Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-11-23 / 264. szám
2 1942 november 23. Ifjúsági és képeskönyvek, játék áruk • m a | ■ legolcsóbbak &0 U im 11 könyvkereskedésében. és nőket, akik minden áldozatra készek a nemzetért. Az őszirózsás forradalom idejében és akkor, amikor a vörös téboly dühöngött, bátran szembeszállt a nemzeti létek eltipróival !az ország jóérzésü népe. Zalában is voltak számosán, akik nem akarták tűrni, hogy keresztény vallásunkat, családunkat, ezeréves hagyományainkat sárba tapossák. Parancs snélkiil, saját elhatározásból állt ki egy-egy ember és toborozta maga köré a többit. Ez volt az igazi fajvédőiéin, a kereszténység védelme. Zrínyi szelleme hlatj-a át és vezeti a „ zalaiakat, követeljük, hogy Zala ezt a szellemet ápolja tovább is. Neveljenek a zalai hősök magukhoz illő várományosokat, minél többet, akik előtt a nemzet ügye szent és sérthetetlen. Lélekben itt vannak köztünk harctéren küzdő fiaink és fohásszal fordulunk az Istenhez, hogy áldja meg fegyvereiket. Mert »lékünk győznünk kell és ha győzni akarunk, győzni is fogunk. Ez a föld ezer év óta a mienk volt, nem engedjük, hogy más uralkodhassék felettünk. Ha elhatározzuk a győzni akarást, akkor minden megnyilatkozásunkban a győzelmi akarat irányít. Nem is csak ellenséggel, hanem egyenesen la sátánnal állunk szemben, amely el akarja tiporni a kereszténységet. Már pedig a kereszténységnek győznie kell. (Nagy taps.) Egyik legszebb hazafias kötelességünk az »irredentizmus«. Meg 'is mutatkozott eddig is az eredménye, mert szeretett Vezérünk fehér lován vonult át Komárom hídján és tovább ment Kassa, Erdély, Bácska felé. Ezt az eredményt nem szabad elfelejtenünk, mert belőle merítjük a jövőnek erős hitét. Ütött a megpróbáltatások órája, résen kell lennünk, hogy ne fordulhasson elő újabb mohi csata, mohácsi csatatér, vagy Trianon. Mindenki a saját portáján is tud nemzetvédelmi kötelességet teljesíteni. Ha mindnyájan egyetértünk az egyeíakarásban, akkor minden rögöt meg fogunk védeni. Szálljon érzésünk Budavár felé, ott lakó Vezérünkhöz és kérjük Isten különleges kegyelmét, hogy tartsa meg Öt nekünk. Kiáltsuk: sokáig éljen a mi Vezérünk! A terem egész közönsége felállva helyéről, hosszan és lelkesen ünnepelte a kormányzó urat. A zúgó taps elülte után az országos főtitkár előmondta a fogadalom szövegét és a kitüntetettek felállva letették az ünnepélyes fogadalmat, amiely szerint minden szavukkal, gondolatukkal és cselekedetükkel a magyarság ügyét szolgálják és az ősi magyar erkölcstől soha el nem tantorodnak, a nemzet ügyét a külső ellenségek és a belső bújtogatók támadásával szemben mindenkor, ha kell, fegyverrel is megvédelmezik. A magyar kötelesség teljesítésében példát mutatnak és fogadalmukat holtig megállják. Ezután névsorolvasás következett és vitéz Víajtafy- vezérőrnagy kiosztotta a Nemzetvédelmi Kereszteket. Elsősorban a főispán és az alispán mellére tűzte fel a keresztet néhány üdvözlő szó kíséretében. A kitüntetettek sorban egyenként előléptek és átvették a Nemzet- védelmi Keresztet. A vezérőrnagy mindegyikkel kezet fogott, a nőknek plédig kezet csókolt. A kitüntetettek közül néhányan harctéri szolgálatuk, vagy egyéb akadályok miatt nem tudták megjelenni. Ezek részére- külön fogják a kitüntetést eljuttatni. Po lányi László gimnáziumi tanuló elszavalta Éva Ernőnek erre az alkalomra írt gyönyörű versét, nagy hatást váltva ki a jelenlevők leikéből. Vajtafy vezérőrnagy és a főmMithn ispán elismerésük jeléül kézfogással tüntették ki az ifjút. Borbély Zoltán, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság sajtófőnöke meleg szavakkal emlékezett meg azokról a nemzet- védelmi keresztesekről, akik hősi halált haltak már eddig is a becsület mezején, köztük elsősorban vitéz Horthy István kormányzóhelyettes úrról. