák kapcsolatba. A csecsemőnapi gyűjtést a múlt évben nem engedélyezték, de az alispán 400 pengőt kiutalt kárpótlás címén. Hátra van még a vármegye közönségének rendes évi támogatása, amely eddig évente 300 pengő volt. A tejkonyha a múlt év folyamán 11.796 adag tápszert készített, amelyhez felhasznált 1.200 liter tejet, közel 100 kilogram cukrot, 25 kilogram lisztet, 30 kilogram más kisdedvédelemmel, vagyis népszaporodásunk arányszámának a régi idők arányszámára való fokozásának biztosításával érhető el. A múlt távlatából szemlélt anyakönyvi adatok bizonyítják, hogy a mai születési arányszám fele az ötven év előttinek. Zalaegerszegen a régi időben lépten- nyomon találkozhattunk minden rendű és rangú társadalmi osztályban 6—12 gyermekes családokkal. Alig akadt egy-két gyermektelen család, talán még kevesebb olyan, ahol csak egy gyermek volt. A gyermek ugyanis akkor megbecsült érték volt, gazdagságot jelentett, ma ellenben tehernek tartják, a szegénység okozójának, átoknak, istenverésnek nevezik némelyek, nem félve az Isten igazi büntetésétől. Az ötven év előtti ember felfogása, célkitűzése, családi élete más volt, mint a maié. A sokgyermekes család mindenkinek megbecsülését élvezte, féltve őiiz- ték a család tisztaságát, amely teljesítette Istentől rendelt kötelességét és így erőssége lett az életnek, támasza a társadalomnak és fenntartója a nemzetnek. A mai időknek családi életében bizonyos fagyos légkör árad, mindinkább előre tört az anyagiaskodó érzés és a folytonos rohanás elénk tünteti az ideges család képét minden bajával, hibájával, megváltozott szellemével és erkölcsével. Nem is várhatunk néperőnk gyarapodásában komolyabb eredményeket addig, amíg a családi élet után való vágy újra meg nem erősödik, amíg a hagyományok és a tekintély tisztelete, az igazi munkaszeretet vissza nem tér, amíg a vallásos érzület meg nem erősödik, amíg a . divathóbortok majmolása, a falunak elvárosia- sodásra való törekvése meg nem szűnik és amíg a gépember újra érző emberré át nem alakul. Ezután Zalaegerszeg népmozgalmi adataival foglalkozott. Az anyakönyv kimutatása szerint a múlt évben 474 élve születést jegyeztek be. Ebből csak 262 volt a helybeli, a többi vidéki és csaknem kivétel nélkül a kórházban születtek. Ez az élve születési arányszám 18 ezreléket tesz ki, kevesebbet az országos átlagnál. Ha ilyen marad az élveszületési arányszámunk, akkor nem várhatunk kedvező nép- szaporulatot. Hogy Zalaegerszeg lakossága mégis szaporodik, bár csigalassúsággal, ezt a bevándorlás útján éri el. A népszaporodás igen jelentős csökkentője a halvaszületés. Zalaegerszegen a múlt évben 23 ilyen eset történt, amelyből 2 a helybeli, 21 a vidéki. A halvaszületés kiküszöbölése összefüggésben van azzal, hogy minél több egészségügyi felkészültségünk legyen és minél több egészségügyi ismeretben részesítsük a szülőket. A régi egészségügyi törvény szükségesnek tartotta minden faluban orvosnak, vagy más vizsgáló halottkémnek tartását az életveszteségek ellenőrzésére, bejelentésére és nyilvántartására, még szükségesebb lenne a fakadó élet védelme és ellenőrzése is. Azután azt fejtegette jelentésében, hogy Zalaegerszegen közegészségügyi és szociális szempontból célravezető lenne minNe dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁN AK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvárogva várják a jé zalai újságot. A Magyar V déki Sajtótudósitó munkatársa ezúttal dr. Karácsony Sándor debreceni egyetemi tanárral folytatott beszélgetést a magyar nevelésügy kérdéseiről Karácsony Sándor egyik legérdekesebb egyénisége a neveléstan tudományának. Alapvető műveiben, amelyekben nevelési elveinek bö cseleti és lélektani okfej lését tette közzé, — többek között arra mutat rá, hogy a ratio educationis óta nevelésünk hibás utakon jár, mert olyan nevelési módszerekkel és eszközökkel igyekszik a tudományt a magyar gyermekfejekbe ültetni, amely eszközök nem alkalmasak erre, mert a magyar lélek, a magyar észjárás különös alkata kinaifalként záródik el ezek elöl, a Nyugateurópában talán eredményes módszerek elől Ugyancsak ezekben a műveiben fejti ki a magyar észjárás sajátos alapelemeit és uj nevelési módszereinek lényegét. Budapesti lakásán kerestük fel a professzort. Neki adjuk át a szót, hogy neveléstan rendszerét ismertesse. — Igen kérem, — mondja — jól tudja a hír, hogy testestől lelkestől az uj nevelés embere vagyok. Aztán mindjárt ismerteti is az uj nevelés logikai építményét: — Az uj nevelésben két tényező uj: az