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a trianoni időkben szerény sporttal foglalkozó zalaegerszegi Move lelkes fiainak katonáskodásra megedződött kezében hogyan váltak a sporteszközök fegyverré. Csány László vértanú nyomdokát követve, eddig négy fiatal zalai hadnagy adta életét a hazáért ebben a legújabb háborúban. Aki a nemzetvédelmi keresztesek közül visszamegy a harctérre, vigye meg oda az üzenetet, hogy Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ÉLET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZÓJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvárogva várják a jő ztalai újságot. itt többé felfordulás nem lesz, mert a hadbavonultak családtagjainak érdekeit a bajtársi szolgálattal karoljuk fel, az ország biztonságának őrzésére pedig kijelöltük a Kárpátok gerincét. Nemzetvédelmi keresztesek, a behívót megkaptátok, sorakozzatok, őrség indulj! — fejezte be Borbély Zoltán a beszédét. A kitüntetettek nevében dr. Brand Sándor alispán mondott alattvalói hódolattal hálás köszönetét elsősorban a kormányzó úrnak, aki 1920-ban Zalaegerszegen mondott beszédében a jövő boldogulásának eszközét az áldozat- készségben és hazaszeretetben jelölte meg. A zalai ellenforradalom gondolata itt, a vármegyeházán született meg, örül tehát, hogy ugyancsak itt, a vármegyeházán mondhat az elismerésért köszönetét. Zalában nem születtek és sohasem éltek a nemziéti érzés árulói és szent hitünk szerint nem is fognak élni. Amikor a kommunisták azt hirdették, hogy a templom csak arra való, hogy a toronyóra mutassa az időt, Zalaegerszegen 1919 április 19-én a húsvéti körmeneten e város fialnak legjava vitte a feltámadásban való bátor hittel a templomi zászlókat. Már akkor megváltottuk tehát kötelességünket, de önző érdekek bennünket sohasem vezettek. Most itt vagyunk, tábornok úr, rendelkezzék velünk, az ellenséges időkben halálraítéltekkel, a megszállás éveiben kitagadottakkal, akik mint Zrínyi hűséges jobbágyainak utódjai szántják a magyar barázdát és akiknek neve a nemzeti munka közben fényessé válik, mint az 'eke vasa. .Ígérjük, hogy hazánkat^ nagy tisztességet jelentő kötelességérzettel szolgáljuk. Ezt jelentjük innét a kormányzó úrnak, azzal az imádsággal, hogy fény nevére, áldás életére. Az alispán gyönyörű 'beszéde után felharsant a Hazádnak rendületlenül dallama, amelyet, mint bevezetésképpen a Himnuszt, a gimnáziumi ifjúsággal együtt énekelt a közönség. Nagy élvezetet szerzett a zalaegerszegi gimnázium ifjúságának hangversenye A zalaegerszegi gimnázium ének- és zene- I köre tegnap a honvédség javára hangversenyt I rendezett, amelynek nemesvonalú elbírálását | beszédében maga a gimnázium igazgatója, Iván fi János fejtette ki nagyon, helyesen. Njem kiforrott, hanem bimbózásban levő tehetségek bemutatkozásáról van szó — mondotta. — A szeretet és hála jegyében született meg ez a hangverseny, amelyre hónapok óta folyt az előkészület. A magyar nemcsak a halott hőseit tudja ünnepelni, hanem szeretettel fordul 'azok felé is, akik vitézül állják a küzdelmet a harctéren. Elsősorban azokra gondol a gimnázium, akik nemrég még ennek az intézetnek voltak a növendékei, tehát a mai tanulóknak egykori iskolatársaira. A honvédek mindent megadnak nekünk lemondásukkal és áldozatukkal, amit az ember az embertársának, hazafi a honfitársának adhat. Joggal elvárhatják tehát tőlünk nemcsak a testi képességük -fenntartásához szükséges dolgok nyújtását, hanem mindazt, ami lelkűk ruganyosságához, erkölcsi ellenállásuk fokozásához tartozik a fizikai adottságokon felül. A lélek töretlen erejének fenntartása az itthonvalók kötelessége, mert a külső arcvonal gyökerei itthon vannak. Sok örömet kell a honvédeknek nyújtanunk, mert az öröm a lélek friss levegője. Ennek a hangversenynek minden fillére a honvédeket illeti és bizonyság arra, hogy csiak a polgári társadalominak a ka tornásztól lemmel való szoros egybeforrodása meg a biztos győzelmet. Túlzsúfolt terem várta az ifjúság bemutatkozását. Ekkora tömegre a legvérmesebb reményű rendezők sem számítottak. A hangverseny gondos megrendezése, a változatos, élénk műsor, a szereplők biztos föllépése, jókedvű, lelkes készültsége olyan eredményt hozott, amely szinte megcáfolta az igazgató részéről való előbírálatot. A hangulat mindig jobban emelkedett és tüzesedett, ügy hqgy fergeteges tapsok hangzottak fel. A gimnázium 14 tagú zenekarának bemutatkozása az e téren való eddigi vékony hagyományokat az intézet történetében új korszak alkotására lendíti. Hat kedves leány is szerepelt, közülök egy tavaly érettségizett. A szereplő fiúkkal együtt mind csupa nyiladozó tehetség, akik bizonyára majd az életben is megállják a helyüket. A legnagyobb elismeréssel kell megemlíteni dr. Tóth Ervin tanárt, aki sokoldalú tehetségét ezúttal is szikrázhatta. Ö volt az ügyes és fáradhatatlan müsorrendező, karmester, kisérőjátékos, szerepelt mint egy édesen behízelgő könnyű dal szerzője, azonkívül egy rendkívül nehéz feladatot igénylő tremoló hegedűjátékával keltett viharos hatást. Dr. Dómján István kiváló vezetésével az énekkar eredeti magyar népdalokat adott elő kellemes összetanultságg.al és a dal lelkének zenei éreztetésével. Bárka Margit, Arvay Lenke, Eckhardt Piroska ajkán a dal szíveket simogatott, Takáts Éva és Tóth Rózsa zongorajátékai szép készültségről és a muzsika szeretetéről tanúskodtak. Ugyanezt mondhatjuk Hornyán Iván harmonikajátékáról is. A Figura-négyes szereplése, a hét személy közreműködésével előadott menüett, valamint a zenekari számok emlékezetes hatást keltettek. Ifjú vitéz Nyilassy Ferenc mulatságosan vezette be az egyes műsorszámokat. A szünetben tombola sorsolás volt, amelynek eredményét izgalommal várta az egész közönség. A nyerő tárgyakat a szülők adták össze. Kisorsoltak egy 30 kilogramos süldőt is, amelyre Jakabffy Antal földbirtokos adott utalványt. A nyereményért Rédey Pál kereskedelmista jelentkezett. A rendezés ellen egyedüli érdemleges kifogásunk az, hogy a hangverseny időtartama túlságos hosszúra nyúlt. A műsor fele is elegendő lett volna, a tombolát pedig hagyhatták volna a műsor végére. Sok a jóból is megárt. Az egészséges mértéktartásnak ezt az alapelvét, sajnos, az újabb rendezéseknél szeretik túllépni Zalaegerszegen.