alakja, meg a tartalma. A nevelés alakját az a magatartás jelenti, amelyben a nevelő és a növendék egymáshoz viszonyulnak. Mert ez a viszonyulás valójában korszakról korszakra módosul. Nagyapáink gyakorlatában a nevelő személyére esett a hangsúly. Az ő szempontjából tekintették a kérdést, a növendék személyének nem sok gond jutott. Azt hitték, ha a nevelő eleget tud és ügyesen forgolódik, no meg a kellő hatalma is megvan, a többi nem fontos, megy minden, mint a karikacsapás. A növendék majd igazodni fog, hiszen kénytelen is vele. Külsőleg is, belsőleg is, kényszeredik engedelmességre a nevelő fölénye miatt. — Nem kérem — vág közbe a professzor, el sem hagyja mondani kérdésünket — apáink eljárásmódja már nem ilyen volt. Gyakorlatukban a hangsúly a növendékre tolódott át. Ö volt a fontos személy: gyermek Őfelsége. Azért tanulmányozták olyan szorgalmasan, hogy igazodhassanak hozzá. Figyelme, emlékezete, gondolkodásmódja szabta meg az órarendet, tananyagot és az oktatási elveket. A módszeres eljárásokat talán éppen legesleginkább. Munkakedve, munkaritmusa és Aunkaütetne, öntevékenysége szülte a munkaiskolát, táplisztet és egyéb anyagot. Csecsemőkelengyét 42 esetben adtak ki teljesen ingyen. Végül a jelentés megemlékezett a védőintézetben teljesített munkáról. A védőnők 7.142 esetben látogattak családot, szaklátogatást végeztek 10.847 esetben. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, majd Czobor Mátyás indítványára elhatározták, hogy a taggyűjtés tekintetében mozgalmat indítanak meg. A csekély évi 2.40 pengő tagdíj bőséges áldást hoz a nemzet életében. Beszámolt azután az elnök dr. Johan Béla belügyi államtitkárral folytatott tárgyalásai -ól. Ennek eredménye gyanánt dr. 'Lórin ez Ferenc egyetemi tanár, akivel szintén hosszasabban tárgyalt az egészségház felépítéséről és benne a szülőotthon elhelyezéséről, megígérte, hogy a terveket rövidesen rendelkezésre bocsátja. A szülőotthon fölszerelését a Vörös- kereszt helyi fiókja vállalja. Biztos, hogy ha az elkészített tervet a hatóságok elé tárja a vezetőség, akkor az ő támogatásuk is rendelkezésükre fog állni. A közgyűlés tudomásul vette a pénztári jelentést és a költségelőirányzatot. ez a sok róla szóló adat a jellem-lapokat, a tehetségkuiatás különféle eljárásmódjait. Hangulata, vérmérséklete, vágyai és törekvései ifjuságlélektanná, jülemtanná és kísérleti lélektanná tudományosodtak, de mindvégig párán csők maradiak a korszerű nevelési gyakorlat számára. Már most az uj nevelés ott kezdődik alaki tekintetben, hogyha elhiszi a nevelési alapviszonyulás társas vollát és levonja ennek következményeit. Nevelő és növendék csak egymáshoz képest érvényesülhetnek Csak annyi életközösségükben valóban a neveléstan, ameny- nyit kelten együtt végeznek. Nincs tehát testi, csak jogi, nincs érzelmi, csak művészi, nincs értelmi, csak nyelvi, nincs akarati, csak társadalmi, sem egyéni hitbeli, csak vallásos nevelés. A nevelés egészséges következménye az lesz, hogy a nevelő és a növendék helyesen viszonyúvá tudnak mozogni a jog-, jelkép-, jel-, tett- és üdvrendszerben. A nevelés gyümölcsei ennek megfelelőleg az egyik és másik fél függetlensége, a formák őszintesége, a jelentések világossága, a cselekvés és szenvedés szabadsága és az ember üdvösségének bizonyságtevő erejű hiteles tanúsága lesznek. Látszólag igen homályos mindez. Ha példákban gondolkozunk felőlük, érthetővé válnak. A nevelő például jogilag nem érezheti magát biztonságban, mig növendékei biztonságát nem biztosította. Viszont azok is félni kénytelenek addig tőié, mig le nem mondtak arról, hogy kijátszák. Ezt a kétoldalú függetlenséget a régi nevelés részben nem látta, részben erőszakkal próbálta p.ótelni ösztönösen. Művészi őszinteséggel jár el a korszerű nevelő például latin tanítás közben akkor, ha nem követel diákjaitól többet, mint. amekkora a saját latintudása. A nyelvi világosság törvénye alatt érzi magát minden nevelő, aki nem a maga tudományát adja, hanem a növendékei megértését szolgálja minden áron. A társadalmi szabadság jegyében nevel az a nevelő, aki felelősséggel cselekszik és tűrni tudással szenved, de nem kényezteti növendékeit, hanem fokozatosan vonja be őket az életközösségbe az igényfelkeltés, szolgálatfelajánlás és az áldozatelviselés lépcsőfokain. — Most már ideje áttérnünk az uj nevelés tartalmi feladataira. Itt már egyszerű a dolgunk. A korszerű nevelés és a magyar neveléstan-tudomány Beszélgetés Karácsony Sándor egyetemi tanárral neveléstudományi kérdésekről
